Pais István kilencven év fölött is alkot

A Göcsej filozófusaként is hívott Pais István azon írásunk megjelenéséig öt nagy sikerű könyvet írt, amiket elkapkodtak olvasói. Első munkája az Ember és vallás című kötet volt, amelyben a vallásmegértés történeti folyamatáról,  a vallás tudati, érzelmi oldaláról és a rítusokról szól. Ezt követte A görög filozófia című munkája, amely először a Gondolat Kiadónál jelent meg 1982-ben, tízezer példányban, később viszont még három szerzői kiadásban is elfogyott. A harmadik kötet a csodálatos ókori anyagokat tartalmazó gyűjtemény, az Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák című munkája volt, amit az 1980-as évek első felében kilenc kiadó sem volt hajlandó megjelentetni, de Pais István nem adta föl, megpróbálkozott a magánkiadással, és a gyűjtemény, hét alkalommal kiadva, összesen 90 ezer példányban került az olvasók elé. A közérthető és érdekes filozófiai szövegeket keresték s ma is keresik az emberek. Negyedik könyvét, a Bibliai érdekességek, történetek aforizmák című munkát azért tartotta szükségesnek megírni, mert már a Kádár-korszak végén megindult a vallási irracionalizmus térhódítása, és ezzel szemben igyekezett védelmezni a humanista ésszerűséget. Ebből igaz ismereteket szerezhetnek az olvasók az Ó- és az Újtestamentumról is. Ezt a 726 oldalas kötetet öt alkalommal, körülbelül 24 ezer példányban jelentette meg a szerző. E könyvhöz hasonló munka a Bibliáról nincs hazánkban – és egyes vélemények szerint a világirodalomban sem. Már 73 éves volt, amikor megírta a 666 oldalas, A filozófia története című kötetet, ami szintén szerzői kiadásban látott napvilágot. Benne a bölcselet múltját a görög kezdetektől Feuerbachig tárgyalja. Munkái sikereiről azért érdemes szólni, mert az itthoni filozófusok közül az ő könyvei jelentek meg a legnagyobb példányszámban, összesen 177 ezerben. Az említett kötetei jól fogytak, 22 alkalommal láttak napvilágot, 16 ízben szerzői kiadásban.

Pais István jó egészségben érte meg tavaly a kilencvenedik születésnapját, olyannyira, hogy 2022-ben ismét jelentkezett egy újabb kis kötettel, a mintegy százoldalas, Az igazság nem tűr meg semmi álnokságot című munkával. De még nincs vége, mert az idén őszre is megjelent egy nagyobb munkája, a 490 oldalas, Minden le-föl kavarog és változik az idő gyermekjátékában című válogatás, amely cím Hérakleitosz-töredék és Lukianosznál olvasható. A köteteket az Ősi Örökségünk Alapítvány jelentette meg. E 2022-es kötet Pais István különféle dolgokról írt cikkeinek, tanulmányainak válogatása, de köztük van egy igen érdekes munka, A három vallásalapító imposztor: Mózes, Jézus és Mohamed című. A középkorban széles körben ismert volt, hogy lappang egy irodalmi mű e három nagy egyéniségről, aki a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallást meglapította. A híres írás azonban eltűnt, bár nagyon keresték a 16. századtól a 18. század közepéig, nem leltek rá. A 17. században Krisztina svéd királynő egyetlen példányáért 30 ezer frankot ígért. Végül sikerült előkeríteni az írást, mégpedig két, egymástól független változatban is. Az egyiket Berlinben, a másikat Bécsben őrzik könyvtárakban. A berlini munkát 1960-ban megjelentették, és a valláskritika története egyik legérdekesebb művének tartják  a szakemberek.

A második kötet válogatásai a már felsorolt könyvekből is valók, de más természetű munkák is találhatók benne. Például, mindjárt a kötet elején olvasható A régi Göcsej fia vagyok című életrajzi összefoglaló, amit hét szombati számában a Zalai Hírlap is megjelentetett 2014-ben. Örömmel fedeztük fel a kötet végén azt az írást, amit a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskola jelentetett meg diákjáról, Pais Istvánról 2022-es Jubileumi Évkönyvében. Szegénysége miatt Pais István csak azért tanulhatott tovább, mert a tehetséges, szegény falusi gyerekek akkoriban ösztöndíjat kaphattak, s így lehetett 1944-ben a Zalaegerszegi Polgári Fiúiskola diákja, amelynek mai utóda a Petőfi-iskola.

A kötet a paisszegi Közösfenyős nevű erdőben lévő nagy tölgyfánál készült képpel zárul, amit „otthoni nyelven” így hívtak: a „Nattőfa”. Ez a „Nattőfa” őrzi számomra annak a régi Göcsejnek az emlékét, amelynek fia vagyok – írta a kép alá Pais István.