Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Az "A" és a "B" típusú nem szétfővő fajta, az elsőt salátának ajánlják, a másik a "főzni való", a "C" enyhén szétfő, sütésékhez, pogácsákhoz, burgonyás tésztákhoz való. Az előrecsomagolt vetőburgonya esetében a zacskón általában megtalálható a jelzés, nem mindegyiken, de szerencsére a fajtaleírás szinte valamennyin olvasható.

Nem véletlenül jutott szembe kutakodni az egyik legfontosabb zöldségfélénk háza táján, nemrég végeztem ugyanis a szezon egyik legnehezebb kerti munkájával, a krumpli-, alias kolompér kiszedésével. Igaz, már 2-3 hete is aktuális volt, de sajnos nem kaptam dinamitot, hogy kirobbantsam a kővé keményedett földből, örültem, ha az aktuálisan konyhára valót sikerült kibányázni. A szomszédos kertekből hallatszó kis tompa koppanásokból ítélve, mások is az eső utánra időzítették a burgonyaszüretet.

Visszatérve a Festetics György által 1797-ben alapított és Georgikon néven világhírűvé vált felsőoktatási tanintézmény burgonyakutatásban tett erőfeszítéseire - a biokertészeknek is érdemes rájuk figyelni, részt vesznek ugyanis egy nemzetközi pályázatban, amely során vegyszermentes termesztésre alkalmas, rezisztens burgonyafajtákat nemesítenek. S legyünk már egy kicsit büszke lokálpatrióták: a zalai burgonyakutató intézet a 60 éves rezisztenciafejlesztési programjuk eredményeként több fajtát is fel tud ajánlani az ökogazdálkodás számára is.

Az idén a vetésforgónak titulált mezei-, kerti logisztikának eleget téve, a veteményes két végén kaptak helyet a burgonyasorok, aminek plusz hozománya, azt is megtanulhattam, hogy a körülmények milyen nagymértékben befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét. A felső ültetvény a kánikulában reggeltől estig a tűző napsütésben kornyadozott, földjéből az utolsó csepp nedvességet is felszippantotta a hőség, míg a kert alsó fertályára délután már árnyék borult, a talaj kevésbé száradt ki, s így tovább zöldellt a növény. Az első etapot kiszedve már kezdett lefele görbülni a szám, az alsó sorok viszont kitettek magukért, így átlagban jónak minősíthető az idei krumpli szezon. Egy kis szikkadás után, amikor a föld megszáradt a gumókon, következhet a tárolás. Erre az ideális a hagyományos pince lenne az optimális 8-10 Celsius fokos hőmérséklettel, ennek híján keressünk sötét, hűvös, nem túl magas páratartalmú helyet. Ne feledjük, a krumpli a világosban zöldül, a száraz melegben fonnyad, a nedves környezetben rothad, a túl hidegben édesedik: a benne lévő a keményítő ugyanis cukorrá alakul.

Hadd promotáljam egy kicsit szegény kis krumplit, hiszen népszerűsége az elmúlt években az alacsony szénhidráttartalmú ételek iránti megnövekedett érdeklődés miatt visszaesett, pedig a benne található rostok, vitaminok, ásványi anyagok és fitokemikáliák feltétlenül hasznára válnak az ember egészségének, segíthetnek a betegségek megelőzésében. Egy közepes méretű burgonya körülbelül 160 kilokalóriát és az ajánlott napi B6-vitamin bevitel 30 százalékát tartalmazza. A gumókban található vas, foszfor, kalcium, magnézium és cink segítik a szervezetet a csontok szerkezetének és szilárdságának felépítésében és fenntartásában, a kálium a kalciummal és a magnéziummal együtt természetes módon csökkenti a vérnyomást. A burgonyában jelenlévő kolin támogatja az izommozgást, a tanulást, erősíti a memóriát, javítja a hangulatot. A rosttartalma nem csak emésztést, hanem a vér teljes koleszterinszintjének csökkentését is segíti. Mivel jó C-vitamin forrás, erősíti az immunrendszerünket.