Lezárt zalaegerszegi Ady utca

Az évek során többször okozott kényelmetlenséget a városlakóknak Zalaegerszeg egyik legrégebbi utcájának, az Ady utcának a lezárása. Közműépítés, vagy közműjavítás, útburkolat cseréje, járdaépítés, vagy egy építkezés okozott gondot a közlekedésben. Most csak címszavakban elevenítjük fel, hogy mikor és miért lehetett ezek miatt bosszankodni.

Nagy Betti

Az Ady utcában a ZÁÉV mélyépítő részlegeinek szakemberei 120 méteren új szennyvízcsatorna gerincvezeték fektetését kezdték meg 1985 szeptemberében

1971. június: A Víz- és Csatornamű vállalat végez csatorna lefektetést az Ady utca első 80 méteres szakaszán, a támasztó lemezek kiemelése után megkezdődhet az útburkolat helyreállítása.

1973. július: A Marx tér és a Petőfi utca közötti most újjáépülő szakaszán a korábbi öt méter helyett hét méter széles, nagy teherbírású útburkolatot kap az Ady utca. Átépítik a közműrendszert, felemelik a járda szintet. A betonalap elkészülte után augusztus végén az aszfaltréteg felhúzásával folytatódik a munka.

1973. október elején: Befejeződött az Ady utca felső szakaszán az új burkolat építése. A KPM Közúti Építő Vállalat finiserét tegnap szállítókocsira rakták, a gép néhány napig Sümegen dolgozik, majd visszatérve az Ady utca második szakaszán, és a Kosztolányi utcában folytatja a munkát.

1973. október végén: Ígéretükhöz híven befejezték a közúti építők az Ady utca burkolatának teljes felújítását.

1981. november: Kicserélve a vízvezetéket több mint 500 méteres szakaszon a gerincvezetéket és a meglévő bekötéseket újítják fel az Ady utcán. A munkálatokkal várhatóan decemberben végeznek a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói.

1985. szeptember: A ZÁÉV mélyépítő részlegének szakemberei 120 méteren új szennyvízcsatorna gerincvezetéket fektetnek le az Ady utcában. Az útlezárást kihasználva az Édász egy tartalék kábelt is elhelyez az említett szakaszon.

Természetesen érkezett észrevétel a városlakóktól, például az utca szélesítése és járdafelújítása után: „(…) Hamarosan befejeződik az építés, de sajnos közeleg az esős őszi időszak is. Félő, hogy a járda rosszul vizsgázik „csapadékbefogadásból” – a rengeteg beépített beton és bitumen ellenére. Az pedig nem a gyalogosok kárára lesz csupán, hanem pénzkidobás. Amire viszont érdemes lett volna költeni, az a parkosítás. Az utcarész másik szépséghibája ugyanis, hogy sem tenyérnyi felület, sem egy facsemete nem ékesíti majd…” (Zalai Hírlap, 1973. szeptember 6.)