Pénteken este mutatja be a Kvártélyház A Pál utcai fiúk című zenés játékot

A színpadot tucatnál is több fiatal tölti majd meg, hogy megelevenítsék a Pál utcaiak és a vörösingesek küzdelmét a grundért, pontosabban a helyért, az otthonért, ami mindannyiunknak fontos, nemcsak kamaszkorban. A játszók között a Hevesi Sándor Színház művészei mellett a kaposvári egyetem színművészeti tanulmányokat folytató hallgatóit láthatjuk. Őket nemcsak a rendező, de a próbafolyamat során mindvégig jelen lévő tanáruk, mentoruk, Uray Péter figyelő tekintete is kíséri, bátorítja.

A két felvonásban játszott darab szerda esti próbája után a Boka Jánost alakító Balaskó Bencével és a Nemecsek Ernő bőrébe bújó Szentgyörgyi Dániellel sikerült szót váltanunk.

– Pécsi vagyok, másodévemet végeztem Kaposváron – mondta Balaskó Bence, aki a Pál utcaiak vezetőjeként szerez majd emlékezetes pillanatokat a közönségnek. – Az elmúlt évben Eperjes Károly színművész vezetésével főleg a görög drámairodalommal foglalkoztunk, számomra emlékezetes az Ödipusz-vizsga, de voltam Kreon is.

– A zenés műfaj kedvére való?

– Bár alapvetően nem áll túl közel hozzám, de ez a darab kivételt képez, a zenéje egészen máshonnan indul, mint a többi.

– Hogy fogadta, hogy Boka János szerepére kérte fel a rendező, Tompagábor Kornél?

– Nagyon örültem, amit az is fokozott, hogy az első válogatáson még úgy nézett ki, az idősebbik Pásztort fogom játszani.

Balaskó Bence számára a zalaegerszegi próbafolyamat, a munka nagyon jó hangulatban telt, hiszen sok barátjával, évfolyamtársával dolgozhat együtt, de azt is megtisztelőnek tartja, hogy a felsőbb évesekkel lehet egy színpadon. Mint mondta, a kaposvári egyetemről sokan jönnek, hogy láthassák A Pál utcai fiúkat, s benne iskolatársaikat.

A Nemecsek Ernőt alakító Szentgyörgyi Dániel ősszel már negyedéves lesz Kaposvárott.

– Uray Péter tanár úr és Tompagábor Kornél szakmai kapcsolata, barátsága hozott bennünket Zalaegerszegre, Máriás Zsolt zenei vezetővel meghallgattak bennünket, s örömömre engem is kiválasztottak. Mozgásórákkal, akrobatikával, énekórákkal segítettek bennünket, ezért nagyon sokat tanulunk ezzel a produkcióval.

– Milyen gyereket játszani, volt-e módja már ilyen szerepet formálni?

– Játszottam én, amikor gyerek voltam – mosolyog. – De színpadon még nem találkoztam efféle feladattal. A stúdiumok során mostanában inkább karizmatikusabb figurákkal kellett foglalkoznom, például Hugo von Hofmann­stahl Akárki című moralitásdarabjában a címszerepet játszottam, aztán voltam Rómeó, Jézus, de több Shakespeare-darabbal is dolgoztunk.

– Milyen Nemecseknek lenni?

– Nagyon jó, hogy itt van velünk a titkos Nemecsek, Száraz Zalán, aki még hasonló korú, mint a figura, ezért sokat beszélgetünk vele, ami fontos nekem.

– Hogy emlékszik a Molnár-regényre mint kötelező olvasmányra?

– Nagyon szerettem, sőt, gyakorlatilag ez volt az egyetlen kötelező, amit kedveltem. Ezerszer elolvastam. Igazságtalannak éreztem akkor is, de hát az élet is az.

A budapesti, Kaposváron tanuló Szentgyörgyi Dániel Zalaegerszegen még nem igazán tudott körülnézni, hiszen feszes próbafolyamaton van túl, pihenni még nem maradt idő, ezért nem tud arra válaszolni, szívesen lenne-e nálunk színész. Ez a nyár számára a Pál utcai fiúkkal telik, majd néhány napos nyaralás után kezdődik újra az egyetem.

Álljon itt a játszó partnerek közül a fiatal színészek névsora: Csabai Csongor, Hajdú Csaba, D. Varga Ádám, Kovács Martin, Madácsi István, Tóth Marcell, Urszinyi Ádám, Katona Levente, Ticz András, Góg Tamás, Komlódy Márk, Herold Levente.

Miután a jegyek már el is keltek, a Kvártélyház jövő nyáron is műsoron tartja A Pál utcai fiúkat.