Lisieux-i Kis Szent Terézt ünnepelték a Kármelben

Kis Szent Teréz Franciaországban született, s nővérei példáját követve már gyerekkorában apácának készült. Hamarosan megismerkedett a karmelitákkal, s 1888-ban belépett a Lisieux-i rendbe.

Szombaton az előesti szentmisét Madassery Sebastian verbita szerzetes mutatta be, amelyet énekelt vesperás követett a templomban. A vasárnapi ünnepi alkalom főcelebránsa dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt.

– Az ő híres „kis útja” a mindennapok áldozatának vállalása, és az a célja, hogy az ember szeretettel legyen egy szeretetlen világban – fogalmazott a teológus, egyházjogász. – Ez áldozatos, engesztelő szemlélet, ugyanakkor ma nagyon sok gonoszság történik, de arra a még nagyobb gonoszság nem jó válasz. Szeretettel kell válaszolni, ami nem jelent gyengeséget, puhányságot: ez a megszelídített erő diadala. Lassú folyamat, persze, de ez az igazi diadal.

Dr. Kuminetz Géza arra biztatta a híveket, hogy Teréz példáját követve bízzanak Krisztusban, és járjanak a jó útján.

A szentmisén a szentendrei Szent András Katolikus Általános Iskola gyerekkórusa énekelt, a Kármelt pedig rózsák borították, hiszen ez a virág Kis Szent Teréz szimbóluma. A szentmise végén ötszáz szál rózsát áldottak meg, s ezeket a hívek magukkal vihették otthonaikba.

– Amikor ünnepelünk mondjuk egy születés- vagy névnapot, összejön a család hálát adni, örvendezni – fogalmazott Mezei András, a Kármel plébánosa. – Ilyen a templomi búcsú is. Örömmel tartjuk meg persze a Kármelhegyi búcsút is, de a templomunk védőszentje Kis Szent Teréz, aki pontosan 150 évvel ezelőtt született. Ez az évforduló talán még ünnepélyesebbé tette a mai alkalmat.

A búcsú alkalmából idén is lehetőség volt levelet, kéréseket írni Kis Szent Terézhez. Ezekért a világban élő kármeliták imádkoznak.

A búcsú leglátványosabb mozzanata most is a rózsaeső volt, amellyel Teréz halála előtti utolsó mondatára emlékeztek a résztvevők: „Miután meghalok, rózsaszirmok záporozzanak rám”.