Hétvége

2009.10.24. 07:14

Ezt látni kell! Velocipéd pincéből, gyűrű padlásról és Bozsik nyakkendője

Mit keres egy fából faragott nyeles kézigránát a sporteszközök között? Aki erre rácsodálkozik, garantáltan az ifjak táborához húz. Nekik különösen érdemes ellátogatni a Göcseji Múzeum Testedzés és életöröm című tárlatára.

nincs nev

A mai 50-es generáció ugyanis még gyakorolta a kézigránát elhajításának módját az iskolai testnevelés órákon, igaz, mindenféle militáns átélés nélkül. Aki látta, mit műveltek a tinilányok gránátdobás címén a honvédelmi oktatás nagyobb dicsőségére, annak ezt nem is kell magyarázni. Tekintsük inkább a kiállítást, ami a zalai sport történetéből villant fel fejezeteket.

- Olyan tárlatot képtelenség összeállítani, amiben mindenki megtalálja sportoló ismerőseit vagy a kedvenc csapatát, aminek drukkol. Ezért rendeztünk be egy információs sarkot, ahol számos átfogó kiadvány fellapozható, továbbá két multimédiás eszköz is rendelkezésre áll, amelyeken filmek, fotók kínálnak mélyebb betekintést egy-egy sportoló vagy sportág sikereibe - bocsátja előre Megyeri Anna történész-muzeológus, a zalaegerszegi tárlat rendezője. Teljességre tehát nem törekedhetett, az eklektikus jelzőt pedig büszkén vállalja, hiszen talán a félszázat is eléri a felvillantott sportok, játékok, testgyakorló tevékenységek száma.

Nyitányként egy kis hangulatfestő csendélet fogadja a betérőt: métaütő, parányi ródli, s a fentebb már emlegetett iskolai tornaszerek, melyek sorát egy minimum 80 esztendős gyűrű is gazdagítja, ami a Zrínyi-gimnázium padlásáról került elő. Még régebbre jutunk az időben a mutatós velocipéddel, ami a kiállítás bevezető részének fő darabja.

 

- Az ősi kerékpár roncs állapotban került a múzeum birtokába, de a restaurálás alaposan kicsinosította - mutatja Megyeri Anna a különös szerkezetet, amivel már az 1880-as években kerekezhettek. A jármű feltehetően a neszelei Deák-kúriából került a múzeum pincéjébe.

 A falakon tablók, bennük régi fotók, dokumentumok. Az egyiken például Tivolt János (későbbi egerszegi városi képviselő, kinek háza ma is áll a Batthyány utcában) nagykanizsai kávés feszít kerékpáros egyesületi ruhában biciklijén 1900 körül. A műtermi felvételen érződik, nagy divat lehetett sportemberként fényképezkedni. Egy másik fotó nyomán a korabeli balatoni úszásoktatásról nyerhetünk fogalmat. A szemléltető fiatalember egy gerendáról lógó kötélhámba bújva próbál tempózni... Lehet, hogy épp a VII. huszárezred valamely tisztjét látjuk, hiszen az alakulat Zalaegerszegen állomásozott, s a tisztek átjártak Keszthelyre úszásoktatásra. A plakátok kövérek kontra soványak focimeccsre, illetve tőr- és kardvívó matinéra invitálnak Keszthelyre, s azt is kitudjuk, hogy anno a Fe-szengj! La-zíts! vezényszó dukált a testnevelésben.

 A falakon tablók, bennük régi fotók, dokumentumok. Az egyiken például Tivolt János (későbbi egerszegi városi képviselő, kinek háza ma is áll a Batthyány utcában) nagykanizsai kávés feszít kerékpáros egyesületi ruhában biciklijén 1900 körül. A műtermi felvételen érződik, nagy divat lehetett sportemberként fényképezkedni. Egy másik fotó nyomán a korabeli balatoni úszásoktatásról nyerhetünk fogalmat. A szemléltető fiatalember egy gerendáról lógó kötélhámba bújva próbál tempózni... Lehet, hogy épp a VII. huszárezred valamely tisztjét látjuk, hiszen az alakulat Zalaegerszegen állomásozott, s a tisztek átjártak Keszthelyre úszásoktatásra. A plakátok kövérek kontra soványak focimeccsre, illetve tőr- és kardvívó matinéra invitálnak Keszthelyre, s azt is kitudjuk, hogy anno a Fe-szengj! La-zíts! vezényszó dukált a testnevelésben.

 A sport még az emlékkönyvekben is helyet kapott. Kedves példát látunk erre Lendvay Zsuzsa jóvoltából, aki tanára, id. Frimmel Gyula korcsolyázós rajzával ékes emlékkönyvét adta kölcsön a tárlatra. A rajz arra is utal, hogy a korcsolyázás teljesen hétköznapi szórakozás volt a Zalán és az ártereken. Ugyancsak a tél örömeit idézi az egerszegi, alsóerdei szánkópálya 30-as évek beli képe.

 A sport még az emlékkönyvekben is helyet kapott. Kedves példát látunk erre Lendvay Zsuzsa jóvoltából, aki tanára, id. Frimmel Gyula korcsolyázós rajzával ékes emlékkönyvét adta kölcsön a tárlatra. A rajz arra is utal, hogy a korcsolyázás teljesen hétköznapi szórakozás volt a Zalán és az ártereken. Ugyancsak a tél örömeit idézi az egerszegi, alsóerdei szánkópálya 30-as évek beli képe.

 - Négy perc alatt ért le rajta a ródli, s volt felvonója is. A korabeli sajtóban azt olvastam, hogy a gépház sajnos elég hamar leégett - folytatja a szakember.

 - Négy perc alatt ért le rajta a ródli, s volt felvonója is. A korabeli sajtóban azt olvastam, hogy a gépház sajnos elég hamar leégett - folytatja a szakember.

A terem központi traktusában nyertek elhelyezést az egyes sportágak tárlói. Elsőként a legrégibb, úgynevezett úri sportok, a lovaglás, vívás, vadászat csokra kínálkozik. A tárlat legrégebbi tárgya is itt látható, az 1830-beli díszes Széchenyi-kard, amit a magyar lótenyésztés és -versenyzés felvirágoztatását ösztönző díjként ajánlott fel a legnagyobb magyar. De még a lovaglást is megelőzte nemességben egy sport, derül ki az 1839-ben kiadott Vítan című könyvből, melyben az áll: A vívás a szépművészetekhez tartozik. A szépművészetek ezek: színészet, festészet, szobrászat, metszés, költészet, hangászat és a testi gyakorlatok. A testgyakorlás öt részre oszlik: 1ső és legnemesebb része a vívás, 2dik a lovaglás, 3dik az úszás, 4dik a táncz, 5dik a gymnastica. Schlemmer Tamás ajándékaként egy 40-es évek beli olasz mintájú vívótőr és fejvéd gazdagítja a tárlatot, ám már jóval korábban is veretes hagyománya volt Zala mindhárom városában a vívósportnak. A kiegyezés utáni sajtó sűrűn tudósított tanfolyamok indításáról, 1900 szeptemberében pedig Egerszegen az Arany Bárányban rendeztek verseny-vívó estélyt.

 A vadászat nem soroltatott a szépművészetek közé, viszont láthatunk egy német- magyar vadász szakszótárt 1860-ból. A kiadvány az erdőjárók pontos konzultációját segítette, s esetenként értelmezte is a szavakat. Felbukkan benne egy zalai specialitás is, a berki őz. A Zala berkében tenyésző őz, mely a rendes erdei őznél valamivel kisebb, télen világosabb, nyáron veresebb szőrű. A szótárban egyéb érdekesség is akad, a pákász például eszerint paraszt sportman , aki a sárréti vízi vadászatokon a vadász kalauza, s kis sajkájával a közlekedést tartja fenn.

 A vadászat nem soroltatott a szépművészetek közé, viszont láthatunk egy német- magyar vadász szakszótárt 1860-ból. A kiadvány az erdőjárók pontos konzultációját segítette, s esetenként értelmezte is a szavakat. Felbukkan benne egy zalai specialitás is, a berki őz. A Zala berkében tenyésző őz, mely a rendes erdei őznél valamivel kisebb, télen világosabb, nyáron veresebb szőrű. A szótárban egyéb érdekesség is akad, a pákász például eszerint paraszt sportman , aki a sárréti vízi vadászatokon a vadász kalauza, s kis sajkájával a közlekedést tartja fenn.

 

Következik az atlétika. Megtudjuk, hogy az országban a másodikként, 1866-ban Nagykanizsán alakult tornaegylet, ami hosszú évtizedekig működött, s ragyogó eredményeket ért el. Bő száz évvel későbbről, 1972-ből látjuk Kámán Ferenc atléta Adidas szeges cipőjét, ez volt az első típus, amiben cserélni lehetett a szegeket. Megvillan a súlyemelés, amit Vörös Zoltán indított el Egerszegen 1965-ben, s különösen gazdag anyaggal járult hozzá a kiállításhoz a nagykanizsai Béres Sándor, akinek egész élete a sport, az edzés jegyében telt.

 - Fantasztikus gyűjtemény birtokosa - részletezi Megyeri Anna. - Sportolói, tanári, edzői pályájába is bepillantást nyerhetünk, hiszen ugyancsak testnevelő édesanyja albumokba gyűjtötte sportsikereit. Az idő múlásával sem csitult elhivatottsága, senior atlétaként bejárta a világot.

 - Fantasztikus gyűjtemény birtokosa - részletezi Megyeri Anna. - Sportolói, tanári, edzői pályájába is bepillantást nyerhetünk, hiszen ugyancsak testnevelő édesanyja albumokba gyűjtötte sportsikereit. Az idő múlásával sem csitult elhivatottsága, senior atlétaként bejárta a világot.

 Kézi-, kosár- és röplabda adja az újabb fejezetet, benne a kanizsai Fekete család relikviáival, majd elérünk a foci tablóihoz. Jó tudni, hogy Zalaegerszeg első focicsapatát a felsőkereskedelmi iskola hozta létre, s 1913-ban már biztosan létezett. A vitrinek fölött futó frízben láthatjuk a ZTE labdarugóit 1922-ből, s a futball pacsai híveit nemkülönben. Hiszen a falut is gyorsan meghódította a foci, ami kiteljesedését a levente mozgalomnak köszönhette. A Pákai Vörös Meteor például a 30-as, 40-es években háromszor is elnyerte a Göcsej vándorkupát. A pálya a legelő volt, mosdás lavórban, viszont a 60-as években már a téesz platós teherautója vitte őket a vidéki meccsekre. Ötleteknek sem voltak híján, egyik legendásan kemény játékosuk, Tóth József például szalmával kitömött kályhacsövet használt lábszárvédőként.

 Kézi-, kosár- és röplabda adja az újabb fejezetet, benne a kanizsai Fekete család relikviáival, majd elérünk a foci tablóihoz. Jó tudni, hogy Zalaegerszeg első focicsapatát a felsőkereskedelmi iskola hozta létre, s 1913-ban már biztosan létezett. A vitrinek fölött futó frízben láthatjuk a ZTE labdarugóit 1922-ből, s a futball pacsai híveit nemkülönben. Hiszen a falut is gyorsan meghódította a foci, ami kiteljesedését a levente mozgalomnak köszönhette. A Pákai Vörös Meteor például a 30-as, 40-es években háromszor is elnyerte a Göcsej vándorkupát. A pálya a legelő volt, mosdás lavórban, viszont a 60-as években már a téesz platós teherautója vitte őket a vidéki meccsekre. Ötleteknek sem voltak híján, egyik legendásan kemény játékosuk, Tóth József például szalmával kitömött kályhacsövet használt lábszárvédőként.

 A ZTE volt játékosai közül Péter Zoltán balhátvéd arcéle villan fel, s a drukkerek relikviái sem hiányoznak, köztük Bozsik Péter edző nyakkendője a bajnok focisták aláírásaival, valamint a Manchester ellen gólt szerző Koplárovics Béla autogramja.

 A ZTE volt játékosai közül Péter Zoltán balhátvéd arcéle villan fel, s a drukkerek relikviái sem hiányoznak, köztük Bozsik Péter edző nyakkendője a bajnok focisták aláírásaival, valamint a Manchester ellen gólt szerző Koplárovics Béla autogramja.

 Az úszás múltja a Zala partját fodrozza, felvillan Csiszár Sándor képe, aki első zalaiként szerzett érmet a magyar bajnokságban, s Mányoki Attila (Lecsó) úszószemüvege révén eljutunk a mába. Ezt viselte ugyanis tavaly, amikor 25 óra 30 perc alatt hosszában végigúszta a Balatont.

 Az úszás múltja a Zala partját fodrozza, felvillan Csiszár Sándor képe, aki első zalaiként szerzett érmet a magyar bajnokságban, s Mányoki Attila (Lecsó) úszószemüvege révén eljutunk a mába. Ezt viselte ugyanis tavaly, amikor 25 óra 30 perc alatt hosszában végigúszta a Balatont.

 Két jeles hölgyet kell kiemelnünk a következőkben. Láthatjuk Bérces Edit ultramaratonista világbajnok cipőjét, amiben a férfiakat is megelőzve megnyerte az egyik görögországi 24 órás futást, s azt a győzelmi koszorúját is, amit 100 kilométeren aratott világbajnoki győzelméért kapott 2000-ben Hollandiában. Keczeli Bianka Európa- és világbajnok futóvadlövő érmeiből, kitüntetéseiből ugyancsak megszemlélhetünk egy csokorra valót.

 Nem hiányzik a kiállításról a sakk jeleseinek bemutatása sem, mint ahogy a teke, a tájfutás, a sárkányrepülés, az ökölvívás, a tenisz, a crossmotor, az asztalitenisz, a vitorlázás, a versenytánc, a horgászat, a modellezés, a turizmus s még az amatőr rádiózás is megjelenik.

 Nem hiányzik a kiállításról a sakk jeleseinek bemutatása sem, mint ahogy a teke, a tájfutás, a sárkányrepülés, az ökölvívás, a tenisz, a crossmotor, az asztalitenisz, a vitorlázás, a versenytánc, a horgászat, a modellezés, a turizmus s még az amatőr rádiózás is megjelenik.

 

Ötkarikás zalaiak

Az olimpikonok külön blokkban szerepelnek. Élükön a Pölöskefőn született Mező Ferenccel, Zala olimpiai bajnokával, aki az amszterdami  szellemi olimpián győzedelmeskedett 1928-ban. A Zalaegerszegen Pais Dezső osztálytársaként érettségiző, később Nagykanizsán tanító jeles férfiú a latin és görög források felhasználásával megírt, Az olimpiai játékok története című munkájával nyerte el a verseny aranyérmét. Később Csik Ferenc úszót ünnepelték Keszthelyen (1936-ban nyert olimpiát), s ugyancsak a berlini viadalon ért el 5. helyezést Orbán Nándor öttusázó, aki az 1956-os forradalom nagykanizsai városparancsnoka volt. Majd a kanizsai születésű Sasvári Gizella adott okot az örömre, aki 1964-ban Tokióban 7. lett 800 méteres futásban. Az 1956-os melbourni játékok résztvevője volt Jakabfy Sándor, aki pályafutását távolugróként kezdte, majd sprinter lett. Megemlékezik a tárlat Grozner Istvánról, aki az 1980-as moszkvai olimpián ért el 4. helyezést lovaglásban Rádiháza színeiben,s láthatjuk Kozáry Ágnes atléta melegítőjét, amit a ´92-es barcelonai olimpián viselt. 

 

IDE KATTINTVA MEGNÉZHETI KÉPGALÉRIÁNKAT!

Ezek is érdekelhetik