Te nem vagy az apám!

- A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket - idézhetnénk Karinthy Frigyest, akinek e mondata találja leginkább fején a szöget a fogalom meghatározására.
- Minden új családot mozaikcsaládnak nevezünk, amelyben olyan párok egyesülnek, akiknek korábbi kapcsolatukból gyerekük született. Valójában a mozaikcsalád nem szerepel a szótárban mint kifejezés, s meghatározhatatlansága miatt nincs is önálló státusa a társadalomban  - mondta elöljáróban Gaál Boglárka. Ez a családtípus hosszú fejlődési szakaszon megy keresztül, mire kialakul.
 
- Az előzményekhez tartozik a válás, hiszen nem mindegy, hogyan történik a párkapcsolattól való búcsúzás. Közös döntés esetén könnyebben feldolgozható a szakítás, ám, ha csak az egyik fél ragaszkodott a házasság felbontásához, a másiknál sokkal hosszabb ideig tart az érzelmi elszakadás. Ilyenkor a család helyzete instabillá válik, a gyerekek elbizonytalanodnak, szorongások, félelmek léphetnek fel náluk, hiszen teljesen új élethelyzettel találkoznak  hangsúlyozta Gaál Boglárka. Szavaiból kiderült, fontos feladata a szülőknek, hogy a gyerekek szintjén elmondják, mi fog történni, s milyen változás következik be az életükben. De nem kell bevonni őket a részletekbe, és a csalódottságot, a fájdalmat sem szabad a gyerekekre terhelni, akik mindkét szülőjükhöz lojálisak: nem tudnak állást foglalni, nem nem is szabad erre kényszeríteni őket. Afelől azonban mindenképpen meg kell nyugtatni a csemetéket, hogy a válás nem az ő hibájukból történt. Ugyanis a kisebbek hajlamosak azt gondolni, a szülők azért válnak el, mert ők rosszak, nem fogadnak szót, és nem tanulnak...
A válás új helyzetet teremt. Muszáj lezárni a múltat, nem lehet egy életen át a másikat szidni. A különélő szülőnek is meg kell tanulnia egyedül boldogulni, elfogadni, hogy a gyerekeivel való kapcsolat nem lesz mindennapos, a naptár fogja meghatározni a láthatást. Ennek szabályozása fontos, például az akkor jössz, amikor akarsz ,akkor viszed, amikor akarod, nagyvonalú gesztus, de nem szerencsés, mert kiszámíthatatlan, nem lehet előre tervezni, s ez számos konfliktust szülhet. Jó, ha a különélő szülőnél is van kuckója, élettere a gyereknek. A szülők a válás után is szülők maradnak és együtt kell működniük: a gyerekkel kapcsolatos döntéshozás mindkettőjükre tartozik. Előfordulhat, hogy különösen beveti magát a különélő szülő, amikor együtt van a gyerekével. 
 
- Találkoztam olyan helyzettel, amikor láthatáskor az apuka mindig szállodába vitte a kisfiát, ezzel megakadályozta, hogy az ő mindennapi életébe beleláthasson.

Nemcsak válás, hanem az egyik szülő elvesztése miatt is létrejöhet mozaikcsalád.
 
- Ha a családban valamely szülő meghal, bármilyen kicsi a gyerek, azonnal, minél előbb meg kell mondani neki. A hogyanra azt javasoljuk, mindenki a világnézetének megfelelő módon beszéljen erről a gyerekével, de csak olyat mondjon, amiben maga is hisz  - nyomatékosította Gaál Boglárka.
 
- Gyakori, ha a férj elveszíti a feleségét, a nagylány átveszi a háziasszonyi teendőket. Ez nem a gyerek feladata, nem léphet felnőtt szerepbe, mert hátráltatja a saját életkorának megfelelő fejlődését. S arra is ügyelni kell, hogy a szülő nyújtson vigaszt és legyen támasza a gyereknek, s ne fordítva történjen.

A mozaikcsalád létrejöttében első lépésként az új párkapcsolat (akár házasságban, akár élettársi kapcsolatban) stabilitását kell megteremteni. Ha válás után például a volt feleség új partnerre talál, úgy érezheti a gyermek édesapja, hogy neki már nincs olyan fontos szerepe, s emiatt elbizonytalanodhat. A pótszülő minél inkább elismeri az eredeti szülő jogosultságát, annál könnyebb jó kapcsolatot kialakítani a gyerekkel.
 
- Nem könnyű a mozaikcsaládban az új életritmus kialakítása, a feladatok meghatározása. Ebben a helyzetben fontos tisztázni, mibe szólhat bele a pótszülő.
 
- Te nem vagy az apám, nem mondhatod, hogy vigyem ki a szemetet - akár ilyen szinten is számos konfliktus születhet, érzékeltette a helyzetet a szakember. A gyerekeknél pozícióvesztés is létrejöhet, ha a pótszülő esetleg idősebb gyereket hoz az új kapcsolatba. Azzal sem könnyű megbírkóznia a csemetének,  ha az addig egyedül uralt szobán az új testvérekkel osztozik.   Nincs könnyű dolga annak az új szülőnek sem, akinek nincs gyakorlata a gyereknevelésben, holott  készen kap egy csemetét. 
S bizony nehéz a pótszülőnek,  aki az elveszített anya szerepébe kíván belépni. Gyakran túlvállalja magát azért, hogy a veszteség miatti fájdalmat enyhítse. A kisebb gyerekek megérzik a természetellenes viselkedést, a nagyobbak pedig tolakodásként, erőszakként élik meg. Ez a helyzet veszélyezteti a párkapcsolatot is, mert konfliktus esetén az eredeti szülő ha a gyereke mellé áll, a társa érzi úgy, hogy elárulta, fordított helyzetben pedig a gyerek érzi ugyanezt.

- Természetesen működőképesek a mozaikcsaládok, ehhez azonban nagyfokú tolerancia és nyílt, őszinte kommunikáció szükséges. Ha sikerül kialakítani közös életstílust, az egymással való kapcsolat új szabályait és formáit, akkor ezáltal az új közösség és a tagjai is gazdagodnak.  A gyerekek hihetetlenül alkalmazkodóak, rugalmasak, a problémák  leggyakrabban abból adódnak,    hogy a szülő szorongva kezeli a helyzetet és elvárja gyerekétől, hogy megértő és toleráns legyen az adott helyzetben - hívta fel a figyelmet Gaál Boglárka.

Jobb, ha a gyerek keresztnevén szólítja a pótszülőt és nem anyának vagy apának. A féltékenység is megjelenik, főleg, ha a különélő szülőnek nincs új párkapcsolata, s  még nem zárta le érzelmileg a válást. Nem szívesen engedi el a gyereket, nem esik neki jól, ha  ujjong: milyen finom palacsintát evett Marikáéknál...