Babaszappanopera

„Óvakodva, mintha lábát

Bántaná a köszvény,

Borzas fák közt kódorog a

Kócos Kutya-ösvény.

Hókupackavacka előtt

Megkerül egy dombot,

Pont, ahogy a varrócérna

Kerüli a gombot."

„Hol volt eddig ez a fantázia?", Lator László irodalomtörténész író a Vacka epizódokat hallgatva tette fel a kérdést Varsányi Anikó rádiós szerkesztőnek. Dr. Ranschburg Jenő, gyermekpszichológus azt írta, Gaál Zsuzsa a figurák jellemét és kapcsolatait hangsúlyozza, nem a versengésről szól, hanem a mindennapok szeretni és nevetni való bolondságairól. Békés Pál író volt az egyik leglelkesebb mentora.

(„Amikor a Muravidéki Rádióban már műsort készítettek a meséimből, szóltak a könyvtárban: „Nézd, Zsuzsa, a Kossuth Rádió mesepályázatot hirdet, szerintünk ezt neked találták ki." Elolvastam a pályázatot, és megállt bennem az ütő. Ugyanis másnap délig kellett megérkezniük a pályaműveknek, így Lentiből Budapestre gyorsposta vitte el a sebtében fénymásolt szövegkönyvet" , nyilatkozta korábban .)

– A szerkesztők mesélték, egy idő után külön-külön hívták be a színészeket a felvételekre, mert együtt szétröhögték a munkára való időt.

A Rénkedves vendéglőben és Hókupackavackán játszódó Vacka rádió hétéves sikertörténete tehát a muravidéki rádióból indult, ma dalban, mesejátékban, könyvtári gyerekprogramokban él tovább. A megzenésített versek gyerekrajongókat hoztak a zenészeknek, Rutkai Borinak, Joós Tamásnak, az epizódok a színészeknek, Tompos Kátyának, Andai Katinak, Elek Ferencnek, Harsányi Endrének, Tahi Józsefnek.

– Nekem tetszik, hogy babaszappanoperának becézték a Kossuth Rádiós dramaturgok.

A minap Zalaboldogfán idéztük fel, 14 éve él Zalában, a megye csücskében. Onnan indul, hogy szerte az országban megjelenjen, ahol a gyerekek fantáziáját reparálni kell, jókedvüket újracsiholni, kíváncsiságukat felpiszkálni. A boldogságos nevű kis észak-zalai faluba is ezért érkezett: gyerektábor zárókoronájává lett az az egy óra, amit felnőtt játszótársával, Rózsa Tündével hozott ajándékba,

– A halacskákat öltöztettük, ehhez csináltam munkaruha katalógust, ahhoz pedig, hogy melyik hal mit vegyen fel, lufikba rejtettük az rejtjeles üzeneteket. Így persze kellett a Buborékértelmező kéziszótár – mondta egyszuszra.

Szimbolikus kép: Gaál Zsuzsa Zalaboldogfán, mögötte önfeledt gyerekek a kertben. Fotó: Katona Tibor

Dől belőle az öltet, a történeteket könnyedén csűri-csavarja, kifogyhatatlan. A megvalósításukhoz 8 éve még azt is elérte, hogy a kanizsai határőrparancsnok engedélyezze csapatuk tagjának, a lenti Kunos Tamásnak az egyenruhás fellépést az interaktív játékokban.

– Imádták a kölkök...

Sorolja, hálás a lenti óvónőnek, Pásztor Máriának, a könyvtárigazgató Német Józsefné Jutkának, a kolléganőjének, Baksa Melindának. És legújabban a Zabszalma együttesnek. A zenei stílusuk közel áll hozzá, nem véletlen, hogy versei – mint például a Pindur Panna vagy az Ajándék dal – náluk találták meg a kellemes zenei kuckójukat. („Álmodtam neked egy borzas erdőt, csavargó ösvényt, fű között tekergőt, őz lábnyomát, fészkét a vadmadárnak, fák közti bágyadt melegét a nyárnak...")

Mi a titok? Pontosan tudja, a gyerekek leginkább nevetni szeretnek. Ezért találta ki azt is, hogy jól ismert magyar irodalmi szövegeket, verseket, meséket ír át mai szlengre. Az átiratokat a könyvtári foglalkozások keretében a gyerekek nagy biztonsággal ismerik fel, vissza is fordítják, el is játsszák.

– Maguk is gyártanak variánsokat, múltkor még én is alig jöttem rá, hogy a „bolyhos dögök is ott dekkoltak mellettünk" valójában Kukorica Jancsi juhairól szól.

Dolgoztak Vuk meséjével a minap, szomorúan érzékelte, a gyerekek nem tudják, Tás valójában kacsa. A kakaskapirgálást is újra kellett tanulni, hát gyorsan szervezett hozzá egy kapirgáló versenyt.

– A török és a tehenek című Móricz Zsigmond vers lényege is homályba vész, erre következtettünk abból, hogy a gyerek a tehenet játszóba rúgott egyet. Pedig benne van az alsós könyvekben.

Látszatra semmi különös, amit Gaál Zsuzsa tesz. A hétköznapi életből veszi a történeteket, hinti humorral, szójátékokkal. Van bennük király és aranyhalacska, de polgármester és önkormányzat is, és olyan hétfejű sárkány, akinek magas a vérnyomása, és munkanélküli volt szegényke. Ezért jelentkezett a Vacka Rádió stúdiójából Varangy Pintyő, vezető meteorológus és rendező, Pötty Zorka, a Filctoll-díjas riporter, Zsuzsa néni, Hókupackavacka szóvivője.

– Anyukám se értette, a lányába hogy fér ennyi hülyeség.

Újabb ötlet, a Kalamajka falva 2011-ben kelt életre.

– Utaztam a buszon, egyik utastársam kérdezte a másikat, hol járt. A választól elolvadtam: „Kalamajkafalván, tudod, ügyeket intézni."

Szólásmondás lett. Tudja, az idősek is hallgatják a meséit. Most már a Vajdaságban is, hiszen terjeszkedik a Gaál Zsuzsa királyi birodalom.

A fantázia nem áll meg: a Felsőfokú manóképző a 140. résznél tart.

– Ha nem tudnád, hiányszakma lett az erdei manó...

Hogyne tudnánk. Legjobban az anyukák, óvónők, tanítók. Hol veszik el a gyermeki rácsodálkozás?, kérdezem. Akkor, amikor már nincs idő a cél nélküli jópofa bolondozásra a családban.

A néprajz sem maradhat ki az életéből a göcseji tájon.

– Gönczi Ferenc nyomdokain járok. Csak egy sztori: a lúdvérc a fekete tyúk tojásából kel ki, 3 hétig a hónod alatt tartva neveled. Szőttesbe tekerve kell odaajándékozni, így tudsz megszabadulni tőle. Néprajzi régmúlt, tudjuk, de mondta már nekem idős néni zalai faluban, ő tudja ugyan, hogy mese ez, de azért szőttest sose fogad el senkitől.

Csak a mese

Gaál Zsuzsa Budapesten született, első írása a Dörmögő Dömötörben jelent meg, a szerző nem volt húszéves. Szociológiával foglalkozott, klasszikus gitárt tanult. A Nők Lapja meserovatában olvashattuk írásait. Mese-lesen címmel CD-t jelentetett meg, majd a Cinke Singers és a Vacka dalok következett.

Kutya-élet című szociográfiai munkáját az Élet és Irodalom adta ki 2002-ben. 190 sintértelepi kutya sorsát követte több hónapig. 1996-ban adta ki a Polgár Kiadó San Pedro című felnőtt mesekönyvét. A női Rejtő Jenőt találták meg, nyilatkozta a kiadó.

Mese-lesen címen 8 éve riportsorozata megy a Muravidéki Magyar Rádióban.

Tizennégy évvel ezelőtt a zalai Lendvajakabfára költözött. Egyik álma, ami 2006-ban fogalmazódott meg, hogy a harmincnál is kevesebb főt számláló falut Mesefaluvá alakítja, egyelőre várat magára.

Először a Muravidéki Magyar Rádiónál sugározták a Vacka Rádiót. A történetek interaktív játékokkal egészültek ki, a Lenti Városi Könyvtárban szívesen fogadták a Rénkedves vendéglőt. Az évek során számos zalai falu óvodájában megfordult játszótársaival.

A Kossuth Rádió pályázatát 65 pályázó közül nyerte meg. 2008-tól kezdődően 300 epizód készült el, amiket azóta többször is ismételtek. Székelyudvarhelyen is antológiába válogatták a meséjét. A Vacka-kóstoló című gyerekszakácskönyve a Szép Magyar Könyv 2011-es versenyében különdíjat nyert. A folytatásban megjelenésre vár a Móra kiadónál Sámánbodri története, aki elveszti vonyító képességét. Kiadás alatt áll a Hetedíziglen, ami Zala megye és a Muravidék legendáit dolgozza fel.

Gaál Zsuzsa mindezeken túl hétéves ikerlányok nagymamája.