„A forradalom ma is jogos büszkeséggel tölthet el minden magyar embert”

„Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-ike az; írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. (…) Mit más népek karddal víttak ki maguknak, azt e nép puszta kézzel, csupán szent lelkesülésének tüze által, egyetértve, elleneit nem legyőzve, de megtérítve, tette magáévá.”

Jókai Mór szavait idézve kezdte ünnepi beszédét Vincze Tibor, Zalaapáti polgármestere a település március 15-i rendezvényén, amelyen a Gábor Áron Általános Iskola hetedikes diákjai s az Apáti Capella Kamarakórus idézte fel műsorával a 175 évvel ezelőtti eseményeket, vagyis – a község első emberének szavaival – a magyar szabadság s azzal együtt a magyar nemzet megszületését.

A márciusi hősök, közöttük Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és a zalaapáti iskola névadója, az erdélyi ágyúöntő Gábor Áron „merész elhatározással egy új hazát álmodtak maguknak, olyat, amelyet már nem földesurak és alávetett jobbágyok, hanem egyenjogú polgárok laknak, akik politikai jogokkal felruházva részt vehetnek az országgyűlés megválasztásában, szabadon megoszthatják egymással gondolataikat és közösen viselik az állami terheket”, szögezte le Vincze Tibor.

– Egy olyan magyar hazát – folytatta a polgármester –, amely ugyan továbbra is a Habsburg Birodalom része, de önálló kormánya van, amely nem az uralkodó akaratát képviseli, hanem a magyar országgyűlésnek felelős, s amely osztatlanul magába foglalja a történelmi államterület egészét, és otthona a Kárpát-medencét lakó népeknek, magyaroknak és nemzetiségeknek egyaránt. Mint azt jól tudjuk, 48 hősei álmukat bátor cselekvéssel valóra is váltották. Március 15-én egy igazi forradalmi tettel lefoglalták a sajtót, kinyomtatták a 12 pontot, amelyhez megszerezték Pest város tanácsa és a helytartótanács, azaz legmagasabb kormányszerv beleegyezését is.

Vincze Tibor emlékeztetett: a Habsburg udvar megrettent a forradalom erejétől, így amikor az uralkodó 1848. április 11-én aláírásával látta el a polgári átalakulást szentesítő törvényeket, a márciusi ifjak által megálmodott Magyarország teljes valóságában a történelem színpadára lépett: Magyarország és az addig önálló tartományként kormányzott Erdély uniójával megvalósult a történelmi államterület egysége, amelyért a mohácsi katasztrófát követő évszázadokban erdélyi fejedelmek, magyar főurak, végvári vitézek és jobbágyok oly kitartóan harcoltak.

A polgármester hangsúlyozta: március 15-i forradalmunk világtörténeti összehasonlításban is egyedülálló teljesítmény volt, aminek a kortársak is nagy csodálattal adóztak.

– Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 1848-ban mi nem fejeztük le a királyt, nem gyilkoltuk halomra honfitársaink ezreit, és nem dobtuk szemétdombra öröklött értékeinket, hanem éppen ellenkezőleg: a Szent Koronát és a Habsburgok királysághoz való jogát tiszteletben tartva, a szabadságjogok valamennyi országlakosra történő kiterjesztésével helyeztük új alapokra a nemzet életét – hangsúlyozta Vincze Tibor. – Ez a tény emeli forradalmunk nimbuszát oly magasra, és tölthet el jogos büszkeséggel ma is minden magyar embert. A forradalom és szabadságharc nagyszerűségéből pedig semmit sem von le az a körülmény, hogy a „szent szabadság” csak rövid ideig lehetett osztályrészünk. A Habsburg udvar már 1848 nyarán úgy döntött, hogy minden lehetséges eszközt bevet a magyar forradalom elfojtására. Elsőként a Kárpát-hazában velünk együtt élő testvérnépeket uszította ellenünk, de a támadások sorra-másra megtörtek az alkotmányos szabadságát védelmező nemzet kitartó ellenállásán, majd a 49-es tavaszi hadjáratban konkrét hadi sikereket eredményező nemzeti összefogást a császári hadak csak megalázó vereségek árán, orosz segítséggel tudták augusztusban elfojtani.

A polgármester azt mondta: az eltelt 175 év távlatából téves lenne úgy gondolni, hogy a szabadság készen kapott örökségünk, mert azért minden generációnak meg kellett harcolnia, össznemzeti és egyéni szinten egyaránt. Éppen ezért „legfőbb kívánságunk csak az lehet, hogy legyen minél több olyan szabadságszerető, a békét megbecsülő ember e hazában, akik képesek egyéni célkitűzéseiket embertársaik, családjuk és a haza szolgálatával összekapcsolni” – szögezte le ünnepi beszédében Vincze Tibor.

A megemlékezés végén Nagy Bálint, Vincze Tibor és Horváth Ferenc alpolgármester megkoszorúzta Gábor Áron emléktábláját, a résztvevők pedig virágokat és mécseseket helyeztek el a mementó alatt.