A Hunyadi-regénysorozat sikeréről Bán Mór, az író és a film főszerepét alakító Kádár L. Gellért beszélgetett Zalaegerszegen

Akik ismerik és szeretik az író legnagyobb vállalkozását, a már 12 kötetre rúgó Hunyadi-regénysorozatot, tudják,  a  szerző törekvése nem más, minthogy letehetetlen olvasmányélményként kínálja a lehető legtöbbeknek a magyar történelem azon fejezeteit, melyek – a fényesebb lapok közé tartozva – a nemzeti identitástudatot erősítik, sőt, büszkeségre adnak okot.

 (A regényfolyamból film készül, a címszerepet Kádár L. Gellért alakítja.)

A magyar történelem a Hunyadi-regénysorozat tükrében

Bán János egyébként nem csak regényíróként tekinti kötelességének a magyar történelem ezen szempont szerinti pásztázását. A Kecskeméti Médiacentrum alapítója, volt főszerkesztője, több megyei napilap vezető munkatársa, jelenleg az M5 kulturális csatorna vezetője, aki sci-fi-novelláiért ötször kapott Zsoldos Péter-díjat, 2019-ben pedig Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki, úgy véli, érdemes árnyalni az örökös pesszimizmusunkat, mert nemzeti múltunk bizonyíték arra, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb bajokkal is megküzdöttünk már. 
– Néhány kelet-európai nép sokat adna azért, ha lennének olyan hősei, mint nekünk - mondta ezúttal is, hozzátéve, történelmi műveink gyakran depresszívek, a magyarságot olykor negatív színben tüntetik fel. Példának hozta az amúgy kitűnőnek tartott 80 huszár című Sára Sándor-filmet, amelyet rendezője Csoóri Sándorral együtt készített. Az 1848-as szabadságharc támogatására a mai Ukrajna területéről, a császári hadtest kötelékéből hazajöttek a Lenkey-huszárok, több sikeres csatában vettek részt, a film mégis úgy szól, hogy marakodtak az úton, szétszóródtak, magyarán, nem sikerült a vállalkozásuk. Pedig sikerült, Petőfi még verset is írt róluk. Másik példája volt a honfoglalás utáni európai kalandozások ideje: 50 sikeres akcióról szól a fáma, mégis a Merseburg és Augsburg mellett elszenvedett vereség szerepel a tankönyvekben. Bán János úgy tartja, a magyar középkor tökéletes alapanyag arra, hogy jó történelmi munkák szülessenek.

Strárics Roland ezzel összefüggésben arról érdeklődött, miért épp a Hunyadi-korszakra esett a választása.
– Diákként is nagyon szerettem történelmi regényeket olvasni, találtam is sokat, csakhogy nem magyar vonatkozásúakat. Úgy láttam, a magyar történelmi regény hiánycikk, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi óta a magyar történelmi regény, néhány kivételtől eltekintve háttérbe szorult – kezdte válaszát az író. – A filmtermés is megcsappant, Várkonyi Zoltán még komolyan vette ezt a feladatot, de nem ismerünk látványos történelmi mozifilmet István királyról, Hunyadi Jánosról vagy Mátyás királyról.  Pedig ők minden felmérés szerint a legnépszerűbb történelmi személyiségeink. A valóság egyensúlyát szeretném látni a történelmünk felmutatásában.  Engem foglalkoztat a történelmi hős szerepe, ezt találtam meg Hunyadi Jánosban.

Hunyadi János, Mátyás király, Corvin János

A háromnemzedékes családtörténet, a 100 év, a három karakter  (nagypapa, apa, fiú: János, Mátyás, Corvin János) Bán János szerint alkalmas a magyar történelem tanulságainak megmutatására. Ugyanakkor ott van benne a mese, a sztori, a csoda, a kivételes emberi jellem. Ugyanakkor illusztrálja a magyar sorstragédiát, azt, hogy ha van egyfajta összefogás, van erős akarat, amely egy irányba tudja terelni a nemzetet, akkor eredményeket tud elérni az ország a külső és belső fenyegetettség dacára is.

– Az írástudatlan lovag, a katona és az általam legnagyobbnak tartott király, majd a lehetőséggel élni nem tudó fia számos tapasztalattal szolgál, és arra is int, a történelemnek megvan az a kellemetlen szokása, hogy makacsul ismétli önmagát – tette hozzá a vendég. – Nem véletlen, hogy Hunyadi Jánost a szerbek szerbnek, a románok meg románnak tartják. Az ő, majd aztán Mátyás király seregében is rengeteg náció – szerbek, románok, horvátok, csehek, lengyelek – katonái harcoltak, hiszen egybeestek az érdekek.

Ezen a ponton bontakozott ki a megállapítás: a középkori magyar-török háborúskodás alapvetően nem a nemzeti területi ellentétről szól. A szembenállás a kereszténység és az iszlám között húzódik. Ezért fontos, hogy megismertessük a világgal a kereszténység védelmében betöltött szerepünket.

Nándorfehérvári diadal a Hunyadi-regénysorozat olvasatában

– Ha mi nem mondjuk el a világnak, ki más tenné meg!?  – kérdezte az író. – A déli harangszó oka, a nándorfehérvári magyar diadal jelentősége egész Európára vonatkozik. Míg a kontinens keleti fele, illetve a magyarok közel 400 évig a törökkel küzdöttek, addig a nyugati országokban gyarapodott a lakosság, gazdagodtak a nemzetek, és gyarmatbirodalomra tettek szert. 
A különbséget Bán János így érzékeltette: 1490-ben a magyar területeken és Angliában is 4-4 millió ember élt, az 1700-as évek elején a Kárpát-medencében 1,5 millió, Angliában pedig már 18 millió. (Tegyük hozzá, a háborúk azért nem kerülték el a nyugati országokat sem.)

Kádár L. Gellért lehetősége a Hunyadi-regénysorozat adaptációjában

A Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellértnek, a még harmincon inneni színművésznek ezen a zalaegerszegi esten kisebb szerep jutott, de elmesélhette, nem csak erdélyi színészként nagy lehetőség számára a film. 
– Egyik napon még a marosvásárhelyi színházban próbálok, másnap pedig 8 órán át gyakorolok a kaszkadőrrel. 
Tolmácsolásában részletet is hallottunk a Hunyadi-sorozatból. A többit a könyvekből és a közelgő filmből.  
 

A Hunyadi-regénysorozat filmadaptációjának szereplői:

• Hunyadi János: Kádár L. Gellért
• Szilágyi Erzsébet: Rujder Vivien 
• Fekete Ernő 
• Hermányi Mariann  
• Medveczky Balázs 
• Törőcsik Franciska
• Cornelius Obonya
• Francesco Acquaroli
• Giancarlo Giannini 
• Karel Roden 
• Laurence Rupp
• Murathan Muslu
• Rade Serbedzija 
• Thomas Trabacchi
    A Korona Szalonban tartott bemutatóról írt korábbi cikkünket IDE kattintva olvashatják.