A Muravidék útja a délszláv államba

A kötetről, illetve a tárgyalt témáról, az I. világháborút követő eseményekről, a Muravidéken történt társadalmi-politikai változásokról, a párizsi béketárgyalásokról és a trianoni határok megállapításához vezető folyamatokról a szerző mellett a kötet szakmai lektora, dr. Kovács Attila történész is beszélt. Utóbbi úgy fogalmazott: a mértékadó történészek körében – legyenek azok bármely nemzetiségűek – mára konszenzus alakult ki arról, hogy a trianoni békediktátumot, illetve Magyarország területének megcsonkítását négy fő tényező okozta. Ezek közül a legfontosabb talán az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, s azon belül is a Magyar Királyság etnikai sokszínűsége. A korabeli Magyarországon élő lakosságnak – a Horvát Királyság területe nélkül – ugyanis 54-55 százaléka volt magyar nemzetiségű. A XX. század elejére megerősödő nemzetállami törekvések miatt ilyen etnikai mutatókkal pedig már nemcsak a Monarchiát, de az akkori Magyarországot sem lehetett egyben tartani. Ezen fő ok mellé sorakozott fel a nagyhatalmi politika megváltozása, a győztes antant hatalmak ugyanis a jövőben már nem szerettek volna egy nagy méretű birodalmat Európa közepén, de a délszláv és román irredenta-nacionalista törekvések is az egykori Magyarország területének feldarabolását támogatták. Ezeken túl azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az első világháború vesztes hadviselő feleként 1919-re Magyarország az összeomlás sorsára jutott, az alapvető állami funkciót sem tudta ellátni.

Dr. Göncz László monográfiájában ezen történelmi helyzetben vizsgálta a Muravidék sorsát. Mint mondotta: harminc éven át tartó kutatásai során hatvanezer levéltári forrás, valamint a korabeli sajtóban megjelent írások tanulmányozásának eredményeit foglalta össze. Bemutatta, hogy az I. világháborút követően, továbbá a délszláv állam létrejöttével milyen folyamatok indultak meg a szlovén közösségen belül, de kitért arra is, hogy a magyar lakosság hogyan reagált a sorsfordító eseményekre. Mind szlovén, mind magyar részről bemutatja a végül az impériumváltáshoz vezető folyamatok helyben meghatározó személyiségeit, ahogy tárgyalja a határ kijelölését eredményező elképzelések változásait is. Ez utóbbi kapcsán elmondta: a Muravidék délszláv államhoz történő elcsatolása eredetileg nem szerepelt a „Wilson doktrínában”, ugyanakkor voltak olyan eltúlzott szlovén igények is, amelyek Lenti vagy Szentgotthárd térségére szintén szemet vetettek. A szerző emellett többször is kiemelte: nem nemzetiségi szempontból vizsgálta a kort, hanem a Muravidék történetét mutatja be a rendelkezésre álló források alapján pártatlanul, hitelesen.

A monográfiát a szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadó jelentette meg, amely 2019-ben már gondozta a szerző egy akkor megjelent szociográfiai interjúkötetét. Dr. Göncz László és a kiadó vezetője, a bemutatón szintén jelen lévő Gyurácz Ferenc is úgy látta, hogy olyan terjedelmes anyag gyűlt össze, ami egy kötetbe nem foglalható, így a most kiadott könyv az 1919 augusztusáig, azaz a Muravidék délszláv megszállásáig, a Muravidék hovatartozásának eldöntéséig tárgyalja a korabeli eseményeket. Az onnantól 1922-ig tartó részt később tervezik publikálni.