Bajzikné Panni költeményeivel büszkén vállalja az amatőr irodalmár alkotói titulust

Bizonyára Bajzikné Panninak is akadnak szomorú percei és megoldandó problémái, csak ezeket nem köti az orrunkra, nem ez táplálja a megnyilvánulási vágyait. Annál sokkal derűsebb egyéniséget mutatnak a papírra vetett sorai. Céljai közt bizonyára az olvasó jobb kedvre derítése élvezi az elsőrendű szempontot.

Több mint húsz éve szőtte a köteléket az irodalommal, 40 antológiában láthatta viszont írásait, tíz verseskötetet tudhat a magáénak, e hasábokon is gyakorta szerepelt költeményeivel, irodalmi pályázatok nyertese, kulturális találkozók résztvevője. Szűkebb környezetének aktív szereplője, tagja a keszthelyi Népek tánca tánc­csoportnak, dolgozik a Nők a Balatonért Egyesület helyi csoportjában és a keszthelyi Bajzikné Panni, valamint a Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub tagjaként is tevékeny. A családja büszke rá, ő pedig büszkén vállalja az amatőr jelzőt. Sikerei úgyis igazolják szándékait.

Néhány hónapja jelent meg a Szíve lángban ég című kötete, amelyet az Irodalmi Rádió hozzáértő munkatársaival szerkesztett, s amelyet a lánya, Anna Alexa illusztrált mint állandó alkotótárs.

– A Balaton örök téma, pedig nem is vagyok született balatoni lány, Budapestről kerültem 20 évesen a partjára – mondja, amikor a legfontosabb témájáról kérdezem. – Tízpercnyi sétára van tőlünk a part, szinte naponta lemegyek, minden napszak változását figyelem. Szeretem, ha békésen kék, ha haragosan zöld, ha sárgán világít. Aggódom is érte sokat, hiszen a Balaton mindannyiunké, védeni, megőrizni kötelességünk lenne.

Noha családot összetartó asszonynak, anyának, nagymamának tartja magát, jártában-keltében szinte minden átélt mozzanat a tollára kívánkozik: ha fésülködik, a tükörből édesanyja tekintete figyeli. Versbe költözik a festés, az unoka kacaja, a fűtési szezon kezdete, a kalitkában éneklő papagáj, az esőverte kulturális műsor, a gazdájához ragaszkodó kutya. A tágabb horizonton a születés, az elmúlás, a világegyetem megértésének igénye sejlik fel, s megannyi emberi tulajdonság az önzetlenségtől az irigységig. Mindezt foglalja keretbe az a szeretet, amiből Bajzikné Panninak bőven jutott, s amelyet nagylelkűen szór szét a saját univerzumában, s azon is túl.

Az ember e kis kötettel a kezében válasszon kényelmes nyugágyat árnyas lombok alatt.