Hévíz a rádióban: színek, ízek, remények…

 Stábunk Domokos Istvánhoz, a műsor felelős szerkesztőjéhez csatlakozott Hévízen, aki az egyik, a gyógytón úszó, oldalról nyitott masszázsházikóban faggatta vendégeit – ízekről, színekről, reményekről. 

Papp Gábor polgármester lapunknak kiemelte: nagy jelentősége van annak, hogy Hévíz megjelenhetett az Országjáró című műsorban, hiszen fontos, hogy a belföldi vendégeket megszólítsák. 

Külföldről egyelőre a szokottnál kevesebben jönnek, főként a háború és a pandémia utóhatása miatt – összegzett a városvezető, elárulva: megfordult a trend, korábban vendégeik 70 százaléka érkezett más országból, most a magyarok képviselik ezt az arányt.  
– Mi pesszimista forgatókönyv szerint terveztük az évet, s a tavalyi adatokkal számoltunk – mondta Papp Gábor. – Vélhetően azonban ennél erősebb lesz 2022, mivel lassan mozdul a külföldi piac is, amelyre jó hatással lehet például a Hévíz-Dortmund repülőjárat. Az első gép nagyon jó töltöttséggel érkezett a múlt héten, és minden esély megvan arra, hogy ez így lesz a jövőben is. Természetesen további menetrendszerű, illetve a charter járatokat szeretnénk elindítani, de változatlanul koncentrálunk hazai vendégeinkre, akik közül sokan fedezték fel a várost az elmúlt két esztendőben.  
Hévíz 600-700 ezer vendégéjszakával számol idénre is, ám vélhetően a tavalyi adatot 100-150 ezerrel túlszárnyalja. A polgármester szerint a következő esztendő már sokkal jobb lehet, de a ’19-es rekordszámokhoz majd 2024-ben térhet vissza a város. 
Németh György, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház műszaki vezetője arról beszélt a műsorban – s a rádiós interjú után munkatársunknak is –: a tó speciális jellegéből adódóan sokféle különleges megoldást kell alkalmazniuk. 
– Az egyik legfontosabb feladatunk – mondta a szakember –, hogy hosszú távon megőrizzük a tavat a későbbi generációk számára is. Ennek alapfeltétele, hogy többféle monitoringrendszert üzemeltetünk, mindemellett a víz feletti és alatti munkavégzések esetén speciális módszerekkel dolgozunk.

Németh György kifejtette: a tó évszaktól függően eltérő látogatottsági terhelést mutat. Nyáron sokkal többen jönnek, ezért a tisztítása az egyik legfontosabb feladat számukra, s a beléptetés logisztikája, az érkezők útbaigazítása is gyakran megterhelő feladat. 
Dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója szerint „egy különleges természeti csodáról van szó, amit talán nem értékelünk kellőképpen”.  
– Szerencsére javuló belépésszámokat látunk – szögezte le az intézmény első embere. – A magyar vendégek már megjelentek, külföldről azonban még jóval kevesebben jönnek a megszokottnál. A pandémiás időszak alkalmas volt arra, hogy kicsit regenerálódjon a tó, illetve mi is újragondoljuk a szerepünket a gyógyászatban, a rekreációban és a turisztikában.
Dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna kifejtette, vannak, „akiknek a gyógytavat receptre írják fel, de rekreációs hatása is bizonyított és elismert”. Egyrészt a benne lévő ásványi anyagok, másrészt a klíma által, hiszen itt a negatív ionok aránya nagyon magas, ez pedig természetes antidepresszánsként hat, és csökkenti a  fáradtságérzetet. Új út lehet a sportrehabilitáció; az előzetes vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy „természetes doppingszerként” lehetne alkalmazni a hévízi gyógyvizet.

Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. igazgatója kijelentette: „a nyári szezon teljesen rendben lesz”, azzal együtt is, hogy idén már vélhetően többen kelnek útra külföldre, mint az előző két esztendőben. S tovább árnyalja a képet a háború, amely miatt a korábban erős orosz és ukrán vendégkör elmarad, bár mindkét nemzetből akad látogató napjainkban is.
– Abban bízok, hogy a nyári időszak meghozza munkánk gyümölcsét, és a belföldi vendégek mellett egyre több osztrák, német, cseh, szlovák és akár lengyel látogatót fogadhatunk – folytatta a turisztikai társaság első embere. – Ugyanakkor látni kell, hogy részben a Covid és a háború miatt bizonyos trendek felgyorsultak, átalakulóban van a gyógyturizmus, amelyet ma már inkább egészségturizmusnak, megelőzésnek lehet nevezni. És ebben számolnunk kell a fiatalabb korosztályokkal is, amely máris érzékelhető városunkban, s érkezésükre készülünk, számítunk is. 
Pálffy Tamás szerint a vendégek nagyon szeretik Hévízt, amelyet egy ideje már a térséggel együtt reklámoznak, hiszen az aktív turistákra az jellemző, hogy nem maradnak egy településen, hanem szeretik felfedezni, hogy 20-30 kilométeres körzetben milyen további lehetőségek vannak.
Prosztovicsné Pópity Tímea, a Mozart cukrászda vezetője nem érkezett üres kézzel az adásra: a közelmúltban Keszthelyen első díjat nyert, „mindenmentes” Magyarok nagyasszonya tortából hozott kóstolót, amelyről elmondta: csokoládé mousse és mandulaliszt felhasználásával készül, a domináns vörös színét pedig a málnának köszönheti.  

– Nagyon-nagyon durván indul a szezon, nem számítottunk erre – adott turisztikai helyzetjelentést a vállalkozó. –  Szerintem felülmúljuk az elmúlt két év hasonló időszakát, tulajdonképpen a roham áprilisban kezdődött. 
A műsor végén, a déli harangszóra „akasztottuk a hóhért”, diktafonvégere kapva Domokos Istvánt, az Országjáró felelős szerkesztőjét és műsorvezetőjét. 
– Hévízt biztosan nem hagyjuk itt, mert az ember magával viszi azt a sok-sok értéket, kincset, amit hallott a megszólalóktól – szögezte le a rádiós szakember. – Nem is gondoltam, hogy itt ennyi lelkes ember lakik, akik a településükért tudnak élni, és minderről ráadásul szépen is beszélnek. Jó volt megismerkedni a város gyógytón kívüli értékeivel is: azzal a mélységével, ami lüktet, él és fejlődik. Ez a műsor erről szól, s a hévíziek a szívembe lopták ma magukat.

Domokos István felelevenítette: több mint három éve járják az országot, s gyakran külhonba is eljutnak, ahol nagyon várják a műsort és azokat a biztató szavakat az anyaország felől, amiből erőt tudnak meríteni. Kijelentette, az Országjárónak hídszerepe van: összeköti az embereket. 
– Csodálatos, amilyen érzésű emberek léteznek itt a Kárpát-medencében, beszélve a magyar nyelvet s figyelve egymásra. Azt tapasztalom, mindenhol a jóság, a segíteni akarás és az odafigyelés a jellemző. Szóval, rengeteg kincsünk és értékünk van, amit jó újra és újra felfedezni.