Mi marad a zsebünkben? - Sebestyén Géza matematikus-közgazdász a konzervatív befektetési stratégiát ajánlja az elkövetkezendő évekre

Manapság különösen helytálló a mondás, miszerint addig nyújtózkodj, amíg a takaród él. Gyorsan változó világunk gazdasági és társadalmi tényezői sokszor zsebbevágóan vagy éppen váratlanul éreztetik hatásukat. Ám mit tehet ilyenkor a laikus átlagember, aki már nem biztos, hogy a párnacihában őrzi megtakarításait? Erről kérdeztük az előadás előtt a matematikus-közgazdász szakembert.

- Azt látjuk, hogy az infláció sokat csökkent az elmúlt időszakban, s ez a folyamat várhatóan folytatódni fog. A kérdés az, hogy világviszonylatban vissza fogunk-e térni olyan alacsony inflációs szinthez, amit 2010 és 2020 között tapasztaltunk. Egy túlságosan alacsony inflációs szint egyébként azt jelzi, hogy a gazdaság nem működik teljes kapacitáson, ugyanis az egészséges gazdasági dinamika az árak emelkedését is magával hozza. Bizonyos szempontból tehát nem baj, ha nem térnek vissza a 2010-es évek inflációs értékei. Az én várakozásom az, hogy középtávon magasabb inflációval kell számolnunk, mint az említett időszakban. Úgy vélem, hogy a közeljövőben 3-4 százalékos inflációra számíthatunk hazánkban. Ne feledjük, hogy a kamatok együtt mozognak az infláció szintjével. A magasabb kamat gyengíti a beruházásokat, illetve érzékenyen érinti a részvény- és az ingatlanpiacot. Ha a befektetéseket nézzük, akkor valamivel magasabb szintű hozamkörnyezetre számíthatunk, mint ami a 2010-es években volt. Ez az jelenti, hogy jobban megéri majd államkötvényeket vagy kamatozó eszközöket vásárolni. Másrészt a magasabb hitelkamatok nem segítik a vállalkozásokat. Ez pedig rontja a részvények várható nyereségét és növekedési ütemét is. Ezek viszont kulcstényezők a részvényárfolyam jövőbeni alakulása tekintetében. Mindezek alapján véleményem szerint a következő 10 évben a tőzsdék dinamikája mérsékeltebb lesz, mint az elmúlt 10 évben. A vállalatokhoz hasonlóan az ingatlanpiac sem örül a magas kamatoknak, mivel az csökkenti a keresletet a jelzáloghitelek iránt. Az elmúlt 10-15 évben kilőtt a magyar ingatlanpiac, köszönhető az alacsonyabb kamatkörnyezetnek. Az elkövetkezendő években viszont mérsékeltebb emelkedés várható, ha a kamatok valóban magasabbak lesznek -jelezte Sebestyén Géza.

- Mire figyeljünk leginkább ebben a megváltozott gazdasági környezetben?

- Új világ érkezik, egy hosszú ciklus lezárását, váltást élünk meg. Mit érdemes most csinálni? Mindenképpen megfontolt döntést hozzunk akár magánemberként, akár vállalkozóként. Figyeljünk az adósságkezelésünkre, ne nyújtózkodjunk túl a takarónkon, lehetőségeinken, magyarul igyekezzünk kerülni a hitelt, a meglévő adósságainkat pedig törleszteni. Aki eddig hitelből vásárolt részvényeket, az a következő időkben inkább kerülje ezt. Nemcsak a magas kamatok miatt, hanem azért is, mert hasonló környezetben az emberek nem ritkán tömegesen adják el a részvényeiket, ami részvényárfolyam-csökkenést jelent. Elég rossz kombináció, amikor megnő a hitelköltség és esik a befektetés értéke. Egy ilyen folyamat indította el az 1929-es gazdasági válságot is. És hasonló tendenciákat tapasztaltunk 2008 körül az ingatlanpiacon, amikor hirtelen megnőtt az ingatlanhitelek költsége, ami ráadásul lenyomta az ingatlanok árát. Természetesen nem azt állítom, hogy tíz éven át csökkenő trendje lesz a részvény- vagy ingatlanpiacnak, ám lehetnek hosszabb-rövidebb csökkenő szakaszok, főleg akkor, ha a kamatok magas szinten ragadnak. Ha ez következik be, akkor ajánlatos lesz biztonságosabb befektetés után nézni, az állampapíroknak például sokkal stabilabb az értéke. Mindenképpen konzervatív befektetési stratégiát javaslok.

- Ebbe beletartozik talán a túlfogyasztás visszaszorítása is?

- Igen, pontosan. Mindenképpen takarékosságra int minket az elkövetkezendő időszak.

- Milyen szektorokra figyeljen az átlagember, ha esetleg mégis befektetésen töri a fejét?

- Az állampapír várhatóan jó befektetés lesz. Emellett a befektetési alapok termékei is biztonságosabbak. A befektetési alapoknak az az előnye, hogy kis összeggel is lehet befektetési jegyeket vásárolni. Ha nincs jelentősebb tőkénk, akkor nehéz jól diverzifikált portfóliót választani.

Az átlagembernek nincs ideje, hogy figyelje a piacokat, emiatt is érdemes szakemberhez fordulni. Mindig kockázatos, ha egy helyre koncentráljuk a vagyonunkat. Tehát ne csak egyetlen részvényünk legyen, hanem akár 5-10-féle befektetésünk. És ne feledjük, a múltbéli teljesítmény nem egy az egyben a jövő indikátora.

Sebestyén Géza előadásán elhangzott továbbá, hogy a fent említett tényezőkön kívül az aszály miatt megnövekedett élelmiszerárak és a háborúk által bekövetkezett nyersanyag és energiaár emelkedések mind-mind hatással vannak a hitelpiac és a beruházási aktivitás alakulására. A szakember megemlítette ezen kívül a rezsicsökkentés és az online árfigyelő rendszer kedvező hatását, s meglátása szerint a magyar gazdaság 2024-ben is növekedési pályán tud maradni.

Sebestyén Géza az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE egyetemi docense. Doktori fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, kutatási témája a dinamikus sztochasztikus banki eszköz-forrás menedzsment volt. Vendégoktatóként tanított Németországban, Azerbajdzsánban, Franciaországban, Bécsben. Több angol és magyar nyelvű szakkönyv társszerzője, összesen mintegy 20 tudományos mű kötődik a nevéhez.