Hétvége

2014.09.19. 13:01

Egyetemi adjunktus és a 30Y frontembere – Beck Zoli nem szeretne jelvény lenni egy kabáton

Tágra nyílt kék szemével, arcába eső tincseivel, vékony alkatával olyan, mint egy manga figura. Ami működteti, az viszont távolról sem keleti „üzemanyag”, hanem a közép-európai valóság, amit a saját történetein át fogad be.

Magyar Hajnalka

Dr. Beck Zoltán (43) – de leginkább csak beckzoli –, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a 30Y frontembere a minap a zalaegerszegi József Attila könyvtárban találkozott középiskolásokkal, hogy a kortárs költőkkel való baráti és munkakapcsolatáról, valamint a dal születéséről beszéljen nekik. És persze zenéljen is egy kicsit.

Beck Zoli: – A dal nem a vers által létezik, hanem új, önálló minőség. A megzenésítés a vers egy lehetséges értelmezése. Fotó: Pezzetta

A terem zsúfolásig megtelt a 99 százalékig lányokból álló közönséggel, amely az előadás végeztével sem mozdult. Helyesebben mégis, de nem a kijárat, hanem Beck Zoli irányába, s masszív sorfalat alkotva várakozott autogramra és közös fényképre. A zenész mosolygott, átkarolt, aláírt, kifogástalanul állta a szelíd rohamot. Mi is beálltunk a sor végére, kérdezni.

– Mikor bukkant fel az életében a zene, és milyen ikonok mentén szocializálódott?

– Gyerekkoromban meglehetősen szűrt zenei világ vett körül. Nem jártam zeneiskolába, csak gitártanárhoz, de azt is hamar eluntam. Ugyanis attól a pillanattól kezdve, hogy rájöttem, két akkordból már dalt lehet írni – bármilyen arrogánsan hangzik is –, jobban izgatott, hogy mit mondok én, mint hogy megtanuljam, mit mondtak mások. Ami az ikonokat illeti, azt szokták kérdezni, Beatles vagy Rolling Stones. Az én válaszom Doors. Később pedig Pearl Jam. A magyarok közül leginkább Cseh Tamás és Bereményi Géza világa érintett meg. Ők határozták meg alapvető viszonyulásomat a dalokhoz, aminek lényege, hogy sokkal inkább látok bennük történeteket, mint lírai gesztusokat.

 

Manapság a kortárs költészet és a popkultúra nagy kedvvel fonogatja a közeledés szálait. Erről üzent a Rájátszás című, 2011-ben indult sorozat, amelyben a honi pop-rock szakma ismert alakjai és kortárs költők írták át egymás műveit, s születtek új slágerek. Emellett különös duók, triók keltek útra az országban. Szálinger Balázs költő Szűcs Krisztiánnal (Heaven Street Seven), Grecsó Krisztián Désékkel, Háy János Beck Zolival kötött laza szövetséget (Háy come Beck), hogy műfajokat és stílusokat vegyítve hozzanak létre egymás munkáira reflektáló produkciókat.

– Mi dobhatta felszínre ezt a tendenciát?

– Alapjában véve nem találtunk ki semmi újat, hiszen a lírai szövegek a kezdetek kezdetén, eredetileg is dal formájában szólaltak meg. Magyarországon pedig az elmúlt évtizedekben különösen erős volt az énekelt versek hagyománya, gondoljunk csak a Szélkiáltóra, Sebő Ferencre, vagy a Kalákára.

Ma persze már más kottából játszik a posztmodern nemzedék. Egy vers megzenésítése számára sem azonos a sérthetetlen szöveg eléneklésével. Grecsó Krisztián Pont oda című, több mint negyven soros verséből például hatot emelt ki, Háy János esetében pedig 11 verséből szemezgetve alkotott dalt.

És persze maga is ír. Novelláit közölte a Jelenkor, de a fő csapásirány a dal, ami az ő megközelítésében nem vers plusz muzsika, hanem a zene és a szöveg dialógusa.

– A műfajok közötti összekapaszkodásban az a piszok jó, hogy sosincs ugyanúgy kétszer – fejtegeti. – Annyi mindent kapunk készen a világban, amibe nem avatkozhatunk be, ezt az élményt viszont mi formáljuk a közönséggel. Épp az a lényege, hogy egyszeri történés, csak itt és most élhető át. Manapság az egész világ olyan, hogy leginkább mások történeteiben vagyunk szereplők. A 30Y azt szereti, ha a saját történeteit élheti.

Az irodalomtudományok doktora, disszertációja a cigány irodalom elméleti, történeti kérdéseiről szól, ma pedig a PTE romológia tanszékén ad elő. A kilencvenes években Holdosi József cigány író a romák sorsát és hagyományait feldolgozó regényei indították el az úton.

– Az érdeklődés idővel tudományos praxissá nőtte ki magát. Kiderült, hogy a terület szinte gazdátlan, így 2000-ben néhányan, Forray R. Katalin professzor vezetésével megalapítottuk a tanszéket.

Szívesen áll olyan ügyek mellé, amelyekben tevőlegesen is közreműködhet.

– Ilyen például a természetvédelem, az Ifjú Kócsagőr program, amelynek eredményeként profi természetvédelmi őrökké válhatnak a jelentkező fiatalok. Letudhattuk volna annyival, hogy kezünkben egy sérült cinegével megjelenünk néhány óriásplakáton, de én nem akarok jelvény lenni egy kabáton. Kidolgoztunk egy programot, aminek hatásaként megtízszereződött a jelentkezők száma.

Boróka lánya 16 éves, kitűnően zongorázik és énekel.

– Gondos apaként az a dolgom, hogy felismerjem a lányunkban megjelenő kreativitást, s anélkül segítsem annak kibontakozását, hogy beleavatkoznék az általa járt útba.

Ezek is érdekelhetik