Csokonai Szalon Budapesten

Az este művészeti programja M. Ravel Lúdanyó meséi - Csipkerózsika tánca című művével indult, amelyet Alexa Júlia zongoraművész és zenetanár adott elő a fehér koncertzongorán, a zeneművész később Csajkovszkij: Diótörő - Cukorkatündér tánca című és Edvard Gried: Kobold című műveivel is megörvendeztette a közönséget.

A program a távollévő, de a szalon közönségét szeretettel üdvözlő Huzella Péter énekes-dalszerző külön a szalon keretében meghirdetett mesepályázatra íródott szövegének hangfelvételről történő lejátszásával indult. Az este folyamán további tizenegy szerző (Gerzsenyi Gabriella, Gyenge Zoltán, Noszlopi Botond, Trautmann Márton, Kecskeméti Ádám és Kocsis Gergely) műveit hallgathatta meg a közönség, a mesepályázat tehát sikerrel és eredményesen zárult. Még a Chat GPT 3.5-ös verziója is benevezett a kihívásba, mulatságos percet szerezve a szalon közönségének. A mesemondó személyében Zalán-Lipák Sára bölcsészt és gyakorló anyukát köszönthették.

A következő művészeti blokkban Viola Szandra mutatta be "A Világfa kilenc ága" című nemrég megjelent ifjúsági regényét, amely már most bekerült a Magyar Krónika 3 + 1 letehetetlen magyar regény kamaszoknak válogatásába és további számos elismerésben részesült, több helyszínen és rendezvényen mutatkozva be megjelenése óta. A regényből Zalán-Lipák Sára olvasott fel részleteket, a szerzőt pedig Zentai Adél kérdezte. Ezt követően elhangzottak Viola Szandra versei is, amelyek a prózai műhöz hasonlóan ugyancsak bővelkedtek mesés motívumokban.

A lírai hangulatot Váradi István zongoraművész és zongoratanár törte meg, amikor játékosan és egyszerre drámaian előadta a ’Feketepárduc’ című film egyik betétdalának átiratát.

Ezt követően Zentai Adél és a meghívott szakértők szalonbeszélgetés keretében a mese témáját járták körbe különböző aspektusokból. Elsőként Ijjas Bernadett pszichológus beszélt a mese lélektanban játszott és a Grimm meséknek a mai világban betöltött szerepéről. Ezt követően Zentai Adél és Széplaky Gerda filozófus, esztéta és egyetemi tanár a csoda és valóság viszonyáról, a mítoszokon, meséken alapuló tudásról és a meseszerű és kísérteties ellentétéről beszélgetetett. Végül a szakértők izgalmas diskurzus keretében vitatták meg a kísérteties fogalmának eltérő jelentését az általuk képviselt tudományterületeken.

Végezetül az este Szaniszlai Péter cselló- és Alexa Júlia zongorajátékával zárult, közösen adták elő Saint-Saens: Az állatok farsangja - A hattyú című művét.

A program folytatásaként baráti beszélgetés vette kezdetét jó borok és finom falatok mellett, amelyek részben a Csokonai Társaság és a házigazda, részben a vendégek jóvoltából kerültek az asztalra.

A jó hangulatú rendezvény és annak visszhangja ismételten bizonyította, hogy a kezdeményezés sikeres volt, a folytatásra van igény, a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság értékeit megőrizve, de a modern idők követelményeihez igazodó megjelenési formákkal Budapesten is meg tudja szólítani a művészetet és kultúrát kedvelő réteget. A következő szalonesemény megrendezésére 2024 első felében kerül majd sor.