2023.05.24. 18:13
Rendhagyó történelem óra a hősök napja előtt
A korszerű haderő és katonai eszközök mellett az elődök életét, harcaikat, sorsukat, önfeláldozásukat is megismertetik a kadétokkal.
Fotó: Arany Gábor
Ennek jegyében rendeztek számukra szerdán programot a magyar hősök napja előtt az első világháborús katonai temetőben. Erről Ferge László őrnagy, a 20. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda vezetője beszélt érdeklődésünkre. A Magyar Honvédség megalakulásának 175. évfordulója, valamint a magyar hősök napja – amit mindig május utolsó vasárnapján tartanak – alkalmából a Ganz-technikum 9. osztályos kadétjai az egervári úti sírkert gondozásában vettek részt. Emellett rendhagyó történelem órát tartottak számukra: a diákoknak beszéltek az egykori harcokról, az akkor használatos eszközökről, és arról, mit kell tudni a sírkertben nyugvó katonákról. Ezt követően Gaider Gergely Pál, a technikum igazgatója és Ferge László koszorúzott az itt nyugvó hősök emlékére állított obeliszknél.
Május utolsó vasárnapján azokra a magyar katonákra emlékezünk, akik életüket áldozták a hazáért. Az ünnepet az 1917. évi VIII. törvény vezette be Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Ez arra kötelezett minden települést, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek.
Az egervári úti temetőben 1656 katona nyugszik, köztük az első világháború 720 olasz áldozata, valamint orosz, román és szerb katonák. A számozott keresztek alatt olasz, míg a sisakos kövek alatt a többi nemzet fiai.
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg. A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”
