Boa Endre: véső nélkül nincs fafaragás

Boa Endre letenyei fafaragó népi iparművész mondta mindezt, miközben mérleget vont a lassacskán magunk mögött hagyott esztendőről. Ennek eredménye tíz köztéri szobor lesz, amelyek közül kettőt éppen a napokban fejez be, egy harmadikba pedig most kezdett bele, de – mint mondja – november végére azzal is elkészül. Emellett számos kisebb alkotása is született, többek között azt a sorozatot is folytatta, mely során Aigner Géza plébános felkérésére a helyi Szentháromság templomba készíti el a szentek szobrait.  

- A tíz köztéri alkotás egy kivételes esztendő eredménye, nem hiszem, hogy lesz még egy hasonló év – jelentette ki. – Utoljára az ezredforduló időszaka volt ilyen termékeny, akkor Bedi László kollégámmal 12-13 Szent István szobrot készítettünk kettesben. Ha úgy vesszük, hogy azok kettőnk közös munkái voltak, akkor az idei esztendő még annál is több felkérést hozott számomra.  

Az első idei munkája egy Petőfi mellszobor elkészítése volt, amely a zalacsébi Trianon-emlékparkba került, s március 15-én avatták fel. Boa Endre régóta dolgozik az emlékparkot gondozó Erdeifaluért Alapítvány számára, a Zalacsében megtekinthető szobrok többsége az ő alkotása. Ezt követte egy pacsai felkérés, az önkormányzat egy új Szent István szobrot rendelt tőle.  

- Még 2000-ben készítettem ugyanis egy Szent István szobrot Pacsára, ám annak talpazata elkorhadt – magyarázza. – Azt is kijavítom, s egy másik helyen állíttatja fel az önkormányzat, míg a helyére ez az új szobor került. Szentliszlóra ugyancsak egy korábbi munkám miatt hívtak vissza. Szintén 2000-ben készítettem oda egy Szent Szaniszló szobrot, ami érthetetlen módon teljesen tönkrement, így a falu vezetősége szerette volna, ha egy újat készítek helyette. Szerencsére voltak róla fotók, így tudtam az eredeti alkotást reprodukálni.

Boa Endre kérdésünkre hozzáteszi, a köztéri faszobrok időtállósága számos tényezőn múlik. Egyebek mellett azon, hogy milyen a fa szerkezete, s mennyire viselik gondját, mennyi energiát fordítanak a kezelésére. Mint mondja, szabadtérre kizárólag tölggyel érdemes dolgozni, hiszen az a legtartósabb. Megfelelő gondozás esetén jelentősen meghosszabbítható az élettartama, akár 50-60 év is lehet. Az első köztéri szobra még 1991-ben készült Sármellékre, s a mai napig nagyon jó állapotban van. Az említett szentliszlói Szent Szaniszló szobor elkorhadása azért is érthetetlen számára, mert egy hónap különbséggel készítette el Borsfára Szent László alakját, az a szobor a mai napig teljesen egészséges. 

A faszobroknak több ellensége is van, például a farágó bogarak, ezek ellen viszonylag eredményesen lehet védekezni, akárcsak az időjárás viszontagságai ellen a megfelelő felületkezeléssel. Boa Endre az alulról jövő nedvesedés veszélyét is említi, ami ugyancsak kiküszöbölhető például fém talapzatra vagy fém tüskékre való állítással, légrés hagyásával, valamint szigeteléssel. Ezek azonban költségnövelő tényezők – teszi hozzá, majd a további munkáiról beszélt. Az említett munkákat egy fűzvölgyi felkérés követte. A zalai németek kétszáz esztendeje telepedtek le a megyébe. Erre az évfordulóra a fűzvölgyi német kisebbségi önkormányzat nemcsak jubileumi ünnepséget szervezett, de szerették volna más módon is emlékezetesebbé tenni a dátumot. A letenyei fafaragót ennek okán egy három alakból álló szoborcsoport elkészítésével bízták meg. A kompozíció egy családot ábrázol, egy apát, egy gyermekét karjában tartó anyát, valamint egy előttük álló ugyancsak kisgyermeket. A letenyei Kolping Otthon bentlakásos gondozási házának gyönyörű parkjába pedig egy Szűzanya szobrot faragott, ez utóbbit néhány nap múlva szentelik fel. 

- Amin jelenleg dolgozom, az egy csoportos munka – folytatta tovább a népi iparművész. – Az egyik balatoni település bízott meg négyünket, rajtam kívül a nagykanizsai Csávás Csabát és Tislér Zoltánt, valamint a vonyarcvashegyi Major Lajost azzal, hogy advent kezdetére készítsük el egy teljes alakos betlehem szobrait. Ennek nyolc figurája lesz, vagyis mindannyiunkra két-két szobor jut. Én Szent Józsefet és az az egyik napkeleti bölcset faragom.  

A Szent József szoborról Boa Endre elmondta, őt általában baltával vagy fűrésszel a kezében szokás ábrázolni, utalva ácsmesterségére. Ő azonban lámpással és bottal a kezében alkotta meg, hiszen a Szent család vándorlás közben érkezett meg betlehembe, ahol aztán megszületett a Megváltó.  

- A szentek ábrázolása sokszor fantázia kérdése, hiszen nincs róluk korabeli ábrázolás – mutatott rá. – Emiatt egy-egy szobor megalkotása előtt mindig utána olvasok az életüknek. Szent Szaniszló püspök például úgy vált mártírrá, hogy kezeit, lábait levágták. Miután azonban egy köztérre kerülő szobor valamennyire közízlést is befolyásol, nyilván nem lehet egy emberi torzát megjeleníteni. Korábban kaptam felkérését Szent Egyed, azaz Szent Aegedius, a vadak védőszentje megfaragására, róla sem található gyakran ábrázolás. Az ismertebb szentek esetében persze sokkal könnyebb dolga van az embernek, hiszen őket számos templomban jelenítettek meg festményeken, szobrok formájában.  

A betlehemi alakok megformálása után még egy kültéri alkotása készül ez évben Boa Endrének. Egy korpusz, amit a zalaszentjakabi szőlőbirtokok közelében állítanak fel. Ennek emberalakja körülbelül egy méteres lesz, amit egy két és fél méter magas keresztre helyez el. A köztéri munkái jelentősen lekötötték idejét, ennek ellenére három alkotótóborban is részt vett. Járt Gébárton, ahova évek óta rendszeresen visszatérő vendég, dolgozott a keszthelyi alkotóháznál, valamint Homokkomáromban is jelen volt, a Tislér Zoltán által szervezett alkotótelepen, bár ez utóbbi helyszínen meg nem fejezte be a munkáját, ez is a jövő egyik feladata lesz. Utóbbiak kapcsán azt is szomorúan állapította meg, hogy a fafaragás komoly utánpótláshiánnyal küzd, elvétve találni olyan fiatalt, aki érdeklődik a tárgyalkotó művészet ezen ága iránt. Annak idején, amikor csörnyeföldi származásúként a dél-zalai községben élő Soós Lajos, vagyis a messze földön híres népművész fafaragó hatására autodidakta módon kezdett a fafaragásba beletanulni, még 20-30 alkotó dolgozott a megyében, mára alig maradtak.       

- A köztéri szobrok készítésének időszaka általában tavasztól őszig tart – sorolta tovább az alkotó. – A közbenső időszak, az év első és utolsó hónapjai a kisebb méretű szobroké. A már említett templomi szentek sorozat egyes darabjai, valamint néhány egyéb alkotás ekkor készültek. Ez utóbbiakat mind kislevelű hársfából, hiszen azt nagyon szépen lehet faragni, kevésbé kényes a szúra, s a világosabb árnyalata miatt elegendő csak méhviasszal lekezelni.   

Boa Endre a szobrok készítésének metódusába is beavat bennünket. Mint mondja, más szakmákhoz hasonlóan ez a tevékenység is jelentős gépesítésen ment keresztül. Míg néhány évtizede még szinte mindent kézzel faragtak ki, addig ma már jelentős korszerű, modern eszközpark áll rendelkezésükre.  

- A munkát azzal kezdem, hogy a fatömbtől eltávolítom a kérget és a szijács részt – sorolja. – Utóbbit azért, mert az évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fának az a része bármilyen kezelésen is esett át, sokkal hamarabb korhadásnak indul. Miután a szijácstól megszabadítom a tömböt, a belső, sötétebb árnyalatú gesztre ceruzával felrajzolom a főbb vonalakat, aztán jöhet az iparosmunka. Motorfűrésszel távolítom el a nagyobb darabokat, majd egyre és egyre finomabb munkát végzek, de ezt továbbra is motorfűrésszel. Utána jönnek a marókések, marófejek, amelyek már alkalmasak arra, hogy például a ruharedőket megformázzuk velük. Ez már a szobrászathoz, a művészeti tevékenységhez tartozik. A végén pedig előkerülnek a vésők, amit szerintem a gépesítések ellenére sem lehet kiküszöbölni. Én továbbra is ahhoz tartom magam, hogy véső nélkül nincs fafaragás.