Újra kiírták a Római Magyar Akadémia Ösztöndíját

Zalaegerszegről eddig hárman jutottak el ily módon az olasz fővárosba. Budaházi Tibor Munkácsy-díjas festőművész 2015-ben töltött egy hónapot ott, majd négy évvel később, 2019-ben tárta a közönség elé a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett tárlaton az ott átélt élmények lenyomatait, a válogatás döntően digitális printekből állt, valamint kis méretű, vegyes technikájú festményekből. Kintléte során főleg az antik, a középkori és a modern világ találkozása érdekelte. Kopott falrétegeket, falfirkákat, falrészleteket tanulmányozott, miközben nagyban hatott rá a város lüktetése.

- Az az egy hónap nem az alkotásról, hanem a megfigyelésről, az impressziókról szólt. Amikor hazaértem, akkor csináltam egy sorozatot az ottani élményeimből. Sőt, Róma hatása máig érvényesül munkáimban – mondja a Munkácsy-díjas művész. - Megerősített abban, hogy művészetemben jó úton járok, valamint összehasonlíthattam magam azzal, ami a világban történik. Kortárs galériákat látogattam, Raffaello, Michelangelo, Caravaggio eredeti műveit láthattam. Róma nemcsak az antik és a reneszánsz művészet paradicsoma, hanem a mai modern művészet fellegvára. Fontos kapcsolatokat építettem, jártam például a francia, spanyol, román akadémián. Az igazgató nagyon sok találkozót szervezett nekünk. Ott tartózkodásom alatt nagyobb műterem híján csupán kis méretű vázlatokat tudtam készíteni. Számomra máig feledhetetlen élmény marad ez az ösztöndíj.

Tóth Norbert képzőművész 2018 tavaszán „kísértette meg” a sorsot, és utazott az örök városba. Az ösztöndíj élményeit még abban az évben ősszel rendezett „Rómát látni és meghalni – Remélem én túlélem” című kiállításon mutatta be, s a tárlaton, valamint összefoglaló kiadványában egy másik egerszegi elődjére, a tragikus sorsú Göbel János Árpádra utalt. A zalaegerszegi Reál Gimnáziumban tanító festőművész 1931-ben járt Rómában ugyancsak a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként, ám kevéssel a hazautazás előtt megbetegedett s 45 évesen meghalt. Tóth Norbert egy hónapos kint tartózkodása során tehát főleg az előd nyomdokaiba eredt. Számára ugyancsak máig meghatározó élmény az út.

- Ez Magyarország legrégebbi és egyik legrangosabb képzőművészeti ösztöndíja. 1928 óta utaznak művészek hosszabb-rövidebb időre a Római Magyar Akadémiára. Nagyon fontos szakmai elismerés elnyerni, hiszen olyan alkotók kapták meg régen, mint Aba Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Kerényi Jenő, Molnár C. Pál, Mikus Sándor, Pátzay Pál, Szőnyi István és még sokan mások. Mellettük a mai kortárs élvonal közül is sokan. Ez egy jó szakmai tapasztalat, élmény, feltöltődés és kapcsolatépítési lehetőség egyben. La dolce vita! S ez a mondás valóban él a városban, hiszen Rómában minden utcában megtalálható a történelem és a kultúra – mondja az egerszegi képzőművész.

A kiírás célja, hogy a magyar képzőművészek számára Rómában lehetőséget biztosítsanak a szakmai tájékozódásra, a galériák, gyűjtemények és múzeumok megismerésére, szakmai kapcsolatok teremtésére, annak érdekében, hogy Róma és az itáliai kultúra nyújtotta inspiráció elősegítse az ösztöndíjas művészetének tovább gazdagodását. A vissza nem térítendő igényelhető támogatás pályázónként 1 millió forint, összesen 8 hivatásos festőművész, grafikusművész, szobrászművész és intermédia művész pályázhat. Pályázni csak egyedül lehet, alkotócsoportban nem.