Nagykanizsa erős bástya az egyetemes magyar irodalom térképén

A megjelenteket Balogh László polgármester köszöntötte. Beszédében elmondta: a kanizsai alkotók sokaságára büszke lehet a város közössége. Egykor köztük éltek, és regényeik, versesköteteik formájában mára is megmaradtak, bármikor leemelhetők a polcokról a könyveik. A vármegyében büszkék többek között Pék Pálra, Halis Istvánra, Takács Lászlóra, Szoliva Jánosra, Fejtő Ferencre, Tüskés Tiborra, Kiss Dénesre és Rózsás Jánosra.

- Ők és a ma élő íróink mindannyian maradandót alkottak, és bármikor kapaszkodót adnak a világ megértéséhez - fogalmazott a városvezető. - Lokálpatriótaként igyekszünk visszanyúlni hozzájuk, ápolni és gondozni a hátrahagyott örökségüket. Az emlékezésre éppúgy alkalmas az ünnepi könyvhét, mint az új kötetek bemutatására.

Balogh László után Szemes Péter zalai származású irodalomtörténész szólt a publikumhoz. Kiemelte: a könyvhét az egyetemes magyar irodalom aranybetűs ünnepe. Olyan alkalom, amikor a legfontosabb nemzetet meg- és összetartó erő, az édes anyanyelv előtt tisztelegnek.

- Minden mű létrehozása elismerésre méltó és megbecsülésre érdemes, az irodalom pedig olyan köztársaság, ahol rangot nem a születés, a helyzet vagy a vagyon, csupán a művek minősége biztosít - tette hozzá. - Ha nincs tehetség és mesterségbeli tudás, viselhet valaki bármilyen nevet, ülhet bármennyit előszobákban, kijárhat és vásárolhat magának pozíciókat és díjakat, kihullik a rostán, mint a pelyva, vagy egyáltalán el sem jut addig.

Szemes Péter úgy fogalmazott: Nagykanizsa szerencsés helyzetben van, hiszen az elődök kincses hagyatéka, amely egyben a minőség aranyfedezete, a várost erős bástyaként pozicionálta az egyetemes magyar irodalom térképén.

Az ünnepi gondolatokat követően Szemes Péter Kitárt kapuk című válogatott műbírálatokat tartalmazó kötete mellett bemutatták még a tapolcai Németh István Péter Petőfi közelében és Irodalmi pipatórium című könyvét is.