Negyven éve a fafaragó mozgalomban

Még a tavasz folyamán az Ipartestületek Zala Megyei Szövetsége kitüntetését vehette át a szervezet ünnepi küldöttgyűlésén, majd októberben Zalaegerszegen Zala György-díjban részesült, illetve jelölt volt a Zalai Príma Díjra is, ami azt jelenti, hogy a képző- és iparművészet kategóriában őt találtak a legérdemesebbnek az elismerésre.  

- Tudom, hogy ezeknek a kitüntetéseknek egy része a kerek évfordulóhoz kapcsolódik, ám számomra ezzel együtt is nagyon fontosak és megtisztelőek – mondta lapunknak. – Az elismerések azt jelentik számomra, hogy szakmailag is értékelték a munkámat, ami még inkább arra sarkall, hogy megfeleljek az elvárásoknak. Negyven éve foglalkozom komolyabban fafaragással, 1983-ban kapcsolódtam be a zalai fafaragó mozgalomba, aminek azóta is tagja vagyok. Az évforduló jó alkalom arra, hogy egy kicsit számot vessek az eddigi munkásságomról.  

Boa Endre úgy fogalmazott: három olyan meghatározó személy volt az életében, akik befolyásolták a karrierje alakulását. Az első szülőfaluja, Csörnyeföld legendás hírű pásztorfaragója, Soós Lajos bácsi, aki annak idején az első szerszámokat a kezébe adta, s akitől az első instrukciókat kapta a fafaragással kapcsolatban. Keszei Sándorné, Irma néni, a Népművészet Mestere, aki akkor karolta fel a tehetséges fiatal alkotót, miután az Letenyére költözött. Ő vezette be a megyei népművészeti mozgalomba, és ő hívta meg első ízben Zalaegerszegre is, ahol Boa Endre még tovább tudta fejleszteni már megszerzett ismereteit. A harmadik személy, akit említett, a szintén a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Bereczky Csaba fafaragó népi iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, akitől a szerénységet tanulta meg. Azt, hogy bármilyen szinte is jutott el egy ember, mindig van hova tovább fejlődnie.  

- Úgy tekintek rájuk, mint a példaképeimre, s abban bízom, hogy egyszer talán lesz valaki, aki engem is a példaképének nevez majd – emelte ki Boa Endre, majd azzal folytatta: ez évben hat kültéri szobra készült el. A Magvető, amit Letenyén állítanak fel, a Fásítók, ami már látható Zalaegerszegen, egy Petőfi mellszobor, amit előbb hársból, majd tölgyből is elkészített Zalacsébre, a Trianon-emlékparkba, illetve szintén ott látható az a domborműve, ami a falu címerét faragta fába. Emellett a gyenesdiási betlehem egyik király alakját szintén ő faragta meg, illetve ugyancsak Letenyére, a Kolping Gondozási Központ Szent Márton kertjébe készített egy Szent Mártont ábrázoló szobrot is.  

- A kültéri szobrok mellett pihenésképpen folyamatosan dolgozom kisebb beltéri plasztikákon is – sorolta tovább. – Ezek közül az egyik, Szent György szobra a letenyei templomba került. Vannak továbbá olyan felkéréseim is, amelyek a korábbi szobraim javítására szólnak, ezekben a napokban fejeztem be annak a négy alaknak a felületkezelését, amelyeket egy 3-400 fős somogyi településről, Kaposhomokról rendeltek tőlem annak idején.