Új településnevek parancsszóra

Éppen ezért 1898-ban törvényt alkotott az országgyűlés e kérdés rendezéséről, melynek végrehajtására felállította az Országos Községi Törzskönyvbizottságot.

Ettől kezdve 1913-ig folyt ez a hatalmas munka, melynek során a korabeli Magyarország több mint 12 és fél ezer önálló települése közül különböző okok miatt 4550 község neve változott meg valamilyen módon. A törzskönyvbizottság 1908-ban vette munka alá a zalai településeket, amelyek közül jó párnak máig hatóan ekkor változott meg vagy stabilizálódott az addig többféleképpen írt neve.

Így lett például Almásból Almásháza, Döbrétéből Babosdöbréte, Baksából Zalabaksa, Barabásból Kerkabarabás, Bollahidából Barlahida, Besenyőből Zalabesenyő, Bocföldből Bocfölde, Bucsából Kisbucsa, Csébből Zalacséb és így tovább. A felsorolt példákból érzékelhető a névváltoztatás logikája is. Általában kapott valamilyen előtagot a település, melyek közül a Zala volt a leggyakoribb, illetve a föld utótagra végződők földe alakot vettek fel ezután.

Voltak azonban egészen extrém változtatások is, így például Erdősfa 1908-tól Semjénháza néven volt megtalálható vagy Langvíz új neve Hosszúvölgy, míg Jóseczé Szentistvánlak lett. A változás másik fő iránya a magyarosítás lett, amely Zalában leginkább a határszélen lévő horvát településneveket érintette.

A két világháború közötti időszak sem volt mentes a mesterséges névadásoktól. Ebben az időben kezdett elterjedni a közigazgatás ésszerűsítésének jegyében egyes közeli települések összevonása és azok esetlegesen egy harmadik névvel való felruházása. Az összevonásból fakadó, de ártatlanabb névadások közé tartozott, amikor egyszerűen összevonták a települések neveit is. Így született meg Bázakerettye vagy Iklódbördőce 1937-ben, illetve 1938-ban.

Barabásszeg térképe 1871-ből. A települést 1943-ban egyesítették Kislengyellel és Pajzsszeggel. A három község a máig használatos Becsvölgye nevet kapta az új keresztségben

Utóbbi település ideiglenes neve a falvak egyesítésekor egyébként Bördőceiklód lett egy rövid időre. A negyvenes évek első felében egyre gyakrabban fordult elő településegyesítés esetén egy harmadik, korábban nem létező fantázianév adása. 1943-ban egyesítették Alsózsidet és Felsőzsidet, amely ekkor kapta a ma is használatos Várvölgy nevet, utalva talán a térségben található várromokra. Ugyanebben az évben egyesítették Barabásszeg, Kislengyel és Pajzsszeg községeket, amelyek a szintén máig használatos Becsvölgye nevet kapták az új keresztségükben.

1945 után újult erővel, de már más ideológiai alapvetés mentén folytatódott egyes települések nevének megváltoztatása. 1950. március 1-jén az akkori Zalanémetfalu nevét Ligetfalvára változtatták, ebben a német szó csengett rosszul a második világháború borzalmainak tükrében. Nem sokkal később az akkor még éppen Zalához tartozó, de pár nappal később már Veszprém megyéhez került Nemestördemic nevét változtatták át Badacsonytördemicre. Ahogy az akkori megyei lap, a Zala megjegyezte: A két község dolgozó parasztjai örömmel fogadják ezt a névváltoztatást, már csak azért is, mert az új nevek nem emlékeztetnek többé a régi úri világ nemesi és német mivoltra utaló megjelölésekre.

A nemes taggal rendelkező települések közül ezután még páran elvesztették nemesi rangjukat . 1952-ben Nemesrádó és Nemespátró neve egyszerűsödött le ily módon. A történethez hozzátartozik, hogy mind a két település az 1908-as, már említett helységnév-rendezés során kapta meg a nemes előtagot. Végül Rádó és Pátró a rendszerváltás után, 1991. január 1-jén kapta vissza ma is használatos régi elnevezését. A többi, Zalában korántsem ritka, nemes előtaggal rendelkező megyénkbeli falu nevét viszont nem bántották. Érdekesen alakult a szocialista világ viszonya egynémely olyan településsel kapcsolatban, amelyek nevében a szent szó szerepelt. A legtöbb esetben nem bántották e falvak elnevezését, de azért akadtak ma már mulatságosnak is nevezhető kivételek.

Felsőszenterzsébet kissé túlbuzgó, teljesítési kényszert érző vezetői több tervet is előterjesztettek a probléma megoldására. Az 1952. augusztus 9-én megtartott tanácsülésen tettek javaslatot Felsőszenterzsébet nevének megváltoztatására. Részlet a jegyzőkönyvből: A demokrácia fejlődése és a Szocializmus építése közben nem egészséges az, ha a szent neveket községeinknél továbbra is meghagyjuk.

Felsőszenterzsébet neve egyébként is hosszú név, mely a hatóságoknak is felesleges munkát okoz, mert a hosszú név sokszor tévedésbe is ejti a dolgozókat, és amikor a klerikális reakció ellen harcot folytatunk, a szent neveket nem engedhetjük meg magunknak. Végül hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a község nevét Felsőerzsébetre kérik megváltoztatni. Külön csavar ebben az ügyben, ami egyben jellemzi a korszak írásbeliségét is, hogy az eredeti jegyzőkönyvről készült kivonat már teljesen mást tartalmaz.

Ebben az áll, hogy mivel a község egyébként is élen jár a békekölcsönjegyzésben, ezért a helyi párttitkár javaslatára Békevölgy névre kellene átkeresztelni Felsőszenterzsébet nevét. A véghatározatban már finomították az elképzelést annyiban, hogy Békevölgy vagy Kerkavölgy legyen a település új neve.

A tervezet végül nem valósult meg, mindenesetre a szomszédos Alsószenterzsébet neve is szúrhatta valakinek a szemét, mivel több hivatalos dokumentumban ennek a településnek a neve az ötvenes években Alsóerzsébetre redukálódott, amely azonban úgyszintén nem emelkedett hivatalos rangra.