Már az ókori Egyiptomban is tudták: a Föld nem lapos

A dátumhoz térségünkben több rendezvény is kapcsolódott, például a vasi határszélhez közeli Hegyhátsál csillagvizsgálójában. Az esti program kezdeteként Hegyi Norbert amatőr csillagász, a győri Széchenyi Egyetem munkatársa tartott előadást „A Föld bolygó mérése ősi módszerekkel” címmel. Ennek során az ókortól a párszáz évvel ezelőtt kifejlesztett módszerekig jutott el, bemutatva a megoldásokat, melyekkel egykor dolgoztak a csillagászok. Az ókori Egyiptomban, több mint 2250 évvel ezelőtt mérték meg először a földgolyó kerületét (ennek tükrében különösen elgondolkodtatók a lapos földdel kapcsolatos hiedelmek, melyek a következő évszázadokban, máig hatóan tartják magukat...), illetve a Hold méretét és bolygónktól való távolságát. Az előadó kiemelte: az egyiptomi módszert alkalmazva néhány éve a zalaegerszegi székhelyű Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) nyári táborának résztvevőivel sikerrel ismételték meg ezt a mérést és számolást. A tudományos megalapozottságáról pedig csak annyit: a Föld méretét az ókori módszerekkel, a valósághoz képest tized százalékos pontossággal határozták meg.

Hegyi Norbert a Nap delelési magasságának mérésére is bemutatott különféle műszeres (például többféle napórával végzett) megoldásokat.

Az előadás hasznos volt abból a szempontból is, hogy mire véget ért, délről és nyugatról kitisztult kicsit a csillagvizsgáló feletti égbolt, így mód nyílt távcsöves bemutatóra Horváth Tibor amatőr csillagász, a csillagvizsgáló titkára vezetésével. A témát a Vénusz bolygó (vagyis az Esthajnalcsillag) és a Hold szolgáltatta. Az előadó beszélt a távcső segítségével félhold formájúnak látszó bolygó sajátosságiról, Nap körüli mozgásáról is. Az érdeklődők alaposabban szemügyre vehették a Hold felszínének különböző területeit, krátereit, a kőzetformák és a fény-árnyék hatásait.

Aztán ismét beborult az ég, így Kapornaki Sándor leginkább már csak mesélni tudott arról, hogy felhőmentes időjárás esetén mi mindent lehetne még ezen kívül az este folyamán megfigyelni... Illetve bemutatta a csillagvizsgáló főépületének kupolájában található, 50 centiméter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcsövet. Közben eleredt az eső is, de a program így is jó hangulatban zárult, a jelen lévők Benkő Imre amatőr csillagász, rádióamatőrtől hallhattak még a hegyhátsáli ballonfelbocsátásokról, melyek révén a helyiek többször elérték a közeli világűrt.

A Csillagászat Napjáról a VCSE online előadással emlékezett meg: a Zalaegerszeg székhelyű szerveződés elnöke, a Berlinben profi csillagász dr. Csizmadia Szilárd "Az asztrofizika és a csillagászat 21. századi forradalma" címmel az utóbbi évtizedek legjelentősebb tudományos felfedezéseiről beszélt. Több helyszínre szerveztek távcsöves bemutatókat is, ám a mostoha időjárás ezeket a terveket keresztülhúzta. A közönség szempontjából a jó hír az, hogy a következő Csillagászat Napjára nem kell egy egész évet várni.