A Széttáncolt cipellők folyamatos élményt nyújt szemnek, fülnek, (tátott) szájnak

A Széttáncolt cipellők című népmese – amit sokan, még a Grimm fivérek is feldolgoztak – ez alkalommal a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészei előadásban látható.

A történetet a Blattner Géza-díjas Kocsis Rozi, a győri Vaskakas Bábszínház igazgatója alkalmazta bábszínpadra, zeneszerzője ifjabb Csoóri Sándor, a rendező-koreográfusi feladatokat a zalai kötődésű táncművész házaspár, Kocsis Enikő és Fitos Dezső látta el, a Zala Táncegyüttest irányító Kósa Ruben közreműködésével, valamint Szolnok Ágnes segédletével. Ebből már sejthető, a megszokottól eltérő dimenziókba emeli a játékot a tánc és a zene, ám mégsem telepszik rá a történetre, aminek előadására szűk órát kapott a társulat. Földhözragadt szempontnak tűnhet ez, de az elsősorban gyerekeknek szánt darab egy pillanatra sem ülhet le, és erről a szellemes, látványos, fordulatos cselekmény gondoskodik is. A Vaskakassal koprodukcióban színre vitt griffes előadás folyamatos élményt nyújt szemnek, fülnek, (tátott) szájnak és emellett teret ad a fantáziának. Köszönhetően Nagy Kovács Gézának is, akié a látvány, a díszlet terve, valamint a jelmezeket megálmodó Michac Gábornak.

A történet szerint a tipródva töprengő Toporgó király (Matola Norbert) bármennyire igyekszik vigyázni három – és nem 12, mint a népmesében – lányára (Csepregi-Kovács Napsugár, Duna Orsolya Réka, Szolnok Ágnes), ők rejtélyes módon minden reggelre széttáncolják aranybársony topánkáikat. A király kihirdeti, aki kideríti, hol szaggatják el a cipellőket, megkapja egyik lánya kezét, meg hozzá a királyságát.

Ebben a mesében – eltérve ebben is az eredetitől – nem érkezik próbálkozók sokasága, hogy kudarcot valljon és fejét veszítse. Pörögnek az események, csak három merész tesz próbát: az erős, de buta herceg (Szilinyi Arnold), az okos, ám ügyetlen királyfi (Lajhó Máté), no meg szegény, viszont fifikás juhász (Kovács Bálint, illetve Horváth Gyula Antal). Alakjaik megformálása harsányan vidám percekkel ajándékozzák meg a közönséget. A királylányok persze túljárnak az eszükön, illetve csak azt gondolják, hogy mindegyiken kifoghatnak.

Amíg követjük éjjeli útjukat, ahogy a lányok az emeletes ágyaikból nyíló ajtókon át több szinten keresztül leereszkednek az alvilágba azt is láthatjuk, miként váltanak funkciót a díszletek, lesznek szobaajtók-szekrények-átjárók, és válnak végül az alvilági terem táncoló trükkös-tükrös falaivá, megsokszorozva a királyfiknak maszkírozott ördögök és a királylányok néptáncelemekkel koreografált forgatagát, amit Kárpát-medencei zenék kísérnek. A jelenetben a báb- és a táncművészet érik össze, s közben nem hiányoljuk a bábokat. Nemcsak ezért ajánlható bátran bármely korosztálynak a Széttáncolt cipellők, amit szombaton 17 órakor mutatnak be.

Másnap 10.30-tól pedig a hottói Ziránó Színház előadásában A három kismalac klasszikus meséje jelenik meg drótos marionettbábok segítségével, zenei kísérettel. A három malackának ezúttal is sok gondja akad a farkassal, de a végén felépül az a ház, amely menedéket nyújt mindhármuknak.