A népi hiedelem szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napján nem szabad fát vágni

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van. A fák oltását ez idő tájt érdemes elvégezni, innen ered az ünnep elnevezése. A nap jelentőségéről és zalai vonatkozásáról Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzkutatója beszélt.

Benedek Bálint

Az Angyali Üdvözlet a zalamerenyei templom mennyezetén, Károly Gyula 1968-as alkotása

Fotó: Gyanó Szilvia

- A gyümölcsoltókor oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik - mesélte. - De Zalában úgy általában tilos a favágás gyümölcsoltókor: „Fát ném szabad vágnyi. Valamikó az Inkeji fát vágott ... Asztán vér fót a fákbu. Az Inkejit még a hangyálok étték még. Övegómárijomba zárták, mégis mégétték” - mesélték palini Inkey Boldizsár (1726-1792) alispánról.

Gyanó Szilvia hozzátette: „Akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál” - Jézus fogantatása, azaz az Angyali Üdvözlet az Örvendetes Rózsafüzér első titka. Kedvelt ábrázolás a katolikus templomokban és a régi otthonok falán. 624 óta tartja az egyház március 25-én a fogantatás ünnepét, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. Korábbi elképzelések szerint a világ teremtése, Krisztus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon történt.

- Az egykori Dél-Magyarország bolgárjai, bunyevácai és magyarjai ezen a napon vörösbort ittak, hogy szaporodjon a vérük - folytatta Gyanó Szilvia. - Mindezt annak analógiájára, hogy elképzelésük szerint Gyümölcsoltó napján a téli álmukból ébredő fák éltető nedvvel telnek meg. Aki pedig gyümölcsoltó napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóra való kívánsága. Családtervezésre is alkalmas időpont: az az asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján érintkezik férjével, biztosan teherbe esik.