2023.12.27. 14:30
Még mindig túl sok hulladékot termelünk
Továbbra is nagyon sok hulladékot termelünk, holott a mennyiség csökkentése lenne a legjobb út a környezet óvásához. A KSH nemrég tette közzé környezeti helyzetképét a hazai hulladéktermelésről és -hasznosításról a 2004-2021 közötti időszakra vonatkozóan, melyből a zalai települések lakossági hulladéktermelése is kiolvasható.
A hulladék összetétele két évtized alatt jelentősen megváltozott, a felét ma már az építési-bontási teszi ki
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
A hulladék fele építési-bontási
Magyarországon a 2004 és 2009 közötti időszakban csökkent, majd hét év stagnálás után 2017-től kismértékben újra növekedni kezdett a keletkezett hulladék mennyisége. 2004-ben 25,5 millió tonna volt, 2013-ban 14,8 millió tonna, 2021-ben 20,5 millió tonna. A hulladék összetétele jelentősen megváltozott. 2017-től figyelhető meg az építési-bontási hulladékok arányának növekedése, a 2020-as évek elejétől ez a szegmens már közel felét tette ki az összes keletkezett hulladéknak. Ezzel párhuzamosan az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék mennyisége és súlya is visszaesett, tette közzé a KSH. A lakosság az összes hulladéktermelésből valamivel 20 százalék alatti mértékben veszi ki a részét.
Az idegenforgalom nagy hulladéktermelő
A lakossági közszolgáltatás keretében elszállított hulladék mennyisége a 2007 és 2013 közötti időszakban csökkent hazánkban. Ezt követően 2022-ig az elszállított mennyiség évről évre mintegy 2 százalékkal növekedett. Ezen belül az elkülönítetten gyűjtött hulladék részesedése az időszak elején regisztrált 7 százalékról a 2020-as évekre 20 százalék körülire emelkedett. Magyarországon a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó mennyisége kiugró a Balaton környékén és egy-két jelentős idegenforgalmat lebonyolító településen.
Néhány zalai adat
A KSH közzétett egy térképet, amely az összes hazai településről megmutatja, hogy a közszolgáltatás keretében mennyi hulladékot vittek el 2022-ben, egy főre vetítve. A mért értékeket öt kategóriába sorolták: 100 kiló alatti, 100-200, 200-300, 300-400 kilós, valamint 400 kiló feletti kategóriába. Zala vármegyére is igaz, hogy az idegenforgalmi szempontból frekventált településeken több hulladék képződik. Míg a települések zöme a középső kategóriákban van, az átlagos mennyiség egy főre számítva Hévízen például 576,4 kiló, Zalakaroson 548,1 kiló, Keszthelyen 449,3, Zalaegerszegen 372,9, Nagykanizsén 372,9 kiló. Balatongyörök a vármegyében kiugró, 660,8 kilós adattal szerepel, Vonyarcvashegyen 557,8 kiló az átlagos mennyiség, Gyenesdiás viszont a 400 alatti kategóriában van 383,2 kilogrammal. Néhány Balaton-parti település meglepően nagy hulladéktermelő, Balatonmáriafürdőn például, ami már nem zalai település, csak összehasonlításképpen jelezzük: 1517,2 kiló az egy főre jutó éves mennyiség.
A lerakás a legrosszabb megoldás
A vizsgált időszak (2004-21) jellemző folyamata a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiségének csökkenése, ezzel párhuzamosan az anyagában hasznosított hulladék mennyiségének növekedése. Részarányát tekintve 2004-ben a lerakással ártalmatlanított hulladék 59 százalékról az időszak végére 24 százalékra csökkent, míg az anyagában hasznosított hulladék aránya 35-ről 69 százalékra emelkedett. A vizsgált időszak elején a hulladéklerakás részesedése volt a legnagyobb az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékok kezelésében, de 2014-ben, valamint 2017 óta az anyagában hasznosítás aránya minden évben meghaladta a lerakásét.
A települési hulladék esetében még mindig a legkevésbé környezetbarát kezelési eljárás, a hulladék lerakása a legelterjedtebb. 2004 óta a lerakás aránya tendenciájában csökkent, 2018-tól azonban kismértékben nőtt. Mennyisége 2004 és 2021 között mintegy felére csökkent, közel kétmillió tonnával lett kevesebb. A települési hulladék anyagában hasznosításának tendenciái kedvezőek a KSH értékelése szerint, ugyanis az aránya 2005 és 2018 között folyamatosan emelkedett, majd a koronavírus-járvány éveiben, 2019-ben és 2020-ban átmenetileg visszaesett. Környezetvédelmi szempontból az újrafeldolgozás a legkedvezőbb kezelési eljárás, hiszen a még hasznosítható anyagok hulladékból történő kinyerésével is csökken a környezetterhelés. 2021-ben az Európai Unióban átlagosan 161 kilogramm anyagában hasznosított települési hulladék jutott egy főre. Magyarországon ennél kevesebb, 106 kilogramm.
A települési hulladék lerakása a kelet-közép-európai és a balkáni országokban még mindig nagymértékű. A nyugat-európai országok a hulladéklerakással történő ártalmatlanítás helyett az anyagában történő és az energetikai hasznosítást, az égetést helyezik előtérbe. Svájcban pedig már megszűnt a lerakás mint hulladékkezelési eljárás alkalmazása.
