A Nyugat-dunántúli Régió régóta működő népi kézműves szakköreinek tárlata Gébárton

Sárvári Népi Díszítőművészeti Szakkör 61, celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Fafaragó szakköre 45, keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ Fafaragó köre 45 és Kerámia szakköre 49, győri „Rábaköz kincsei” hímző szakkör 25, soproni Pedagógusok Művelődési Háza Gyapjúszövők Alkotó Köre 42 és Népi Díszítők Alkotó Köre 59, Hévízi Díszítőművészeti Szakkör 55, Zalaegerszegi Hímző Stúdió 46, sitkei Népi Díszítőművészeti Szakkör 43. 

Ezek nem kódok, csupán az évek, melyek azt jelzik, hogy a Nyugat-dunántúli kézműves szakkörök évtizedes múlttal, tapasztalattal rendelkező tagjainak kézműves remekeiben gyönyörködhetünk, ha körbe sétálunk a jurtatérben. Az „öregek” mellett pedig vannak abszolút gyerekcipőben járó közösségek, ami nem jelenti azt, hogy az onnan kikerülő darabok ne ejtenék ámulatba a nézőt. Győrben 2016 decemberében alakult meg 18 fővel a Höveji-csipkekészítő szakkör, s ugyanabban az évben Kapuváron is elindult egy 15 fős csoport. A höveji csipkéről annyit érdemes tudni, hogy az idei évtől Hungarikum lett. 

Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység-vezető rámutatott, hogy a településeken most a Nemzeti Művelődési Intézet által indított közösségeknek, szakköröknek van felfutása, ami nagyon jó üzenet a közösségépítés terén. Ám ne feledjük azt sem, hogy vannak több évtizedes múlttal működő szakkörök országszerte, amiknek egy része az utánpótlás-neveléssel küszködik, mivel tagjaik nagy része már nyugdíjas.

–  Ezek a régi szakköri tagok olyan eredményeket értek el az országos pályázatokon, amelyek elvitathatatlanul mutatják azt, hogy ha valaki egy közösségben hosszú ideig tanulja a szakmát, akkor ilyen szintű munkát ad ki a kezéből – mutat körbe a tárlaton a kurátor. – Miután a kézműves ház feladata régiós, ezért körbenéztünk Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében, ahol még ma is működő szakkörök vannak. Próbáltuk kiválogatni azokat, akiknek a teljesítménye kiváló, így bemutatunk minden vármegyéből több szakkört és szakmát. Vannak fafaragók, hímzők szövők és egy zalai 49 éves fazekas szakkör. Úgy gondolom, hogy nagyon nívós anyagot tudtunk elhozni és készítettük el a kiállítást. A régieken kívül nagy hangsúlyt fektettünk a höveji csipkére is. Mindent összegezve, jó lenne, ha ráirányulna a figyelem erre az örökségre. Ne hagyjuk kárba veszni azt, amit ennyi év alatt lelkiismeretesen felépítettek az amúgy nagyon is elkötelezett szakkörvezetők, a kézművesség tovább élését pártolók – mondta Prokné Tirner Gyöngyi.