Ismeretterjesztő előadás Csesztregen

A kutatóval Zsupán Józsefné, a klub olvasókörének vezetője beszélgetett, aki először az OSZK-ról érdeklődött.

Kiderült, hogy 1985 óta budai várban található a nemzeti könyvtárunk, azt megelőzően a Nemzeti Múzeum épületében volt. Az alapításáról is beszélt, megtudhatta a hallgatóság, hogy gróf Széchenyi Ferenc, Széchenyi István apja hozta létre az intézmény elődjét azzal, hogy tudományos gyűjteményét és könyvtárát hazájának adományozta 1802-ben. A könyvtárnak a magyar kulturális életben fontos szerepe, feladata van. Több olyan ritkaság is megtalálható ott, melyek nemzeti kincsnek számítanak.

-Az OSZK mindenekelőtt múzeum, egy olyan hely, melynek az a feladata, hogy a magyar írásos szellemi örökséget megőrizze – magyarázta dr. Zsupán Edina. - Több millió nyomtatott könyv található meg itt, a teljes könyvállomány meghaladja a 10 millió példányt, a kézirattárban pedig másfél millió dokumentumot tartunk nyilván. Minden Magyarországon kiadott könyvből lennie kell legalább egy köteles példánynak, de nem kölcsönkönyvtár, ezek csak helyben használhatók. Emellett a régmúltból, minden korszakból találhatók itt különlegességek, például az első magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd kódexe, a Pray-kódex, de vannak más nyelvemlékek, mint a Margit-legenda, a Gesta Hungarorum, a Képes Krónika, vagyis minden olyan emlék, melyekből a nemzettudatunk táplálkozik. Továbbá a későbbi időszakokból is vannak szerzői, írói hagyatékok, mint például Babits, Petőfi hagyatéka, fennmaradt levelek, velük kapcsolatos dokumentáció, de Ady, Kölcsey kéziratai is jórészt itt találhatók.

Dr. Zsupán Edina arról is beszélt, hogy egy kódexekkel és kódex töredékekkel foglalkozó kutatócsoport tagja.

A középkori kódexek titkait kutatja

Kódex jelentése fatábla, pergamen vagy papír leveleket szorítanak két fatábla közé. Ez a forma a Kr. u. 1. század végén alakult ki, addig jobbára a papirusztekercset használták.

- A 15. században, a könyvnyomtatás előtt mindent kézzel írtak, ezeket az iratokat hívjuk kódexeknek – magyarázta. - A magyar történelemben 1526, a mohácsi csata egy éles dátum, ekkor zárult le a magyar középkor. Ami addig virágzó volt, akkor elpusztult, hanyatlott, elkezdődött a 150 éves török hódoltság, annak minden pusztításával. Elsősorban a hódoltsági részeken minden dokumentum, köztük egyházi, oklevelek, családi levéltárak mind elpusztultak, ami a történelemkutatás számára nagy tragédia. Azok az emlékek maradtak meg, melyek még 1526 előtt kikerültek az országból. Vagyis olyan furcsa helyzet állt elő, hogy a magyar középkorból fennmaradt könyvek jelentős része külföldön található.

Számszerűen ez azt jelenti – példázta a kutató –, hogy a becsült mintegy 55 ezer kódexből - amennyit valószínűleg használtak – 5 ezer maradt fenn és ebből csak 200 van Magyarországon, több külföldről került haza.

- Főként a 15. századi elitkultúrával foglalkozom, magyar vonatkozású irodalommal és kéziratossággal, ide sorolható Mátyás király és Vitéz János esztergomi érsek, politikus könyvtára, Janus Pannonius kéziratos öröksége. Azokkal a kódexekkel foglalkozom, melyeket megérintett az akkori új korszak, a reneszánsz és a humanizmus hatása, ami a 15. század közepén Itáliából nagyon korán, a többi nyugat-európai országot megelőzve elérte hazánkat. Különleges helyzetben voltunk ekkor, korán megérkezett ide az új divat, szellemi áramlat. Azt jelentette akkor Itália Magyarországnak, mint ma New York, vagy London.

Az előadó illusztrálta is a mondottakat, fotókon, kódexeket, valamint a latin nyelvű, gótikus betűkkel írott 15. századi esztergomi iskolás könyvet is mutatott a közönségnek, amin a tanár jegyzetei is láthatók. Az esztergomi káptalani iskola tanára szerkeszthette egybe saját használatára, így mentett meg értékes forrásokat a felügyelete alatt folyó oktatási tevékenységről. A távoli vidékekről egybegyűlt diákjait e kódex segítségével a lelkipásztori hivatásra készítette fel: a mozgó ünnepek kiszámítására, a híveik kötelező szentgyónásának előkészítésére, illetve az egyszerű, anyanyelvi prédikációk megszerkesztésére. E kódex a török uralom idején Esztergomból Bécsbe, a Hofbibliothek-ba került, ahonnét a Velencei egyezmény juttatta vissza Magyarországra 1933-ban.

A corvinák a magyar kultúra nagykövetei?

Arról is beszélt dr. Zsupán Edina, hogy a magyar reneszánsz, különösen a korabeli díszkéziratok nemzetközi téma, szorosan kötődik az itáliai reneszánszhoz, így kapcsolatban állnak európai kutatóközpontokkal számos országban, főként azokkal, akik őriznek is ilyen kéziratokat, például Németországban, míg szinte a teljes középkori magyar örökség Bécsben található.

- Bécsben máig 40 corvinát őriznek Mátyás király könyvtárából, úgy, hogy a monarchia felbomlása után az 1930-as években, mikor elosztották egymás közt a kultúrjavakat, akkor sok mindent visszaadtak az osztrákok. Sokszor felmerül, hogy nem akarjuk-e ezeket visszakérni, ami persze indokolt lehet, ugyanakkor ezek a tárgyak hidak a külföld felé, néma nagykövetei a magyar kultúrának.

Érdekes esetet is elmesélt

- Mátyás király könyvtára a nemzeti identitás része volt és szerepet játszott a politikai reprezentációban, a későbbi időkben többeknek referenciát jelentett a Mátyás-korszak, ezért szerették volna a könyvtárat visszaszerezni a törököktől, illetve feltámasztani – mondta. - Ez a 19. században is így volt, mikor elkezdődött a nemzetállamok éledése, a nemzeti tudományok kialakulása, az első nemzeti intézmények létrejötte. De ekkor még nem is tudták mit kell keresni. Az országgyűlés Metternich kancellárhoz fordult, hogy hasson oda, hogy a birodalom más városai, például az olaszokra, hogy adjanak vissza ilyen fontos darabokat a magyar múltból. De csak a modenai herceg küldött vissza két kódexet. Viszont a törökök is hallottak e kezdeményezésről és mikor Ferenc József császár a Szuezi-csatorna megnyitása okán meglátogatta a szultánt Isztambulban, a szultán négy corvinát ajándékozott neki, ő pedig ezeket a magyaroknak adta. Később egy másik szultán az orosz-török konfliktus idején a 19. század vége felé azzal hálálta meg, hogy a magyar diákság a Török Birodalom mellett tüntetett Budapest utcáin, hogy szerájból összeszedett mindent, amiről úgy tudták, hogy eleik több száz évvel azelőtt Magyarországról hurcolták el és ekkor több mint 30 kódexet, köztük több mint tíz Mátyás corvinát is visszaadott.

A mai íráskép kialakulása

Az előadáson továbbá arról is hallhatott a közönség, hogy a mai betűforma, amit használunk, a 15. században alakult ki. A nehezen kibogozható gótikus betűformát felváltotta egy letisztult íráskép, amire szükség volt az írásbeliség egyre szélesebb körben való elterjedése miatt. A könyvnyomtatás pedig ezt konzerválta. Ebben jelentős szerepe volt Petrarcának, az egyik legnevesebb itáliai prehumanista költőnek.