Hírek

2008.10.06. 02:28

Kár veszni hagyni

Zalaegerszeg - Országosan a panellakások negyede, Zalaegerszegen közel ötöde újult meg eddig állami és önkormányzati támogatással. Néhány lakóépület idén is pályázott állami segítségre, de városi forintokra ezúttal nem számíthat.

Szabó Judit

A panelprogram hat éve zajlik azzal a céllal, hogy az állam az önkormányzatokkal együttműködve segítséget nyújtson a több mint kétmillió embernek otthont adó házgyári lakások energiatakarékos felújításához. A projekttől azt várják, hogy mérséklődik a hazai energiafogyasztás, valamint megmenekül az enyészettől a jelentős értéket képviselő lakásvagyon. A panelprogram 2005-ben felgyorsult a hozzárendelt kedvezményes hitellehetőségnek köszönhetően, 2007-ben viszont szünetelt, a kormányzat nem hirdette meg a tetemes költségvetési hiány miatt. Idén megint kiírták a pályázatot, s az eddigieknél több, 10 milliárd forint állami forrásra lehetett igényt benyújtani szeptember végéig .



Zalaegerszeg önkormányzata a kezdetektől fogva részt vesz a programban. A 2002-ben kiírt pályázat eredményeként 240 lakás, a 2005-ben elkülönített forrásokból 1381, a 2006-os pályázatok révén 489 otthon újult meg a megyeszékhely 12 és fél ezer házgyári lakásából (a beruházásokhoz társított állami és városi támogatások összegét az infografika mutatja). Az önkormányzat a 2002-ben és a 2005-ben beadott pályázatokhoz szinte kivétel nélkül biztosította a maximális, egyharmados támogatást, és az állam is hozzátette a maga egyharmados részét. A következő évben viszont Zalaegerszeg 50 millió forintban maximálta a panelprogramra fordítható éves keretet (korábban nem volt ilyen limit), idén pedig egyáltalán nem járul hozzá a felújításokhoz. A lakóközösségek így legfeljebb az állami támogatásra számíthatnak, nagyobb önrészt kell tehát vállalniuk.

- A döntést a szűkös anyagi lehetőségekkel indokolta a közgyűlés, és azzal, hogy a városi tulajdonú, ugyancsak felújításra szoruló intézményhálózatra is költeni kell - tájékoztatott dr. Kondákorné Simon Ildikó műszaki osztályvezető-helyettes. Arra a kérdésre, hogy jövőre beszáll-e város a panelfelújításokba, elmondta: a fejlesztési források valószínűleg tovább szűkülnek. Számításba kell venni azt is, hogy hitelből finanszírozták a panelprogramot, s a törlesztés megterheli a jövő évi költségvetést.

A városi támogatás idei elmaradása visszavetette a pályázók számát, tapasztalta Soós Zoltán, a panelprogramok előkészítésével is foglalkozó Zalaber Kft. ügyvezetője. A pályázati kedv azonban nemcsak emiatt hagyott alább, hanem az új tűzvédelmi törvény miatt is. A jogszabály előírja, hogy a középmagas lakóépületeknél (a tízemeletesek ebbe a kategóriába tartoznak) már nem alkalmazhatók a hagyományos polisztirol alapú szigetelőanyagok. Most már éghetetlen anyagokat, például ásványgyapotot és kőzetgyapotot kell használni.

- Úgy vélem, kissé eltúlzott ez a követelmény, és a felújítások megfontolására készteti a lakóközösségeket. A homlokzati hőszigetelést ugyanis 50 százalékkal megdrágítja az ásványgyapot, illetve kőzetgyapot használata, a többletköltség egy 66 lakásos tízemeletes épületnél elérheti a 10-15 millió forintot - mondta Soós Zoltán.

A társasházak azért is meggondolják a panelprogramban való részvételt, mert a pályázat előkészítése több százezer forintba kerül.

- Teljesen érthetetlen, miért kell például statikai szakvélemény az épületről a pályázat beadásához. Az elkészítése 80-120 ezer forintba kerül, ez teljesen felesleges pénzkidobás, főleg ha nem nyer a pályázat.

Mindemellett vétek nem pályázni a panelprogramra, tette hozzá, mert - az elmúlt évek tapasztalatai alapján immár igazoltan - mintegy 40 százalékos energiamegtakarítás érhető el ablakcserével, fűtésrekonstrukcióval és homlokzati hőszigeteléssel. Nem véletlen tehát, hogy a zala-egerszegi lakóközösségek idén is folyamodnak támogatásért az önkormányzati tárcához, s vállalják, hogy biztosítják a beruházás költségeinek kétharmadát. A polgármesteri hivatalban legalább húsz, támogatást igénylő lakóközösségről tudnak, egyedül a Zalaber Kft. kilenc pályázatot adott postára a napokban.

A Lakásszövetkezetek Zala Megyei Szövetségéhez tartozó lakóépületek az elmúlt években élen jártak a felújításokban. Plecskóné Kramarics Piroska, a szövetség elnöke elmondta, hogy ismét pályáz-nak, például a Landorhegyi út 26. felújítására.

- Megbeszéltük a lakókkal, hogy a városi támogatás elmaradása ellenére pályázunk, mert az egyharmados támogatást is kár lenne veszni hagyni - érvelt Plecskóné Kramarics Piroska. - Nem lehet tudni, hogy a panelprogramban mi várható, addig kell kihasználni a lehetőséget, amíg adott. Zalaegerszegen van olyan, Kodály utcai lakóközösség, amely már másodszor pályázik: évekkel ezelőtt gépészeti felújításra és ablakcserére kapott támogatást, most homlokzati- és tetőfelújításra kér. Szerencsére megszűnt az a korlátozás, hogy csak öt vagy hét év után lehet ismételten igényt benyújtani. A tapasztalatom egyébként az, hogy ahol az épületeket teljes egészében felújították, ott kimutatható a 35-40 százalékos energiamegtakarítás, s a beruházáshoz felvett hitelek jórészt törleszthetők a megtakarításból.

Ami a Zalaegerszegen elvégett munkák minőségét illeti, a lakásszövetkezeti elnök elégedett. Elmondta: kétségkívül előfordultak hibák (egy-egy beázás, vagy az ablak pontatlan beillesztése), a garanciális munkák keretében azonban vita nélkül kijavították azokat a kivitelezők.Jóval drágább a homlokzati hőszigetelés, a tűzvédelmi szabályok szigorítása miattMagyarországon négymillió lakás van, ezek közül körülbelül 780 ezer épült iparosított technológával a hatvanas és hetvenes években. A 2002 óta zajló panelprogramok keretében a házgyári lakásállomány csaknem negyedét, közel 200 ezer lakást újítottak fel hozzávetőlegesen 120 milliárd fortból.

Ezek is érdekelhetik