Turisztikai célra hasznosítják a Lovásziban található egykori óvóhelyet

A 14 önkormányzatot tömörítő Kerka Menti Települések Szövetsége ugyanis sikeresen pályázott egy térségi turisztikai programra, amelynek a lovászi légoltalmi pince felújítása is részét képezi. Mint azt Pál Zoltántól, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervhez benyújtott pályázat koordinátorától megtudtuk, a falu hárommillió forintot igényelt a létesítmény felújítására, az elektromos hálózat cseréjére.

- Az óvóhely turisztikai hasznosításának ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, ám ahhoz, hogy pályázatot tudjunk rá benyújtani, számos körülményt tisztázni kellett - mondja Léránt Ferenc lovászi polgármester. - Ezeket sikerült megoldanunk, a terület tulajdonosától megkaptuk azt a szándéknyilatkozatot, amelyben szerepel, hogy az önkormányzat részére értékesíteni kívánják az ingatlant.

A föld felszíne alatt húzódó hatalmas létesítményt a Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület elnökével, Jánosi Ferenccel keressük fel. Valamikor ő is azon a telephelyen dolgozott, ahonnan a légoltalmi pince bejárata megközelíthető, de nem csak emiatt rendelkezik ismeretekkel róla. Évek óta kutatja az olajos múltú község történetét, így számos Lovászihoz kapcsolódó érdekességet sikerült segítségével megosztani olvasóinkkal.

- A légoltalmi pince megépítése a második világháborúnak és az itteni olajipari üzemnek köszönhető - kezdte a történet mesélését. - Tudvalévő, hogy a lovászi üzemet még a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság hozta létre. A Föld mélyéről termelt olajnak köszönhetően a cég a második világháború alatt hadiüzemként működött. Emiatt az ipartelepen 1943-ban kötelezővé tették az óvóhelyek építését. Az orvosi rendelő, a mérnök és tisztviselő lakások, az ipartelepen található nagy iroda épülete alá is pince került. Az üzem nyugati kerítése mellett szintén ekkor készült el az a két boltíves, hosszirányú pince, amely a dolgozók védelmét biztosította volna a bombázások során.

Miközben az óvóhely bejárata felé tartunk, Jánosi Ferenc azt is elmondja, hogy a második világháború alatt a falu egyéb részein is készültek lakossági óvóhelyek, ám egyik nagysága sem érte el a MAORT telepen kialakítottét, pedig akkoriban csak a töredéke készült el a későbbi légópincének.

- Amikor az 1950-es évek elején megromlott a politikai viszony a szomszédos Jugoszláviával, úgy határoztak, hogy a déli határ mellett húzódó bunkerrendszer mellett egy ipari óvóhelyet is létesítenek - magyarázta Jánosi Ferenc.

- Az időközben Maszolajra, vagyis Magyar-Szovjet Olajipari Részvénytársaságra keresztelt vállalat telepén 1952-ben, a legnagyobb titokban hozzá is kezdtek a megvalósításhoz. A lakótelepi domboldalba tatabányai bányászok vágatokat fúrtak, amelyekre boltíves téglafalakat raktak fel. Az akkor közel kétmillió forintba kerülő ipari óvóhelynek a MAORT ideje alatt készült két folyosórendszer is része lett.

Közben megérkezünk a bejárathoz. Az elvadult növényzet miatt a résnyire nyitott ajtó és a csupasz téglafal alig észrevehető. Belépünk a pincébe, tagjainkat kellemes hűvös járja át. Próbálunk villanyt kapcsolni, sikerrel azonban nem járunk. Jánosi Ferenc térképeket vesz elő, így csak gondolatban járjuk végig a mellékvágataival együtt közel egy kilométernyi pincerendszert. Az alaprajz mellett egy szigorúan titkos bélyegzővel ellátott irat is előkerül a táskából. A lapon - amelyet a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium pecsétjével is elláttak, a következő áll: "A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, az osztályharc élesedése idején az éberség elmulasztása az osztályellenségnek azt a lehetőséget adja, hogy légoltalmi szervezetünkbe betekintsen és az egész szervezetünk munkáját lehetetlenné tegye, ütőképességét csökkentse."

Közben megérkezünk a bejárathoz. Az elvadult növényzet miatt a résnyire nyitott ajtó és a csupasz téglafal alig észrevehető. Belépünk a pincébe, tagjainkat kellemes hűvös járja át. Próbálunk villanyt kapcsolni, sikerrel azonban nem járunk. Jánosi Ferenc térképeket vesz elő, így csak gondolatban járjuk végig a mellékvágataival együtt közel egy kilométernyi pincerendszert. Az alaprajz mellett egy szigorúan titkos bélyegzővel ellátott irat is előkerül a táskából. A lapon - amelyet a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium pecsétjével is elláttak, a következő áll: "A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, az osztályharc élesedése idején az éberség elmulasztása az osztályellenségnek azt a lehetőséget adja, hogy légoltalmi szervezetünkbe betekintsen és az egész szervezetünk munkáját lehetetlenné tegye, ütőképességét csökkentse."

- Az óvóhelyet ilyen felfokozott körülmények közt kezdték el építeni - folytatta kalauzunk. - Kezdetben hatszáz, majd ezer fő befogadására tették alkalmassá, de szükség esetén akár háromezer főt is be lehetett volna zsúfolni. Három bejárattal rendelkezik: az üzemi mellett volt az úgynevezett Eger-völgyi és a pontházi. Az utóbbi kettő azt a célt szolgálta, hogy baj esetén a lakosság is gyorsan be tudjon menekülni.

A légoltalmi pincét úgy alakították ki, hogy akár hosszabb időn keresztül védelmet biztosítson a helybeliek számára. A világítás háromszoros biztosítással készült, a külső hálózat mellett volt egy belső áramfejlesztő, illetve akkumulátorokról is lehetett üzemetetni. A járatban szellőző rendszert építettek ki, helyiségei hermetikusan zárhatóak voltak. Az ívóvízellátást a pincében fúrt harminc méter mély kút biztosította. A térképről az is leolvasható, hogy a raktárak, a hadműveleti iroda és telefonközpont mellett fertőtlenítő központ, illetve orvosi rendelő is volt egykor a föld felszíne alatt. Ez utóbbi méretét és felszerelését figyelembe véve akár műtétek elvégzésére is alkalmas lehetett.

- Az óvóhelyet ilyen felfokozott körülmények közt kezdték el építeni - folytatta kalauzunk. - Kezdetben hatszáz, majd ezer fő befogadására tették alkalmassá, de szükség esetén akár háromezer főt is be lehetett volna zsúfolni. Három bejárattal rendelkezik: az üzemi mellett volt az úgynevezett Eger-völgyi és a pontházi. Az utóbbi kettő azt a célt szolgálta, hogy baj esetén a lakosság is gyorsan be tudjon menekülni.

A légoltalmi pincét úgy alakították ki, hogy akár hosszabb időn keresztül védelmet biztosítson a helybeliek számára. A világítás háromszoros biztosítással készült, a külső hálózat mellett volt egy belső áramfejlesztő, illetve akkumulátorokról is lehetett üzemetetni. A járatban szellőző rendszert építettek ki, helyiségei hermetikusan zárhatóak voltak. Az ívóvízellátást a pincében fúrt harminc méter mély kút biztosította. A térképről az is leolvasható, hogy a raktárak, a hadműveleti iroda és telefonközpont mellett fertőtlenítő központ, illetve orvosi rendelő is volt egykor a föld felszíne alatt. Ez utóbbi méretét és felszerelését figyelembe véve akár műtétek elvégzésére is alkalmas lehetett.

- Az óvóhelyet ilyen felfokozott körülmények közt kezdték el építeni - folytatta kalauzunk. - Kezdetben hatszáz, majd ezer fő befogadására tették alkalmassá, de szükség esetén akár háromezer főt is be lehetett volna zsúfolni. Három bejárattal rendelkezik: az üzemi mellett volt az úgynevezett Eger-völgyi és a pontházi. Az utóbbi kettő azt a célt szolgálta, hogy baj esetén a lakosság is gyorsan be tudjon menekülni.

A légoltalmi pincét úgy alakították ki, hogy akár hosszabb időn keresztül védelmet biztosítson a helybeliek számára. A világítás háromszoros biztosítással készült, a külső hálózat mellett volt egy belső áramfejlesztő, illetve akkumulátorokról is lehetett üzemetetni. A járatban szellőző rendszert építettek ki, helyiségei hermetikusan zárhatóak voltak. Az ívóvízellátást a pincében fúrt harminc méter mély kút biztosította. A térképről az is leolvasható, hogy a raktárak, a hadműveleti iroda és telefonközpont mellett fertőtlenítő központ, illetve orvosi rendelő is volt egykor a föld felszíne alatt. Ez utóbbi méretét és felszerelését figyelembe véve akár műtétek elvégzésére is alkalmas lehetett.

A légoltalmi pincét úgy alakították ki, hogy akár hosszabb időn keresztül védelmet biztosítson a helybeliek számára. A világítás háromszoros biztosítással készült, a külső hálózat mellett volt egy belső áramfejlesztő, illetve akkumulátorokról is lehetett üzemetetni. A járatban szellőző rendszert építettek ki, helyiségei hermetikusan zárhatóak voltak. Az ívóvízellátást a pincében fúrt harminc méter mély kút biztosította. A térképről az is leolvasható, hogy a raktárak, a hadműveleti iroda és telefonközpont mellett fertőtlenítő központ, illetve orvosi rendelő is volt egykor a föld felszíne alatt. Ez utóbbi méretét és felszerelését figyelembe véve akár műtétek elvégzésére is alkalmas lehetett.

A légoltalmi pincét úgy alakították ki, hogy akár hosszabb időn keresztül védelmet biztosítson a helybeliek számára. A világítás háromszoros biztosítással készült, a külső hálózat mellett volt egy belső áramfejlesztő, illetve akkumulátorokról is lehetett üzemetetni. A járatban szellőző rendszert építettek ki, helyiségei hermetikusan zárhatóak voltak. Az ívóvízellátást a pincében fúrt harminc méter mély kút biztosította. A térképről az is leolvasható, hogy a raktárak, a hadműveleti iroda és telefonközpont mellett fertőtlenítő központ, illetve orvosi rendelő is volt egykor a föld felszíne alatt. Ez utóbbi méretét és felszerelését figyelembe véve akár műtétek elvégzésére is alkalmas lehetett.