Zala megye köztéri alkotásai – A letenyei Pro Patria emlékmű

A letenyei Szentháromság templom előtt, azaz a város központjában látható Pro Patria szobor annak a nagyszabású emlékműállítási folyamatnak az egyik jellegzetes eredménye, ami a két világháború közötti Magyarországot jellemezte. Mint azt lapunknak dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatója a közelmúltban elmondta: 1917-ben született meg az a jogszabály, amely előírta, hogy minden magyarországi település állítson emléket az 1914-ben kitört, s akkor még javában zajló háborúban elhunyt hőseinek. Ekkor kezdődött el a hősi emlékművek készítésének korszaka, amit nem egyik évről a másikra valósítottak meg, hanem ahogy az egyes közösségek anyagi kondíciói azt megengedték. A falvak jelentős része ugyanis közvetlenül a háború után nagyon csekély anyagi lehetőséggel bírt, ezért talán valami provizórikus, ideiglenes emléket állítottak ugyan, de azzal a megjegyzéssel: majd ha lesz rá pénz és lehetőség, úgy lecserélik azokat. A két világháború közötti időszakban aztán ez számosa helyen meg is valósult.

A letenyei Pro Patria emlékmű 1925-ben készült. A település azt a Füredi Richárd szobrászművészt bízta meg a munkálatokkal, aki akkor már országosan ismert volt. Füredi (vagy néhány helyen talált írásmód szerint Füredy) Richárd 1873. július 18-én született Budapesten, Führer Gusztáv és Benyó Lujza fiaként. Tanulmányait szintén a fővárosban végezte, s már egészen fiatalon komoly feladatokkal bízták meg. 1900-ban ő mintázhatta meg az Országház főrendi társalgójában látható Fémipar című szoborcsoport három alakját, de neki köszönhetjük többek között Madách Imre szobrát, Ipolyi Arnold szegedi és Melius Péter debreceni emlékművét, Jókai Mór síremlékét, illetve a millenniumi emlékmű királyalakjai közül néhányat – például Könyves Kálmán és II. Lipót alakját – szintén ő készíthette el. Köztéri szobrai közül az idők folyamán több is elpusztult, ilyen volt például a ma Románia területén, Boksánbányán (Bocsa) 1910-ben felállított Honvéd-szobor, vagy az egykor Budapesten látható Térdeplő nő. Füredi a kor követelményeinek megfelelően fegyelmezett, akadémikus stílusú szobrászművész volt, aki főként portrészobrokat készített, illetve jelentős szerepe volt abban, hogy a síremlékszobrászat elfogadott művészeti ágazattá vált.

A letenyei Pro Patria emlékműve az adott kor követelményeihez és bevett szokásaihoz igazodva egy fegyverére támaszkodó katonát ábrázol, aki egy lépcsőzetes talapzaton áll. A masszív katonaalak a hősi emlékművek jellegzetes figurája volt, s a XX. század első felében általában három típusát jelenítették meg az alkotók. A rendíthetetlen, a harcoló, vagy a halálos sebet kapott katonát. A letenyei emlékmű alakja az elsőként említett csoportba tartozik, felfelé keskenyedő masszív posztamentumára pedig az akkor még különálló községek halottainak névsorát vésték. Bal oldalon Béc 29 elesett hősének nevét sorolták fel, a posztamens elején Letenye 75 elhunyt katonájának – köztük egy tisztnek, Mladoniczky Boldizsár hadnagynak – állítottak emléket, jobbról pedig a 35 egyedutai hősi halott neve olvasható. Az emlékmű felállításában Füredi Richárd mellett az építész Árvay Józsefnek volt szerepe, kettejük neve szintén olvasható az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával néhány éve felújított alkotás talapzatán.