Találja meg mindenki a saját Csodaszarvasát!

Címkék#Zalai Táncegyüttes #táncszínházi #színház

Tavaly tavasszal debütált, rá egy évre szinte napra pontosan, május 27-én este ismét látható lesz a Csodaszarvas legendájáról és a megpróbáltatásokról, a hazatalálásról szóló Eredet című táncjáték a Hevesi Sándor Színházban. A KósArt produkció a táncszínház nyelvén szól a mai kor nézőjéhez.

Mozsár Eszter

Részlet a KósArt Eredet című táncszínházi előadásából, amit tavaly májusban mutattak be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

Fotó: Seres Péter

A Zalai Táncegyüttes művészeti vezetője, Kósa Ruben és az utánpótlás csoportokat vezető párja, Kósa-Kemes Laura a Zaol-podcast legutóbbi adásában mesélt a folklór iránti szeretetükről, küldetésükről, illetve arról, hogy míg a Zalai Táncegyüttessel a hagyományokat őrzik, addig a KósArt művészeti műhelyükkel, társulatukkal a táncszínházi műsorokkal üzennek. Az Eredet cím önmagában is sokat mondó, bár valószínű, hogy ezzel nem az első darabjuk és a műhely eredetéről mesélnek, hanem sokkal távolabbra, a múltba révednek. Olyan időbe tekintenek vissza, amikor lidérc, vadleány, ördög és táltos népesítette be az erdőt. Oda repülnek vissza, ahonnan az ősmagyarság, nemzetünk születése eredeztethető, ám mégis átjárja az eredeti hiedelemvilágot a fiatalok mai mondanivalója. Az erdő sokszínűségének analógiája alapján indul a történet, a megjelenő állatok más-más minőséget képviselnek, miközben a főszereplő Hunor találkozik a táltossal, s egyszer csak egy másik, különös érzékelési síkra váltanak a közös révülés folyamán.

- A mai kor nézőjéhez szólunk a történettel és a táncszínházi elemekkel - mondja Ruben és Laura, akik nemcsak a koreográfiát készítették, hanem a történetet is maguk szőtték. - A hagyományunkat, a múltunkat szeretnénk a mai világgal ötvözni, hiszen annyi inger ér minket nap mint nap. Ma már egyre kevesebb embert, főleg fiatalt köt le, hogy csak néptáncot nézzenek a színpadon. Ezért olyan eszközökhöz nyúltunk, olyan előadást hoztunk létre, ami közelebb hozza a néptáncot úgy, hogy közben a modern táncszínházi elemekkel ötvözzük. A zenét a zalai kötődési Sebestyén Áron szerezte, aki nagyon ügyesen jeleníti meg a misztikus világot. Az Eredet tulajdonképpen egy fejlődéstörténet, ugyanis a próbatételek során válik felnőtté a főhős – mondták a néptáncosok.

Ruben hozzátette, szerették volna a népi hiedelemvilágot is megmenteni. Az előadásban helyet kap például egy zalai szál, a pákai „szépasszony” (vadleány), a kocsmárosné, aki vadlúd alakjában kísérti az erdőben járó férfiakat. Laura annyit még elmondott, régi álmuk vált valóra a darabbal. A misztikus világot teljesen modern köntösben adják vissza, olyan helyzetek elé állították Hunort, amivel a ma embere is találkozhat. Az Eredet lehet csupán kikapcsolódás, ám lehet sokkal több. Azt üzeni, hogy legyen olyan célunk és küldetésünk, amiért küzdeni érdemes és nem adjuk fel az első nehézség után.