Különleges körárokrendszert találtak Ligetfalva határában

Barcza Zoltán polgármester azt mesélte, a hajdani ligetfalvai építményt 1987-ben jelezték először egy légi térképen, amit később, 2007-ben pontosítottak, a régészet tudománya pedig ezt követően kezdett foglalkozni a kőkori körárokkal.

Zalában hét ilyenről tudnak, amelyek olyan területeken – általában dombokon – álltak, amelyek megfeleltek az akkori emberek életvitelének, szükségleteinek.

Ezek a különleges építmények védelmet biztosítottak az ott élőknek: a hajdaniak ezekbe húzódtak be, ha veszély közelített.

– Egy kősáncot képzeljünk el, amelynek belső felében alvó- és pihenőhelyek voltak, illetve ebben tárolták javaikat a hajdan itt élt emberek, sőt, van olyan feltételezés, hogy ide temetkeztek is – fogalmazott Barcza Zoltán. – A többi zalai helyszínen egy-, illetve két körárok alkotott egy-egy ilyen élő- és lakóhelyet, a ligetfalvai viszont háromkörös. Ezek az építmények egymást veszik körbe, egyfajta gyűrűs szerkezetben. A külsőnek kilenc, a belsőknek pedig 4-4 bejárata volt. A település határában álló különleges építményt szerencsére az illegális kutatók nem fedezték fel.

A polgármester hozzátette: az angliai Stonehenge a világ leghíresebb körárka, bár az inkább kőoltárnak tekinthető.

Ezek az építmények 6-7 ezer éves létesítmények, amiket a később élő emberek már nem használtak, mert a magaslatokról inkább lejjebb költöztek. A körárkokat pedig befedte a természet, s lassan feledésbe merültek.

– Reményeim szerint jövőre egy régészcsapat érkezik hozzánk, s megkezdődik a ligetfalvai hajdani élőhely feltárása – vázolta a közeljövőt Barcza Zoltán. – Utána, ha már tisztázottak a részletek, szeretnék egy makettet készíttetni erről, majd Bezeréddel, illetve Gétyével összefogva – ahol szintén találtak hasonló létesítményeket – túraútvonallal összekötnénk ezeket, mert látszik: egyre többen kerékpároznak, gyalogolnak a természetben, s e három körárok a térség látványossága, ha tetszik: turisztikai vonzereje lehetne. Ez természetesen egyelőre a jövő zenéje.

Ligetfalván emellett azt tervezik, a feltárás után emlékhelyet alakítanak majd ki a dombtetőn, s ott lesz látható egy makett is.

– A falut büszkeséggel tölti el ez a körárokrendszer, ami azt is bizonyítja, már sokezer évvel ezelőtt is éltek itt emberek – válaszolta kérdésünkre a település első embere. – Vannak a településen lokálpatrióta polgárok, akik már jó előre támogatásukról, segítségükről biztosították terveinket. Ez a kőkori emlék ismertséget is hozhat településünknek, s mindenképpen turisztikai látványossága lehet ennek a falunak, sőt: tágabb környezetének is.

Barcza Zoltán hozzátette, Magyarországon több körárokról tudnak, ám nem mindenütt adatik meg, hogy feltárják azt. Ligetfalván azonban erre minden esély megvan. A létesítmény ugyanis egy szántóföldön található, amelynek tulajdonosai együttműködők, így a tervek szerint jövő nyáron megkezdődhet a régészeti munka.

– Ennek során arra is fény derülhet, mivel foglalkoztak térségünk akkori lakói – fűzte hozzá a polgármester. – A vadászat és a halászat biztosan meghatározó volt, s feltételezhető, hogy a magvakat összegyűjtötték és ezekben az építményekben tárolták. De pontos választ majd a munkálatok után adhatunk.