Pártolta a zene ügyét Királyi Pál

- Édesapja számadó juhászként egy kicsit tehetősebb volt, mint az egyszerű pásztorok, ezért tudta taníttatni a fiát Nagykanizsán a piaristáknál - mondta Sóstainé Márfi Ibolya. - Apja csekély támogatásán túl mindent az eszének és a szorgalmának köszönhetett. Piarista tanulmányai után jogot hallgatott, s azon kevesek közé tartozott, akik nem nemesi származásúként hivatalt viselhettek. Hiszen nem csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc őrnagyaként, s a Jelenkor, valamint a Pesti Napló főszerkesztőjeként ismerjük; 1861-ben Pest főjegyzőjévé választották.

A kutató szerint Királyi Pál kultúrában és oktatásban betöltött szerepe országos jelentőséggel bírt.

- Országgyűlési képviselőként, valamint a főváros törvényhatósági testületének (ma közgyűlés) tagjaként támogatta munkájával az oktatásügyet és a kultúrát - mutatott rá Ibolya. - Eötvös József kultuszminiszter idejében iskolaépítési program és iskolarendszerű pedagógusképzés indult, tanterveket írtak és módszertant alakítottak ki. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be Királyi Pál civilként: személyesen kereste fel a pedagógusokat és a diákokat, tulajdonképpen összekötő kapocs volt köztük és a politika között.

- Országgyűlési képviselőként, valamint a főváros törvényhatósági testületének (ma közgyűlés) tagjaként támogatta munkájával az oktatásügyet és a kultúrát - mutatott rá Ibolya. - Eötvös József kultuszminiszter idejében iskolaépítési program és iskolarendszerű pedagógusképzés indult, tanterveket írtak és módszertant alakítottak ki. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be Királyi Pál civilként: személyesen kereste fel a pedagógusokat és a diákokat, tulajdonképpen összekötő kapocs volt köztük és a politika között.

Mint azt Sóstainé Márfi Ibolya hangsúlyozta: Királyi Pál számára az oktatásügy mellett a másik fontos - ha nem a legfontosabb - terület a zene volt. - Nótakincsét a birkák mellől hozta - így a kutató. - Élete végéig megmaradt a népzene szeretete, de ugyanúgy kedvelte a komolyzenét is. Nevéhez fűződik az Országos Magyar Dalár Egylet megalapítása, melynek ő lett az elnöke, s neki köszönhető az amatőr kórusmozgalom létrejötte is. Nagyon kevesen tudják, mennyit lobbizott a Zeneakadémia létrehozásáért. Két alkalommal vitte Deák Ferenccel és Ábrányi Kornél zeneszerzővel sikertelenül az országgyűlés elé, ám harmadszor a honatyák beleegyeztek az alapításba. Újabb küzdelmet jelentett, hogy elérje: Liszt Ferenc legyen a Zenede elnöke, hiszen akkoriban sokan nem fogadták el a zeneszerzőt, mondván: nem igazi magyar. Aztán Liszt 50 éves művészi jubileumának alkalmával Királyi nyújthatta át neki az arany babérkoszorút a Vigadó nagytermében...

Mint azt Sóstainé Márfi Ibolya hangsúlyozta: Királyi Pál számára az oktatásügy mellett a másik fontos - ha nem a legfontosabb - terület a zene volt. - Nótakincsét a birkák mellől hozta - így a kutató. - Élete végéig megmaradt a népzene szeretete, de ugyanúgy kedvelte a komolyzenét is. Nevéhez fűződik az Országos Magyar Dalár Egylet megalapítása, melynek ő lett az elnöke, s neki köszönhető az amatőr kórusmozgalom létrejötte is. Nagyon kevesen tudják, mennyit lobbizott a Zeneakadémia létrehozásáért. Két alkalommal vitte Deák Ferenccel és Ábrányi Kornél zeneszerzővel sikertelenül az országgyűlés elé, ám harmadszor a honatyák beleegyeztek az alapításba. Újabb küzdelmet jelentett, hogy elérje: Liszt Ferenc legyen a Zenede elnöke, hiszen akkoriban sokan nem fogadták el a zeneszerzőt, mondván: nem igazi magyar. Aztán Liszt 50 éves művészi jubileumának alkalmával Királyi nyújthatta át neki az arany babérkoszorút a Vigadó nagytermében...