Musicalsztárok népdalt énekelnek – Beszélgetés Sasvári Sándorral a Madách Színház karanténszínházi műsoráról

„65 éve vagyok a Madách Színház tagja, és 84 éve magyar. A Madách Színház művészei, akik közül sokan az én darabjaimat is sikerre vitték, most népdalokat fognak énekelni. Magyar népdalokat. Ennek a felvételnek meglesz az a csodája, hogy kiszélesedik a színház nézőközönsége, mindenütt, ahol élhetnek magyarok, hallgathatják, láthatják. A magyar befogadó nép, mióta csak a Kárpát-medencében letelepedett. Tükrözik ezt nagy zeneszerzőink: Liszt, Kodály, Bartók világsikert megért művei, melyekben szlovák, román, cigány, zsidó motívumokat dolgoznak fel. Boldog vagyok, hogy magyarul írhatok. Csodálatos szellemű nép a magyar! Ősi, mély tudásunk van, s e tudás lényege a sze­relem. Magyar szó, más nyelven nincs. Hallgassátok élvezettel, gyönyörűséggel” – indította útjára a kezdetekkor az öt héten át, péntekenként 19 órakor a YouTube-on elérhető felvételeket.

Az első „előadásban” Fo­nyó Barbara, Gubik Petra, Kováts Kriszta, Miller Zoltán, Csengeri Attila és Sasvári Sándor szerepelt. Láthattuk, egy szál egyedül, szabadtéren énekelni egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, de az élmény feledteti, hogy nem stúdióminőségű a felvétel, ellenben nagyon őszinte. Fúj a szél, a ló kimegy a képből, a pejnek tűnő szürkének táncolhatnékja van, várom is, hogy elszáguld lovasával a produkció végén.

Sasvári Sándort kértük te­lefon­interjúra.

– Miért pont az A jó lovas katonának dalt választotta?

– Sok oka van, vidám, friss, nagyon alkalmas kedvcsinálónak, Kodály Háry Jánosában is éneklem a feldolgozást, lehet lóháton énekelni, a huszárság, a hagyományok egyaránt megjelennek benne.

– Hogy hívják a pej lovat? A magáé?

– Nem pej, hanem szürke, Mefisztó a neve, és igen, az enyém, nem csak én, a lányaim is lovagolják, itt a csömöri tanyánkon 13 lovat tartunk, természetesen részt veszünk a gondozásukban, de ennyi lóhoz szükséges külön személyzet, sőt jártatóeszköz is – mint emberi kondicionáláshoz a lépegetőgép. A lovak a Midnight Lovassport Egyesület tevékenységének fontos szereplői. Mefisztó egyébként ugró ló, nagypályás, sérülése miatt nem versenyez már.

– A félbeszakadt színházi évadban Zalaegerszegen vendégszerepelt, a szigetvári hős, Zrínyi szerepében. Maradt el előadása?

– Nem, mind a 37 előadás megvolt, s azt remélem, hogy az utolsó, augusztus 28-ra tervezett pedig ugyancsak meg lesz tartva.

– Fővárosi sztárszínészként milyen vidéken fellépnie?

– Ugyanolyan, mint New Yorkban, Hongkongban vagy Pekingben, három nézőnek is ugyanazzal az igénnyel formálom meg a szerepemet, mint egy 25 ezres stadion közönségének. Minden fellépés fontos. Vidéki társulatokkal szerepelni felpezsdítő, a zalaegerszegi csapattal is nagyon megszerettük egymást, fantasztikus együttműködés alakult ki közöttünk.

– Nem tagadhatom, elfogult vagyok a zalaegerszegi Hevesi társulata iránt, de határozottan úgy éreztem, hogy a legjobbat hozták ki egymásból. A Zrínyi 1566 – Moravetz–Balásy– Horváth–Papp közös műve – a legtisztább értelmű hazafias érzések kiváltására alkalmas, hozzáértve természetesen a színészek játékát is.

– 2009 óta játszom Zrínyi szerepét, eredetileg először szabadtéren, Szigetváron, de a mai napig különböző társulatokkal, nem szűnő sikerrel. Más pozitív hősök – Bercsényi, Dobó, Mátyás király – megformálására is lehetőséget kaptam, minden esetben azt látom, hogy a gyermekektől a fiatalokon át az idősekig mindenkit megérint, megfog a szerepen keresztül a történelmi személyiség közvetítette nemzeti azonosságtudat.

– Hogyan telnek a karantén napjai?

– Együtt a család, úgy tekintjük, mintha nyaralnánk. Hajtottam ez idáig, most kiengedhetek, pihenhetek, átértékelhetek dolgokat. A lovakkal foglalatoskodunk, kertészkedünk, imádkozunk, hogy múljon el mihamarabb a járvány, és reménykedünk abban, hogy visszatérhetünk a szokásos – ha nem is ugyanazon –, járvány előtti kerékvágásba.

Megjegyzem, Sasvári művész úr Mefisztó lovánál csak Csengeri Attila igazán kicsi – póni, pej, netán az is szürke? – lova ragadta meg jobban a szívemet, és legeslegjobban persze a hat gyönyörű népdal.