A birkózás egyik követe lett Berzicza Tamás

Berzicza Tamást nem kell különösebben bemutatni a zalai közönségnek. Világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmes kötöttfogású versenyzőnk, olimpiai hatodik helyezett birkózónk neve ma is jól cseng zalai sportberkekben. A Zalaegerszegi Birkózó SE alapítványi bálján a szövetséget is képviselte szülővárosában, és nagyon sok régi ismerőssel találkozott. Mi elsősorban a világbajnokság visszhangjáról kérdeztük, amin maga is ott volt, ráadásul az egyik díjátadó lehetett, olyan világklasszis atlétával közösen, mint az ukrán rúdugró legendával, a NOB tagjával, Szergej Bubkával.

– Azt gondolom, hogy sikeres világbajnokságot rendezett Magyarország – szögezte le Berzicza Tamás, amikor erről kérdeztük. – Egy aranyérem, két ezüst és egy bronzérem jutott a mieinknek, a kötöttfogásúaknál az összesített pontversenyben pedig hazánk az oroszok mögött másodikként zárt. Eleve a kötöttfogásban lehetett a jobb eredményeket remélni, de lehetett volna ez még jobb szereplés is. Ám a küzdősportok sajátossága már csak ilyen: kifoghatsz egy jó napot, vagy egy rosszat is.

– A szövetség részéről megfogalmaztak konkrét elvárásokat a csapattal szemben?

– Nem, viszont az, hogy három döntős versenyzőnk volt, ez jó szereplést takar. Bácsi Péter győzött, Korpási Bálint és Lőrincz Tamás pedig ezüstérmes lett. A nőknél Németh Zsanett ha nem sérül meg, ő is hozhatott volna érmet. Amit el lehet mondani, hogy a szabadfogású szakág szereplése viszont kissé csalódás, hiszen hazai környezetben lehetett volna jobban is muzsikálni. Nem kell szépíteni, ez nem volt jó szereplés. Ezzel foglalkozni kell, mert nagy a lemaradásunk ebben a szakágban, meg persze az is igaz, hogy óriási az orosz, illetve az utódállamok dominanciája.

– Aki nem a helyszínen követte a vb eseményeit, hanem a televízión keresztül azt láthatta, hogy nagyon sokan volt a Papp László Sportaréna lelátóin. Számítottak ekkora érdeklődésre?

– Ez valóban így volt, és egy profin megszervezett világbajnokságról beszélhetünk. Nagyon jó ötletnek bizonyult, hogy a vb két hét végéjén a szövetség az ország utánpótlás-versenyzőit meghívta Budapestre. Most, hogy hazajöttem, találkoztam a már Egerszegen élő korábbi válogatott cselgáncsozó Nagysolymosi Sándorral, aki pontosan ezt emelte ki. Vagyis, hogy a gyerekek ott ültek a lelátókon és testközelből látták a sportág legjobbjait. Én is emlékszem hasonlóra. Még gyerek voltam és a zalai megyeszékhelyen rendeztek egy nagy nemzetközi versenyt. Egy képet írattam alá az olimpiai bajnok Növényi Norberttel, ami számomra akkor óriási élmény volt, hogy találkoztam vele. Visszatérve a világbajnokságra, sportdiplomáciai szempontból is hasznos lehet a sikeres szervezés. Bacsa Péter bekerült a nemzetközi szövetség elnökségébe, ezzel a sportág magyar képviselete is erősödhet. Ami egy személyes élmény: nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy én is díjátadó voltam az egyik súlycsoportnál, nem mással, mint Szergej Bubka korábbi világklasszis rúdugróval.

– A vb után hazai vizekre evezve mit tart a legfontosabb teendőnek sportágon belül?

– Az olimpiai szereplés kiemelt dolog, ez meghatározó a birkózásban is. A személyes véleményem az, hogy elindult valami. Elsősorban a fiatalításra gondolok, s nem csak versenyzői szinten, hanem akár a szakembergárdában is jöhet a frissítés. Akik most érmet szereztek a vb-n nem fiatalok, míg másutt már most, egy sor tehetség bukkant fel. Ahogy említettem, a szabadfogásban el kell kezdeni a komolyabb munkát, hogy ez tíz év múlva beérjen, hiszen ilyen távlatokban is kell gondolkodni. Most a vb után lehet ünnepelni, azonban nagyon komolyan meg kell határozni az irányvonalat. Sok jó dolog indult el a portág hazai életében az utóbbi időben, szükség van a párbeszédre, és ez most megvan.

– Azon kívül, hogy elnökségi tag, van még más szerepe a sportágban?

– Először is óriási dolognak tartom, hogy jómagam és még négy-öt, korábbi versenyző, akik ma még fiatalnak számítanak, ott vannak a testületben. Tapasztalatommal segítem a munkát és nem feledem, honnan indultam. Az egerszegi és a zalai birkózás érdekeit igyekszem képviselni, a teremfelújítás például már zajlik. Egyik vágyam, hogy Zalaegerszegre tudjunk majd hozni egy komolyabb nemzetközi versenyt. Na és az, hogy legyen megint olyan zalai fiú vagy lány, akiért újra egy egész ország szoríthat.