Itat-lak: koronát is kóstolhatunk a hordó-pavilonban

- Azért javasoltam, hogy nevezzük koronának, mert abban az évben nemesítette Karcsi bácsi, amikor a Szent Koronát hazahozták Amerikából - említette a házigazda, akinek a pincéjét a zalai borászat értékeit és jeles képviselőit bemutató sorozatunk keretében kerestük fel. Az itt folyó tevékenység sok szempontból különbözik a többi borász munkájától, mert jelentős részben kutatómunkára épül. Dr. Pálfi Dénes azzal a céllal végzi kísérleteit, hogy kiderüljön: a zalai táj, talaj és éghajlat mely szőlőfajták termelésére a legalkalmasabb.

- A lakóházunk közelében található területen több mint tíz éven keresztül 812 fajta szőlő volt. A gyűjteményből minden évben kis tételben 45-50 fehér és 35-40 vörösbor készült. Ma már nem rendelkezem ekkora gyűjteménnyel, részben azért, mert kevesebb időt tudtam tölteni ezzel a tevékenységgel, amikor eltévelyedtem a közügyek felé, részben pedig azért, mert tíz év elegendő volt ahhoz, hogy kiválasszuk a 812-ből a Zalában nagy biztonsággal termeszthető 15-20 szőlőfajtát. A fajtagyűjtés azonban olyan ragályos kór, amitől nem tudtam megszabadulni: jelenleg 130 fajta található az ültetvényen, kint az üvegházban pedig nyolcvan fajtának a rügye van biztonságba helyezve. Sokan kérdezik, lehet-e még egyáltalán újat mondani a szőlőről, erről a hatezer éves növényről. Természetesen lehet, hála a nemesítőknek és a szőlőtermesztéssel kapcsolatos új kihívásoknak. Az utóbbiak közé tartozik például a szárazságtűrő fajok kikísérletezése, ami nagyon fontos a szőlészet jövője szempontjából - mondta dr. Pálfi Dénes, hozzátéve: aki egyszer a szőlőbe beleszerelmesedett, amíg az ereje és egészsége engedi, hű is marad hozzá.

A kutatások tehát tovább folytatódnak, jelenleg öt olyan kékszőlőfajtát vizsgál a zalai kertbarát mozgalom szervezőjeként és támogatójaként is ismert kertészmérnök, amelyet dr. Bakonyi Károly nemesített, hivatalos elismerését azonban már nem érhette meg. A Mesiás nevű fajtának viszont, úgy tűnik, idén megtörténhet az elismerése.

- Ezek a hibridek szeptemberben érnek 18-22 cukorfokkal és olyan színanyaggal, amelyből inkább kivenni kellene, mint hozzátenni. A korai érés és a jó cukorgyűjtő képesség nagyon ígéretessé teszi ezeket a fajtákat.

Nem elhanyagolható kérdés azonban, hogyan lehet bevezetni a piacra az új szőlőfajtákból készült borokat. A tapasztalatok szerint legalább ötven év szükséges ehhez, ritkaság a cserszegi fűszereséhez hasonló gyors karrier.

- Az elmúlt évszázad egyetlen nagy újdonságán, a Rizlingszilvánin is túltett a cserszegi fűszeres azzal,hogy harminc év alatt egész Európában elismert lett, sőt ott van az Újvilágban. Sikerét jelzi, hogy Rizlingszilvánit jelenleg 1800 hektáron termelnek Magyarországon, cserszegi fűszerest pedig 3800 hektáron. Ez óriási teljesítmény, de ehhez - ahogy Karcsi bátyánk mondta - szerencse is kellett. Mi másnak nevezhetnénk, ha nem szerencsének, hogy 1984-ben és 1985-ben, egymás után két télen is mínusz 24-25 Celsius-fokos hideg volt? Még az alanyfajták is károsodtak, a cserszegi fűszeres viszont állva maradt. A fagytűrés a szőlőfajták nagy értéke, s ehhez társul a cserszegi fűszeres esetében a többi kedvező tulajdonság, hogy szeptember közepén érik, addigra kényelmesen tudja biztosítani a 18-20 cukorfokot, nagyon gazdag az íz- és zamatvilága, a sava pedig 10-12 ezrelék.

Az intenzív illat akkor sem maradt rejtve, amikor a cserszegi fűszerest zengővel és koronával házasítva kóstoltunk a Pálfi Pincében. Látogatásunk során szót ejtettünk a zalai borágazat helyzetéről is, amelynek kapcsán dr. Pálfi Dénes úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik nevet.

- Az egyik sír, mert összességében jelentősen lecsökkent a szőlő termőterülete, a másik viszont nevet, mert az utóbbi tizenöt évben példa nélküli telepítések valósultak meg, nagyon korszerű beruházásokkal, a piacon elismert fajtákkal. Napjainkban kitűnő borászatok működnek Zalában, de nemcsak az új fajta fogadtatja el magát nehezen a termelőkkel, hanem a zalai bor is a fogyasztókkal. Mondok egy csúnya példát. Harminc éve egy szakmai úton befizettünk Badacsonyban hét bor kóstolására. Nálam a negyedik után elszakadt a cérna, s mondtam a házigazdának, hogy bár zalai nohások vagyunk, ne hordómosó bort hozzanak nekünk, mert ha jót nem tudnak hozni, legalább tisztát hozzanak, ne zavarosat. Szomorú, hogy azt gondolták: nekünk, zalaiaknak ez is megfelel. Na-gyon nehéz tehát elfogad-tatni a zalai bort, legyen az bármilyen kitűnő. Ezért kell a propaganda, ezért tesznek erőfeszítéseket az egyesületek és a borrendek. Nehezíti a hazai borágazat helyzetét, hogy nagy konkurencia a sör és a sok tengerentúli bor. Gyakran megkérdezik, hogy az olcsó chilei és ausztrál boroknak van-e közük a szőlőhöz, s az ember szégyellve mondja ki, hogy valószínűleg több közük van, mint egy-egy hazai kannás bornak. A hamisítást le kellene küzdeni, valamilyen kvótát bevezetni a magyar termelő védelme érdekében, és további lépéseket tenni a minőségi és kulturált borfogyasztás elterjedéséért. E téren vannak biztató jelek, de sajnos nem látok ilyeneket a fizetőképes kereslet vonatkozásában, pedig erre is nagy szükség lenne.

- Az egyik sír, mert összességében jelentősen lecsökkent a szőlő termőterülete, a másik viszont nevet, mert az utóbbi tizenöt évben példa nélküli telepítések valósultak meg, nagyon korszerű beruházásokkal, a piacon elismert fajtákkal. Napjainkban kitűnő borászatok működnek Zalában, de nemcsak az új fajta fogadtatja el magát nehezen a termelőkkel, hanem a zalai bor is a fogyasztókkal. Mondok egy csúnya példát. Harminc éve egy szakmai úton befizettünk Badacsonyban hét bor kóstolására. Nálam a negyedik után elszakadt a cérna, s mondtam a házigazdának, hogy bár zalai nohások vagyunk, ne hordómosó bort hozzanak nekünk, mert ha jót nem tudnak hozni, legalább tisztát hozzanak, ne zavarosat. Szomorú, hogy azt gondolták: nekünk, zalaiaknak ez is megfelel. Na-gyon nehéz tehát elfogad-tatni a zalai bort, legyen az bármilyen kitűnő. Ezért kell a propaganda, ezért tesznek erőfeszítéseket az egyesületek és a borrendek. Nehezíti a hazai borágazat helyzetét, hogy nagy konkurencia a sör és a sok tengerentúli bor. Gyakran megkérdezik, hogy az olcsó chilei és ausztrál boroknak van-e közük a szőlőhöz, s az ember szégyellve mondja ki, hogy valószínűleg több közük van, mint egy-egy hazai kannás bornak. A hamisítást le kellene küzdeni, valamilyen kvótát bevezetni a magyar termelő védelme érdekében, és további lépéseket tenni a minőségi és kulturált borfogyasztás elterjedéséért. E téren vannak biztató jelek, de sajnos nem látok ilyeneket a fizetőképes kereslet vonatkozásában, pedig erre is nagy szükség lenne.

- Az egyik sír, mert összességében jelentősen lecsökkent a szőlő termőterülete, a másik viszont nevet, mert az utóbbi tizenöt évben példa nélküli telepítések valósultak meg, nagyon korszerű beruházásokkal, a piacon elismert fajtákkal. Napjainkban kitűnő borászatok működnek Zalában, de nemcsak az új fajta fogadtatja el magát nehezen a termelőkkel, hanem a zalai bor is a fogyasztókkal. Mondok egy csúnya példát. Harminc éve egy szakmai úton befizettünk Badacsonyban hét bor kóstolására. Nálam a negyedik után elszakadt a cérna, s mondtam a házigazdának, hogy bár zalai nohások vagyunk, ne hordómosó bort hozzanak nekünk, mert ha jót nem tudnak hozni, legalább tisztát hozzanak, ne zavarosat. Szomorú, hogy azt gondolták: nekünk, zalaiaknak ez is megfelel. Na-gyon nehéz tehát elfogad-tatni a zalai bort, legyen az bármilyen kitűnő. Ezért kell a propaganda, ezért tesznek erőfeszítéseket az egyesületek és a borrendek. Nehezíti a hazai borágazat helyzetét, hogy nagy konkurencia a sör és a sok tengerentúli bor. Gyakran megkérdezik, hogy az olcsó chilei és ausztrál boroknak van-e közük a szőlőhöz, s az ember szégyellve mondja ki, hogy valószínűleg több közük van, mint egy-egy hazai kannás bornak. A hamisítást le kellene küzdeni, valamilyen kvótát bevezetni a magyar termelő védelme érdekében, és további lépéseket tenni a minőségi és kulturált borfogyasztás elterjedéséért. E téren vannak biztató jelek, de sajnos nem látok ilyeneket a fizetőképes kereslet vonatkozásában, pedig erre is nagy szükség lenne.