Férfias játékok – fejszével

Mit akarhatnak azokkal a vasalódeszkákkal? – morfondírozik a magamfajta laikus a sportfavágók látványos készülődését figyelve a zalaegerszegi Falumúzeumban. Ide érkezett ugyanis nemrégiben – a második erdésznap alkalmából – bemutatót tartani a négytagú magyar sportfavágó válogatott. Mert hogy nekünk ilyenünk is van...

De vissza a „vasalódeszkákhoz", melyekről gyorsan kiderül, a színpadon felállított fatörzsbe ékelve pallóként szolgálnak majd, hogy ezekre felugorva, két méter magasságban fejszével szétcsapják a 27 cm átmérőjű tuskót... A beékelés alig néhány erőteljes fejszecsapással történik meg, repül a forgács, s már pattan is a „lépcsőfokra" Juhász István és Strubel József. A különleges favágási technikát eredetileg az észak-amerikai erdei munkások fundálták ki, hogy fölébe kerülhessenek a náluk honos fák akár méteres magasságú gyökérzetének.

Juhász István a tuningolt láncfűrésszel. Fotó: Pezzetta Umberto

A hivatalosan ugródeszka (springboard) néven emlegetett mutatvány nem véletlenül számít a versenyszámok királyának a timbersport (a szó első fele épületfát, faanyagot jelent) viadalokon.

– A timbersport a tengerentúlról származik, eredete az 1880-as évekig vezethető vissza, a fáma szerint két tasmániai favágó versengésével indult az egész. Európa 2005-ben, Magyarország pedig csak 2011-ben kapcsolódott be a versenysorozatba – tudjuk meg a ráckevei Juhász Istvántól, a Stihl Timbersports csapat rangidős kapitányától, aki egyéniben a 7. helyen végzett a legutóbbi, 24 ország részvételével megrendezett világbajnokságon Stuttgartban. Mindössze három éve indul e világversenyen, s olyan ellenfelekkel kellett megmérkőznie, akik a fakitermelés őshazájának tekinthető Új-Zéland, USA, Ausztrália vagy Kanada színeit képviselték. Eredménye túlzás nélkül szenzációsnak minősíthető.

– Versenytársaink 20-30 éve ebben élnek, csak evvel foglalkoznak. Mi viszont munka mellett űzzük e sportot – folytatja Juhász István, aki 1987-ben kezdett dolgozni a pilisi parkerdőnél, majd húsz éve saját fakitermeléssel, erdőgazdálkodással foglalkozó céget alapított.

A honi csapat mindössze három éve, 2011-ben alakult, ennek fényében különösen tiszteletet parancsoló, hogy fél év alatt csapatban és egyéniben egyaránt beverekedték magukat a hollandiai világbajnokság döntőjébe, ami avval járt, hogy főműsoridőben szerepelhettek az Eurosport sokmillió ember figyelmére számot tartó közvetítéseiben.

A magyarok nem mindennapi teljesítményét a timbersport szakma is elismerte. Ennek jeleként a világ nyolc legjobb sportfavágója részvételével kiírt, a csúcsok csúcsának számító Bajnokok Trófeája versenyt Budapest rendezhette meg idén májusban.

– A Budai Vár Oroszlános udvarában zajlott a verseny, nagy büszkeséggel töltött el, hogy ott lehettem a nyolc legjobb között – teszi még hozzá Juhász István.

Az, hogy Magyarországon újdonság volna a timbersport, csak részben igaz. Létezik ugyanis egy másik világbajnoki versenysorozat is a sportfavágók számára, az úgynevezett klasszikus vb. Ezt pedig alapvetően a magyarok találták ki, 1970-ben.

– A klasszikus világversenyt kétévente rendezik meg, az európai fakitermelés hagyományaira épül, az öttusa mintájára öt versenyszámot foglal magába. Mások a feladatok is, szerepel köztük döntés, gallyazás, kétféle darabolás és szerelés, utóbbi villámgyors lánccserét jelent egy motorfűrészen. A klasszikus vb keretében már öt világversenyen képviseltem az országot, nemrég jöttünk haza Svájcból, két egyéni arany, egy ezüst és egy bronzéremmel, a csapatok között pedig negyedikek lettünk. Elismerésként a parlament alelnöke fogadott bennünket.

Gyapjas Norbert (Gyapi) fakidöntést szimuláló hasítás közben

Legközelebb a november 14-15-én Ausztriában, Innsbruck-ban sorra kerülő a timbersport világbajnokságon szurkolhatunk a magyar favágó válogatottnak. Juhász István (Ráckeve) és Strubel József (Parád) mellett Gyapjas Norbert (Sárisáp), valamint egy újonnan a válogatottba került versenyző, Bozsó Zoltán (Ópusztaszer) képviseli Magyarországot. A viadalon elébük kerülő versenyszámokból kaptunk némi kóstolót a zalaegerszegi bemutatón, vérpezsdítő rockzenei aláfestéssel. A fejszéjük olyan éles volt, hogy a papírlapot is kettészelte, ám igazi erejét akkor érezhettük meg, amikor 32 cm átmérőjű tuskót hasítottak vele. A fejszénél is félelmetesebbnek tűnt a közel 2 méter hosszúságú, mintegy 10 cm-es fogakkal harapó kézi vonófűrész. E fémcápát kizárólag versenyzés céljára gyártják, a feladat ép korongot (sütit) vágni vele a 46 cm átmérőjű tuskóból.

Motorizált szerszámaik sem épp lányszobába valók. Az egyéni versenyekre kifejlesztett tuningolt láncfűrészbe például motoros szán vagy cross motor blokkját építik be. Ereje tízszerese a boltinak, súlya 28-30 kg, 62-64 lóerő hajtja, a lánc egy versenyautó sebességével (240-250 km/h) pörög. Ezt a szörnyet kell úgy megzabolázni, hogy 15 cm-es sávon belül 3 sütit vágjanak vele a 46 cm átmérőjű farönkből. Gyanítom, otthon egyiküknél sincs gond a tűzifa aprításával...