Hétvége

2010.08.14. 02:26

Fénnyel írt merenyei időutazás

Tisztességben megőszült családapák, boldog arcú nagymamák, büszke, dacos katonák.

zaol.hu

 

- Arra kértük a falu lakóit: még meglévő, régi fotográfiáikat bocsássák a rendelkezésünkre - tudtuk meg Ódor László polgármestertől, aki jelezte, a fényképgyűjtemény létrehozásának ötlete nem mai gondolat, ám a Zalamerenyéért Alapítvány tagjai és Horváth Béla falugondnok hathatós segítségének köszönhetően most valósulhatott meg. - Egyszerű, hétköznapi témákat próbáltunk megragadni, mint a család, a vallás, a nő, a férfi, a gyerek, a katonaság. Ezeken kívül a valaha létezett merenyei közösségi formák vizuális emlékeit is kerestük, gondolok itt a színjátszó körre, az énekkarra, iskolai és egyházi csoportokra. Ma már több, mint 1000 digitalizált fotográfiával rendelkezünk. A legjobbakat, melyek az adott témát leginkább reprezentálhatják, Marics István barátommal tablókra nyomtattuk.

A képekről sok-sok arc köszön vissza ránk, melyekről gyakran szinte egész életutak leolvashatók. S hogy melyik fotó a legizgalmasabb a polgármester szerint? Talán az, amelyik a templom harangjának szentelését örökíti meg. A harangot ugyanis a második világháború idején leszerelték, elvitték és beöntötték. Az egyházközségnek pedig régi, s máig tartó álma, hogy újra elkészíttetik - amihez ez a kép az egyetlen támpont. Egy másikon a zalamerenyeiek egerszegi zarándoklatába nyerhetünk bepillantást, mikor a hívek az akkor még a megyeszékhelyen szolgáló Mindszenty hercegprímás miséjére utaztak el. A polgármester ennek kapcsán megjegyezte: még most, 20 évvel a rendszerváltás után is volt, akiben felvetődött, hogy vajon nem lesz-e baj belőle, ha ezt a fényképet is közszemlére teszik?

 


A dokumentumokkal egyébként további terve van a falunak: az elképzelések szerint a későbbiekben könyv készülhetne a felhasználásukkal. A tablók pedig a felújításra váró tűzoltószertárban kialakítandó helytörténeti gyűjteményben lelnének végső otthonra.

De van itt más is. A fontos gazdasági-egyházi szereppel bíró település minimum 1200 esztendős múltra tekint vissza, először egy 1083-ban íródott oklevélben említik Merena néven. Ebben Szent László király második felesége, a német Adelheid királyné a veszprémi püspökségnek adományozta a merenyei birtokot. Az okiratot 1203-ban megerősítik, 1254-ben pedig újraírják, utóbbi dokumentumot a Veszprémi Érsekség levéltárában őrzik. A falu nemrég elkészíttette ennek reprint másolatát - s büszkén meg is mutatják mindenkinek, aki kíváncsi a merenyei múltra.

De van itt más is. A fontos gazdasági-egyházi szereppel bíró település minimum 1200 esztendős múltra tekint vissza, először egy 1083-ban íródott oklevélben említik Merena néven. Ebben Szent László király második felesége, a német Adelheid királyné a veszprémi püspökségnek adományozta a merenyei birtokot. Az okiratot 1203-ban megerősítik, 1254-ben pedig újraírják, utóbbi dokumentumot a Veszprémi Érsekség levéltárában őrzik. A falu nemrég elkészíttette ennek reprint másolatát - s büszkén meg is mutatják mindenkinek, aki kíváncsi a merenyei múltra.

De van itt más is. A fontos gazdasági-egyházi szereppel bíró település minimum 1200 esztendős múltra tekint vissza, először egy 1083-ban íródott oklevélben említik Merena néven. Ebben Szent László király második felesége, a német Adelheid királyné a veszprémi püspökségnek adományozta a merenyei birtokot. Az okiratot 1203-ban megerősítik, 1254-ben pedig újraírják, utóbbi dokumentumot a Veszprémi Érsekség levéltárában őrzik. A falu nemrég elkészíttette ennek reprint másolatát - s büszkén meg is mutatják mindenkinek, aki kíváncsi a merenyei múltra.

Címkék#Zalamerenye

Ezek is érdekelhetik