2019.08.28. 12:00
A Délvidéken ápolta az irodalmi együttműködést a Csokonai társaság
A hévízi székhelyű Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnöksége az elmúlt években tanulmányútjaival is segítette a határokon átnyúló nemzeti kulturális kapcsolatok erősödését. A legutóbbi programról Szemes Péter, a társaság elnökségi tagja tájékoztatta szerkesztőségünket.
A zalai székhelyű irodalmi társaság tagjai a szendrői várat is meglátogatták házigazdáikkal együt
Az idei esztendőben Tar Ferenc elnök, Zalán Tibor alelnök, Pugner Ilona titkár, valamint Bokányi Péter és Szemes Péter elnökségi tagok Délvidékre látogattak, ahol Tari István József Attila-díjas költő, elnökségi tag vezetésével keresték fel a magyar közösségeket, intézményeket, történeti emlékeket.
A társaság képviselői augusztus 11-én Törökkanizsa érintésével érkeztek Magyarkanizsára, ahol megtekintették a főteret, fejet hajtottak Koncz István költő és Dobó Tihamér festőművész közös szobránál, majd a Kárpát-medence nagy hagyományokkal bíró írótáborának történetéről hallgattak előadást.
Zentán, a délvidéki magyarság kulturális fővárosában, a városnézést követően hévízi és a Csokonai társaság kiadásában megjelent könyveket ajándékoztak a tartományi intézet könyvtárának és Vicei Károly íróval találkoztak. Örömteli esemény, hogy a jugoszláv időszakban koncepciós perben elítélt és kétszer is bebörtönzött alkotó, a Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetést kapott.
Augusztus 12-én délelőtt a zentai csata és a délvidéki vérengzések magyar áldozatainak emlékműveinél tisztelegtek az elnökség tagjai, majd Adán át – itt Moholy-Nagy László gyermekkori házánál álltak meg – Óbecsére utaztak. (Moholy-Nagy László – 1895–1946 – fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője volt, Bácsborsódon született.)
és Tari István Fotó: Csokonai Társaság
Tari István vendégszeretetét élvezve, a résztvevők véglegesítették az őszi hévízi tanulmányi napok programját, aztán hosszú utazást követően érkeztek meg Székelykevére, a Délvidék legdélebbi magyar többségű településére. A szerbiai magyar települést arról a tényről is számon tartjuk, hogy 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (körülbelül 2000 telepes). A szomszédos Gyurgyova lakói is ide költöztek, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, s az ott lakók élete is állandó veszélyben volt.)
Augusztus 13-án a „csokonaisok” ifj. Csóti Imre hagyományőrző fényképész kalauzolásával az al-dunai falu nevezetességeivel és Szendrő várával ismerkedtek, délután pedig visszaindultak Óbecsére. Útközben a ma Nagybecskerekhez tartozó Muzslyán fejet hajtottak a Sziveri János költő szülőházán elhelyezett emléktáblánál, míg Törökbecse mellett az aracsi pusztatemplomot tekintették meg. Sziveri János (1954–1990) emlékezete 2011-ben jelent meg, abban a kötetben többek között a Zalán Tibor kérdéseire adott válaszai is napvilágot láttak.
házigazdáikkal együt
A legendás újvidéki folyóirat, az Új Symposion főszerkesztője Budapesten halt meg fiatalon. „Sziveri János szellemi hagyatéka kimagasló irodalmi teljesítmény, a kisebbségi sors és a diktatúrával szemben radikálisan vállalt politikai szerep hármas ötvözete”, írták róla a könyvben.
A Csokonai társaság által megtett idei tanulmányút élménygazdagságát jól tükrözi, hogy még a hazaút sem telt el eseménytelenül, augusztus 14-én az elnökség tagjai részt vettek Csopakon Vollein Ferenc fiatal festőművész 43. önálló kiállításán, melyet Szemes Péter nyitott meg.
