Zalai tanár is oktat a Zeneakadémián

- Ma már rendelkezésre állnak a legkorszerűbb eszközök, viszont egyre kevesebben vannak, akiktől gyűjthetünk... - utalt a jelen problémájára Horváth Károly. Népzenekutató édesapja hagyatékának örököseként nemcsak az ő munkásságával foglalkozik, hanem még közel negyven szakember gyűjtésével is. Ezt az óriási anyagot a Zenetudományi Intézet bocsátotta rendelkezésére az 1896-os Vikár Béla gyűjtésektől kezdve az 1998-as évekig, a két zalai népzenekutató, id. Horváth Károly és Vajda József haláláig bezárólag. Csak az édesapja gyűjtése 13 ezer népdalkincset tartalmaz, s legalább ennyit Vajda Józsi

- Ma már rendelkezésre állnak a legkorszerűbb eszközök, viszont egyre kevesebben vannak, akiktől gyűjthetünk... - utalt a jelen problémájára Horváth Károly. Népzenekutató édesapja hagyatékának örököseként nemcsak az ő munkásságával foglalkozik, hanem még közel negyven szakember gyűjtésével is. Ezt az óriási anyagot a Zenetudományi Intézet bocsátotta rendelkezésére az 1896-os Vikár Béla gyűjtésektől kezdve az 1998-as évekig, a két zalai népzenekutató, id. Horváth Károly és Vajda József haláláig bezárólag. Csak az édesapja gyűjtése 13 ezer népdalkincset tartalmaz, s legalább ennyit Vajda Józsi

- Milyen érdekesek a dolgok... Nemrég Göntérházán találkoztam táncosokkal, mivel a néptánchoz kapcsolódó kutatásokat is végzünk a Zalai Táncegyüttessel. Édesapám 1967-ben járt a Karacz-családnál, akinek az egyik leszármazottja most megszólított, mondván, szívesen látnának. Gondoljunk bele, 2011-et írunk! Régen sem volt könnyű megnyerni az embereket, kitartó munka, közvetlen hangnem kellett ahhoz, hogy valaki beférkőzzön a lelki világukba. De ez most is így van, s miután kiderült, hogy édesapámat ismerték, könnyebb a helyzetem. Mindig kell egy ilyen kapocs. Valószínűleg hozzájuk is elmegyek, hátha még előkerülhetnek olyan dolgok, amiről még én sem tudok. Persze új anyag már nem nagyon, de mindig akadnak kuriózumok. Édesapám halála után a Zenetudományi Intézet néhány munkatársa egy hónapot töltött a Muravidéken, azért, hogy a kutatási területét még átfésüljék. És még ők is rábukkantak felfedezetlen dallamtöredékekre. Viszont egyértelművé vált, hogy azokat a régi dalokat, amiket édesapám még utolért a hatvanas-hetvenes években, már nem találták meg. Az is érdekes, hogy rálelt a Karacz-család által énekelt Átalmennék a Murán című értékes dallamra, ám kiderült, az ottani környezet egyáltalán nem ismerte.

Horváth Károly és tehetséges zenésztársa, Laposa Julianna mostanában szívesen muzsikál együtt egy 75 éves vajdaszentiványi prímással. Korábban Kalotaszentkirályon is találkozott idős zenészekkel, adatközlőkkel. De nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is, például sokat tanult a tekerős tiszaalpári Bársony Mihálytól, aki a kilencvenes évek elején halt meg.

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Milyen érdekesek a dolgok... Nemrég Göntérházán találkoztam táncosokkal, mivel a néptánchoz kapcsolódó kutatásokat is végzünk a Zalai Táncegyüttessel. Édesapám 1967-ben járt a Karacz-családnál, akinek az egyik leszármazottja most megszólított, mondván, szívesen látnának. Gondoljunk bele, 2011-et írunk! Régen sem volt könnyű megnyerni az embereket, kitartó munka, közvetlen hangnem kellett ahhoz, hogy valaki beférkőzzön a lelki világukba. De ez most is így van, s miután kiderült, hogy édesapámat ismerték, könnyebb a helyzetem. Mindig kell egy ilyen kapocs. Valószínűleg hozzájuk is elmegyek, hátha még előkerülhetnek olyan dolgok, amiről még én sem tudok. Persze új anyag már nem nagyon, de mindig akadnak kuriózumok. Édesapám halála után a Zenetudományi Intézet néhány munkatársa egy hónapot töltött a Muravidéken, azért, hogy a kutatási területét még átfésüljék. És még ők is rábukkantak felfedezetlen dallamtöredékekre. Viszont egyértelművé vált, hogy azokat a régi dalokat, amiket édesapám még utolért a hatvanas-hetvenes években, már nem találták meg. Az is érdekes, hogy rálelt a Karacz-család által énekelt Átalmennék a Murán című értékes dallamra, ám kiderült, az ottani környezet egyáltalán nem ismerte.

Horváth Károly és tehetséges zenésztársa, Laposa Julianna mostanában szívesen muzsikál együtt egy 75 éves vajdaszentiványi prímással. Korábban Kalotaszentkirályon is találkozott idős zenészekkel, adatközlőkkel. De nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is, például sokat tanult a tekerős tiszaalpári Bársony Mihálytól, aki a kilencvenes évek elején halt meg.

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Milyen érdekesek a dolgok... Nemrég Göntérházán találkoztam táncosokkal, mivel a néptánchoz kapcsolódó kutatásokat is végzünk a Zalai Táncegyüttessel. Édesapám 1967-ben járt a Karacz-családnál, akinek az egyik leszármazottja most megszólított, mondván, szívesen látnának. Gondoljunk bele, 2011-et írunk! Régen sem volt könnyű megnyerni az embereket, kitartó munka, közvetlen hangnem kellett ahhoz, hogy valaki beférkőzzön a lelki világukba. De ez most is így van, s miután kiderült, hogy édesapámat ismerték, könnyebb a helyzetem. Mindig kell egy ilyen kapocs. Valószínűleg hozzájuk is elmegyek, hátha még előkerülhetnek olyan dolgok, amiről még én sem tudok. Persze új anyag már nem nagyon, de mindig akadnak kuriózumok. Édesapám halála után a Zenetudományi Intézet néhány munkatársa egy hónapot töltött a Muravidéken, azért, hogy a kutatási területét még átfésüljék. És még ők is rábukkantak felfedezetlen dallamtöredékekre. Viszont egyértelművé vált, hogy azokat a régi dalokat, amiket édesapám még utolért a hatvanas-hetvenes években, már nem találták meg. Az is érdekes, hogy rálelt a Karacz-család által énekelt Átalmennék a Murán című értékes dallamra, ám kiderült, az ottani környezet egyáltalán nem ismerte.

Horváth Károly és tehetséges zenésztársa, Laposa Julianna mostanában szívesen muzsikál együtt egy 75 éves vajdaszentiványi prímással. Korábban Kalotaszentkirályon is találkozott idős zenészekkel, adatközlőkkel. De nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is, például sokat tanult a tekerős tiszaalpári Bársony Mihálytól, aki a kilencvenes évek elején halt meg.

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Horváth Károly és tehetséges zenésztársa, Laposa Julianna mostanában szívesen muzsikál együtt egy 75 éves vajdaszentiványi prímással. Korábban Kalotaszentkirályon is találkozott idős zenészekkel, adatközlőkkel. De nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is, például sokat tanult a tekerős tiszaalpári Bársony Mihálytól, aki a kilencvenes évek elején halt meg.

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Horváth Károly és tehetséges zenésztársa, Laposa Julianna mostanában szívesen muzsikál együtt egy 75 éves vajdaszentiványi prímással. Korábban Kalotaszentkirályon is találkozott idős zenészekkel, adatközlőkkel. De nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is, például sokat tanult a tekerős tiszaalpári Bársony Mihálytól, aki a kilencvenes évek elején halt meg.

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Akik tőle tanultunk, egyfajta tudást képviselünk. Ha valaki ezt szeretné megismerni, akkor bennünket keres meg, mi vagyunk a következő generáció, akik át tudjuk adni.

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Horváth Károly számára természetes volt, hogy a népzenével foglalkozik.

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Együtt nevelkedtem édesapám kutatásaival, jártam azokra a helyekre, ahol gyűjtött, játszottam az udvaron, miközben ő az adatközlőktől vette fel a dalokat. Amikor hazamentünk, akkor pedig a magnón hallgattam az énekeket. Később tudatosan vitt magával fesztiválokra, rendezvényekre, ahol én is muzsikáltam, énekeltem, vagy hallgattam az előadókat.

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Általános iskolásként a népi hangszerek mellett zongorázni tanult, s a néptánc is fontos volt az életében. A hogyan tovább kérdéséből ének-népművelő szak lett, amikor elvégezte, Zalaegerszegen várta a zeneiskola népzene tanszaka, ahol ma is tanít. Az országban összesen két helyen létezett ilyen képzés, a másik Óbudán. Levelezőn végezte el Nyíregyházán az ének-zene/népzene szakot, majd azt fontolgatta, hogy beiratkozik az időközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult népzenei szak mester képzésére. S akkor váratlanul nem tanulásra, hanem tanításra kapott lehetőséget.

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Örömmel elfogadtam a felkérést, nagy megtiszteltetésnek tartom. Úgy érzem, ezáltal Zala nagyot lépett előre, hiszen a népzenekincse bekerül az oktatásba, lehetőség nyílik mind szélesebb körben való népszerűsítésére. Jó érzéssel töltött el például, amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémia végzős növendékei édesapám dalaiból készültek a vizsgára, s behívtak, hallgassam meg őket, adjak tanácsot, jól éneklik-e. Az intézmény egyik énekes csapata szintén zalai dalokkal színesíti műsorát, s úgy érzem, akár a televízió, akár az országos hírű zenekarok által egyre nagyobb nyilvánosságot kap a zalai dallamvilág. Megtisztelő lesz, amikor Pál István Szalonna és bandája műsorán szerepel egy muravidéki összeállítás, hiszen azt majd nemcsak Magyarországon, hanem a világban is népszerűsítik, mint az Állami Népi Együttes kísérőzenekara. A minőség rendkívül fontos kitétel, csak így lehet a piacra kikerülni hangzóanyagokkal. Zsűritagként is megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el. A novai Gubinecz Ákos e dalok egyik hiteles tolmácsolója. Ezek a megmérettetések szépen egymásra épülnek az óvodától az iskolán át a felnőtt generációt átölelve.

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Horváth Károly az akadémiai tanári állást lépcsőfoknak tartja ahhoz, hogy a 2013-ban tervezett táncháztalálkozón Zala népzenei kincsét, valamint néptánc anyagát bemutassák országos plénum előtt, akadémiai hallgatók közreműködésével.

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

Énekesként a zalai dallamok csengnek a fülében, szereti a katona-, a szerelmes-, a betyárdalokat, a muravidékieket. Most ezeket mentik, visszatanítják. Kedves számára az Átalmennék a Murán vagy a Szép Zalában születtem, amit édesapja gyűjtött a hernyéki Tompos Pista bácsitól.

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el

- Amikor az ember tanít, vagy énekel, akkor is egymást követik a dallamok, nehéz volna kiválasztani azt az egyet, ami a legkedvesebb a számára. A sokszínűsége, egyedi dallamvilága adja meg az érdekességét, értékességét és gazdagságát ennek a világnak. S az üzenete nem kevés...Megnyugtató, hogy a zalai népdalversenyeken igényes produkciók hangzanak el