Waldorf: a szív, az ész és a kéz sulija

Sugi, tudod követni?, kérdezi Bozai Péter (31) tanár úr a Napsugár névre hallgató tüneményes kislányt. Persze, szól a kérdezett, füzetéből fel se nézve. Dolgozik, elmélyülten, ahogy a többiek: a két Anna, Anita, Barnabás, Dávid, Dani, Bonifác, Csenge, Máté, Skolasztika, Flórián. A 2007 szeptemberében indult pusztaszentlászlói Madárfa Waldorf Iskola harmadikosai.

Amíg ők az önmagába forduló, bújó, színes, árnyékolt vonallal foglalatoskodnak, s megtanulják a téglalap, a négyzet, a kör, az átló fogalmát, közben a színek harmóniájába is betekintést nyernek, sőt, a körző nélkül kirajzolódó minta okán még a kelta mondakör is szóba kerül, nos, addig mi két anyukával a folyosóra húzódunk.


- Anna lányom két évet járt az egyik egerszegi iskolába, a harmadikat már itt kezdte - mondja László Henrietta, akinek kisebbik lánya, Júlia is itt elsős. - Egyszer kijöttünk, körülnéztünk, azt mondták, ide akarnak járni.

- Az én fiam újra gyerek, mióta itt van. Kreatív, vidám, mozgékony, nyoma sincs a szorongásnak rajta, visszanyerte a kíváncsiságát - veszi át a szót Lambing Viktória.

Az iskola a szülőket is bevonja a munkába, a fenntartó egyesület támogatása el is kél.

- Őriznek rossz iskolai emléket saját gyerekkorukból?

- A P betűt tanultuk, én rajzoltam hozzá még egy vonalat, így R lett belőle, mire kaptam a mögöttem álló tanártól egy legyintést, hogy az nem jó. Sose felejtem el, pedig 36 éves vagyok - Viktória szeretné, ha fiai jó élményeket szereznének a tanulás során.


Vissza a bolyongó vonalhoz és Sugiékhoz. Végeztek a feladattal, fotónk kedvéért felmutatják. Mindegyik megfelel az elvárásnak, mégsincs két egyforma. Egyéni alkotás mindegyik.

- Ezt a valóságban is meg fogjuk ám csinálni kötélből, szépen tekergetik, akkor látják meg, térben hogy is néz ki - mondja a fiatal tanár. Aki több foglalkozást is kipróbált, míg kiderült, született pedagógus. A látogatót megragadja, hogy itt nyoma nincs a fegyelmezésnek, az óra afféle beszélgetésfolyam.

De mi az a Waldorf? A nevét egy német dohánygyárról kapta, ahol a munkások gyerekeinek szerveztek iskolát. Rudolf Steiner alapító 1919-ben tizenkilenc kurzuson fejtette ki Európa több országában pedagógiája lényegét. Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációknak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogó képességét használja.

A Waldorf-iskolákat a kéz, a szív és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermek testi, lelki és szellemi lényét egységben fejleszti, a mozgás, az érzelmek és a gondolkodás harmóniájával, szól a módszertan. Az emberi fejlődés korszakaihoz (epocha) igazítja a tanulnivalót. Hét és tizennégy éves kor között hangsúlyt kap a művészeti nevelés. A zene, a festés, a kézművesség, a mozgásművészet vagy a kertészkedés fontos szerephez jut, csakúgy az idegen nyelvek vagy a természettudományok. Tankönyv nincs, ők maguk együtt írják, festik, rajzolják; 3-4 héten keresztül ugyanazzal a témával foglalkoznak, lehetőséget kapva az elmélyülésre, a problémák sokoldalú megközelítésére.


A fej iskolázása magába foglalja a pontos megfigyelés, a kezdeményezőkészség, az önbizalom, az ítélőképesség, a kreativitás és az együttműködés fejlesztését is. Az osztálytanító elsőtől nyolcadikig kíséri a gyerekeket, így erős személyes kapcsolat jöhet létre. Nincs osztályozás, a tanulók személyre szabott szöveges értékelést kapnak.

A tanárképzést Vekerdy Tamás gyermeklélektannal foglalkozó pszichológus vezetésével az első magyarországi Waldorf-iskola színhelyén, a Budapest melletti Solymáron működő Tanárképző Intézetben oldják meg. Itt végzett a korábban a szombathelyi tanárképzőben diplomát szerző Bozai Péter is, aki Esztergályhorvátiból jár Pusztaszentlászlóra. Érdekelte az alternatív pedagógia.

- Az epochális, azaz korszakokra épülő rendszerben a diákok a napi főtanítás során két-négy héten át ugyanazt a tárgyat tanulják, van idő mindenre - vázolja a tanterv pici elemét, hozzátéve, a lényeg az, hogy az elveszett kiegyensúlyozottságot szeretnék visszalopni a gyerekek mindennapjaiba. - Ma már a szülő nem képes annyit foglalkozni a gyerekkel, mint régen, otthon sincs, amikor hazaér a diák, arra sincs ideje, hogy este nyüglődjön a házi feladattal. Mi is adunk házit, de azt délután meg is oldják. Itt folyamatos, úgynevezett elnyújtott a tananyagbővülés. A mozgás segítségével többféleképpen rögzül a tudnivaló. A szorzótáblát úgy tanuljuk, hogy pörgetjük a kötelet, ugrálunk, ritmusban vagyunk, közben a hatos táblát ritmizáljuk, méghozzá boldogan. Az abc-t a Zengővel vettük, énekeltük, közben észrevétlenül megtanulták, el se tudják hibázni.

A mumus nyelvtanról is szó esik. A szófajokat mondhatni, szellemiségükhöz illő, mások számára talán meghökkentő módon oktatják: az ige az úrszó, merthogy az Úr csinál, cselekszik. A főnév az Ádám-szó, merthogy ő nevezte el a dolgokat. A melléknév az Éva-szó, merthogy ő mondta, ez szép, ez piros.

Igen, ezért kritizálják a Waldorfot. Az ideológiai túlhatás ellen persze a módszer hívei tiltakoznak. A másik fő ellenérv: a Waldorf nem kompatibilis a közép- és felsőfokú képzéssel. Valóban, egy extra tizenharmadik évet is ki kell járniuk azoknak, akik állami érettségit akarnak tenni.

Lehet, hogy megéri?

OLDALTÖRÉS: A szív, az ész és a kéz sulija

A szív, az ész és a kéz sulija (Arany-Horváth Zsuzsa jegyzete)
A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) világszerte 958, ebből Európában 665 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta megnyitóját a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt (1876–1936) támogatásával. Az első tanárok között volt a gyárvezető Molt felesége, Berta Molt is. Az első hazai, budapesti Waldorf-iskola – Németország után elsőként – 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca). Gróf Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus. A rendszerváltást követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1989-ben, Solymáron nyílt meg újra Waldorf-óvoda és nyomában az iskola. Ma több tucat található Magyarországon. A zalai Pusztaszentlászlón már a hatodik osztályt is elindították. A pedagógia, az intézményes nevelés, az iskola, az oktatásszervezés és irányítás, sőt, a pedagógusképzés elhúzódó, világméretű gondjait ismerve, vélhetően minden egyes ötletet, gyakorlatot érdemes megbecsülni. Mindazt, ami közelebb visz a vágyott, s folyton hangoztatott célhoz: egymás iránt figyelmes, türelmes, magas szintű tudással felvértezett, a jó munkára, teljesítményre kényes, egyéni eredményeire büszke gyerek, majd pedig felnőtt együtteséből épüljön fel a társadalom.

OLDALTÖRÉS: A szív, az ész és a kéz sulija

A szív, az ész és a kéz sulija (Arany-Horváth Zsuzsa jegyzete)
A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) világszerte 958, ebből Európában 665 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta megnyitóját a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt (1876–1936) támogatásával. Az első tanárok között volt a gyárvezető Molt felesége, Berta Molt is. Az első hazai, budapesti Waldorf-iskola – Németország után elsőként – 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca). Gróf Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus. A rendszerváltást követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1989-ben, Solymáron nyílt meg újra Waldorf-óvoda és nyomában az iskola. Ma több tucat található Magyarországon. A zalai Pusztaszentlászlón már a hatodik osztályt is elindították. A pedagógia, az intézményes nevelés, az iskola, az oktatásszervezés és irányítás, sőt, a pedagógusképzés elhúzódó, világméretű gondjait ismerve, vélhetően minden egyes ötletet, gyakorlatot érdemes megbecsülni. Mindazt, ami közelebb visz a vágyott, s folyton hangoztatott célhoz: egymás iránt figyelmes, türelmes, magas szintű tudással felvértezett, a jó munkára, teljesítményre kényes, egyéni eredményeire büszke gyerek, majd pedig felnőtt együtteséből épüljön fel a társadalom.

A szív, az ész és a kéz sulija (Arany-Horváth Zsuzsa jegyzete)
A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) világszerte 958, ebből Európában 665 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta megnyitóját a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt (1876–1936) támogatásával. Az első tanárok között volt a gyárvezető Molt felesége, Berta Molt is. Az első hazai, budapesti Waldorf-iskola – Németország után elsőként – 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca). Gróf Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus. A rendszerváltást követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1989-ben, Solymáron nyílt meg újra Waldorf-óvoda és nyomában az iskola. Ma több tucat található Magyarországon. A zalai Pusztaszentlászlón már a hatodik osztályt is elindították. A pedagógia, az intézményes nevelés, az iskola, az oktatásszervezés és irányítás, sőt, a pedagógusképzés elhúzódó, világméretű gondjait ismerve, vélhetően minden egyes ötletet, gyakorlatot érdemes megbecsülni. Mindazt, ami közelebb visz a vágyott, s folyton hangoztatott célhoz: egymás iránt figyelmes, türelmes, magas szintű tudással felvértezett, a jó munkára, teljesítményre kényes, egyéni eredményeire büszke gyerek, majd pedig felnőtt együtteséből épüljön fel a társadalom.