Bánk bán: drámakeresztmetszet az egerszegi színház fiatal művészeinek előadásában

Először csak a póló, zakó, ing, pulcsi hátára írt nevek jelzik, éppen melyik darabbeli figurát kelti életre a színész. Olyan ügyesen csinálják, a néző észre sem veszi az öltözékváltást.

A Hevesi Sándor Színház hat fiatal művésze és Baka Gabriella, a Mindszenty-iskola drámatanára közös vállalkozásaként kel életre a Bánk bán D. Varga Ádám által rendezett keresztmetszete, amely érthető, átélhető módon adja át a diákoknak a lényeget: gyilkossággal záruló magánéleti és nemzeti dráma. A feldolgozáshoz számtalan játékot tartalmazó segédletet is kapnak a diákok, és ráhangoló megbeszélés is segít eligazodni, válaszolni az erkölcsi dilemmákra,

 – Az alapötlet még a 2016-os angol drámaverseny sikere utáni időkre nyúlik vissza, amikor felmerült a Nemzeti Színház részéről, a nyertes csapattal a versenyen szereplő Shakespeare darabokhoz hasonlóan magyar klasszikusokat lerövidítsünk – tájékoztat Baka Gabriella. –  Ezeket a darabokat ráhangoló foglalkozás előzött volna meg és feldolgozó foglalkozás követett volna a Nemzeti Színházban. Már ekkor felvetődött, hogy a Bánk bán szerepeljen az előadások között.  De, mivel a diákok érettségi előtt álltak, nem tudták vállalni a munkát.

Ezután 2021-ben merült fel újra annak lehetősége, hogy mindez pályázati úton valósuljon meg, immár profi színészek közreműködésével. A Bánk bánra esett a választás, a tanárnő sikeresen pályázott az EMET-nél. A pályázat mentorának Mihály Pétert kérte fel, aki fiatal csapatot gyűjtött a Hevesi Sándor Színház színészei közül. A munkát rendezőként, szervezőként és producerként D. Varga Ádám vezette.

– Én a szöveg lerövidítésével voltam a segítségére, amelyet ő rendezői szemmel tovább egyszerűsített és helyenként modernizált. A ráhangoló és a feldolgozó foglalkozás további formálásában is szabad kezet kapott, és jó érzékkel alakította azokat a saját elképzelései alapján – mondja Baka Gabriella. – A cél az, hogy a cselekmény fő vonalát megőrizve a darab minden lényegi mondanivalóját átadjuk, közelebb hozzuk a bonyolult történetet és a nehéz szöveget.

A diákokat az osztálytermi előadás után döntés elé állítják: bűnös-e Bánk. Ehhez mind a történelmi helyzet ismeretére, mind az érzelmi ráhangolódásukra szükség van. A teljes kép csak így állhat össze.

– Hiszem, hogy az aktuális társadalmi témákat körüljáró  darabok esetén a tantermi előadások ezen formájára is nagy igény van. A program ezt a hiányt próbálta betölteni. Remélem, hogy lesz folytatása ennek a kezdeményezésnek.

D. Varga Ádámhoz 2022 október végén érkezett a felkérés, ő pár nap alatt dramatizált és fejlesztett a szövegen. A terjedelmes drámából így született meg a 40 perces keresztmetszet.  A mű bemutatásának főcélja a dráma minél tömörebb, de érthető adaptálása volt.

– Volt-e már módja hasonló feladatot végezni?  

– Tavaly a saját írásommal debütáltam rendezőként a Hevesi Sándor Színházban, Közel a jóhoz címmel.  Drámapedagógiai foglalkozást tartottunk az előadás után, melyet Mihály Péter állított össze. A Bánk bánhoz kapcsolódó foglalkozás Baka Gabriella és az én ötleteimből született. Egyetemen oktattak nekünk drámapedagógiát, vizsgaelőadásunk is volt, ahol kamatoztathattuk és fejleszthettük tudásunkat. Ehhez tapasztalat kell, hogy tudjuk vezetni a diákok fókuszát, a témák elmélyítését. Ez a tapasztalat előadásról előadásra gyarapszik.

– Az alkotótársak kiválasztása hogy zajlott?

– A fél csapattal (Dura Veronika, Kovács Virág és Kovács Martin) már együtt dolgoztam az első rendezésemben is, velük megvolt a közös nyelv és bíztak a szavamban. Amikor felkértek két szerepben rögtön biztos voltam: Kovács Martin lesz Bánk bán, Magyar Cecília pedig Gertrudis. Helvaci Ersant egyetemi éveim óta ismerem, tudtam, hogy több van benne annál, mint amilyen lehetőségekkel a színház megkínálja. Így két komoly szereppel Ottóval és Tiborccal bíztuk meg, örömmel mondhatom, nagyon nem bántam meg. Vera és Virág nagyon tehetséges színésznők, mindketten kaptak egy-egy nehezebb szerepet, Vera egy igazi heves természetű férfit, Peturt, míg Virág Melindát alakítja, akinek (a tömörre dramatizálás miatt) több jelenetet is az érzelmi tetőponton kell elindítani. A sok szereplős drámában többen játszunk több szerepet, köztük én is. Magam csak kényszerűségből kerültem bele, a próbák könnyebb egyeztethetősége miatt. Endre király pedig csak hangban „jelenik” meg Urházy Gábor László tolmácsolásában.

– Milyen az Ön Bánk bán képe? Milyen emlékek maradtak róla a középiskolából, az egyetemről?

– Nincs különlegesebb képem Bánkról, az előadás tükrözi, egyszerűen egy ember, minden pozitív és negatív jelzőjével együtt. Különösebb emlékem nincs róla, annyi maradt meg, hogy szerettem. Pár éve hallottam, hogy Nádasdy Ádám, mondhatni újrafordította, azóta el akartam olvasni ebben a verzióban, hála a felkérésnek, erre most sor került.

– Milyen tapasztalatok gyűltek a gyerekek reakcióiról eddig?

– Nagyon szeretik. Féltem, hogy a tömörítés miatt nem fogják érteni, azonban az ellentétjét tapasztalom. Végig figyelnek, a foglalkozáson aktívak, igazából kaptak egy kulcsot egy irodalom tételhez. Többen megjegyezték, olvasva nem értették vagy feladták, így viszont közel kerültek hozzá, sőt lehet, hogy elolvassák.