2020.07.01. 14:00
Ősbemutatóra is vállalkozott a zalaegerszegi nyári színház
A legendás farmotoros autóbusz modellje, fotó az 1973-as szürkés Zsiguliról, amelyre annyit vártak a tulajdonosai, ugyanannak a szervizkönyve, 1972-ben az NDK-ba utazó zalai tanárdelegáció emlékei sorjáznak az asztalon. Ebből tudhatjuk, hogy az első olvasópróbán járunk.
A Hasonmások első próbája nyitott volt a sajtó számára is. Az asztalnál szemben balról jobbra Borbély Richárd, Foki Veronika, Kósa Ruben, Nagy Tibor, Hertelendy Attila, Pozsgai Zsolt, Tompagábor Kornél. Mögöttük a Zalai Táncegyüttes tagjai
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Pezzetta Umberto
A zalaegerszegi Kvártélyház Szabadtéri Színház ősbemutatóra készül. Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán megrendezhetők-e idén a nyári kulturális programok, miután zöld utat kaptak a rendezvények, az egerszegi nyári színház szervezői, művészei is nekiláttak a munkának.
Mint arról már beszámoltunk, az idei, immár 14. évad július 9-én veszi kezdetét a zalaegerszegi belvárosi (Széchenyi tér 3–5.) ház impozáns belső udvarán, méghozzá a Lili bárónő című operettel, amelyet július 18-ig játszanak, javarészt a Hevesi Sándor Színház művészei. Július 22-től négy előadást kap a közönség a kedvelt A padlás című kétrészes musicalből, s ezután, július 31-én kerül elénk a Hasonmások című darab.
Az első olvasópróba sosem könnyű, hát ha még jelen vannak az élő szerzők. Ugyanis ez esetben ősbemutatóról van szó, Pozsgai Zsolt drámaíró és Nagy Tibor zeneszerző jegyzi azt a revü-musical műfajú, ígéretes humorú, szórakoztató színművet, amely az 1970-es évek vidéki Magyarországára kalauzol bennünket. A zalaegerszegi „ősbemutatás” ötlete Tompagábor Kornéltól származik, rendezőként ő is állítja színpadra. A próba előtt volt módunk az alkotókkal szót váltani.
– Lesznek fricskák, ötletek, de nem zalai vonatkozásúak, hiszen ezt a korszakot, ezt a történetet bárhol el tudjuk képzelni, Magyarország bármelyik szegletében – mondta Tompagábor, aki a főszerepekre Borbély Richárdot és Foki Veronikát invitálta.
– Gyerekként otthon és a pajtásaimmal táncdalfesztivált játszottunk, énekeltem Tibor slágereit, azontúl pedig 30 éves barátság fűz össze bennünket, amit a Kölyök című, itt Egerszegen is játszott közös művünk mélyített el – avatott a szerzőpáros kapcsolatának kezdeteibe Pozsgai Zsolt író. Aki nem ismeretlen az egerszegi közönség előtt, ő rendezte az Abigél című előadást a Hevesi Sándor Színházban, de Tömöry Péter rendezésében itt mutatták be első darabját Horatio címmel 1987-ben. – A Hasonmások története megtörtént esetre épül, arra, hogy a hetvenes években egy kisvárosban a tanácselnök kaszinót akar létrehozni, amelynek a megnyitójára hív neves fővárosi énekeseket.
– A dalok hatottak a sztorira, vagy az utóbbihoz gyűjtötték az ismert slágereket?
– A dalokat még a fiatalok is ismerik, jó lenne, ha nem felejtenék el, ebben segít a színház egy történettel.
Nagy Tibor a legismertebb hazai énekeseknek ír slágereket. Komár László, Máté Péter, Charlie, Cserháti Zsuzsa, Demjén Ferenc, Katona Klári, újabban Tóth Vera, Gáspár Laci, Szekeres Adrienn hangján szólalnak meg a dallamai, úgymint az Ez majdnem szerelem volt, a Száguldás-Porsche-Szerelem, a Táncoló fekete lakkcipők, a Szerelem el ne hagyj, a Postakocsi, a Fehér Hold.
– Szakmai barátság él köztünk Zsolttal, aki kitűnő dramaturgiai érzékkel rendelkezik – folytatta Nagy Tibor. – A történet nemcsak visszarepít a hetvenes évekbe, hanem egyfajta humorral telt kritikája is a puha diktatúrának. Visszaadja azt a kultúrközeget, amiben akkor éltünk.
A szerzőpáros további tervei között egy opera-musical szerepel, amelyet jövőre szeretnének bemutatni, de a Hasonmások iránt is van már érdeklődés.
Miután elhelyezkedtek a színészek az olvasópróba asztala körül, Tompagábor vázolta a célt: nem ítélkezni a korszak kisemberei felett, de megidézni a világot, amelyben a szüleink, nagyszüleink éltek, úgy, ahogy ritkán vagy tán sosem szokták, iróniával, humorral és rengeteg slágerrel.
Kvártélyház nyilvános olvasópróba
A Hasonmások első perceiben megérkezik a pesti vendégszereplő, Tamás (Borbély Richárd), aki a zsíros kenyeret falatozó Józsival, a technikussal (Köves Marcell) találkozik először. A figurák megmutatják a kisváros jeleseit: a vidéki néptáncegyütteshez száműzött neves koreográfust („Markó Ivánról mintáztam, akivel ez tényleg megtörtént”, jelezte Pozsgai Zsolt). A szerepet Ticz András játssza. Érkezik a néptáncos fiú, akit Kósa Ruben, a Zalai Táncegyüttes vezetője, és a másik vendégsztár, Kriszta, akit Foki Veronika alakít. Játszótárs lesz Hertelendy Attila mint tanácselnök, kaszinóötletgazda, Kovács Virág, a kaszinó vezetője, Szakály Aurél mint a helyi újság főszerkesztője, két operatív elvtárs a megyétől (Szakonyi Franciska, Győrfi Cintia), Guszti, a karbantartó (Máriás Zsolt és Berkes Dániel).
A rendező munkatársa Stefán Gábor, a jelmezek felelőse Szőke Julianna. Július utolsó napjától augusztus 14-ig hét alkalommal adja elő a Kvártélyház alkalmi társulata.