Az irodalmi élet jeleseiről készült plaketteket mutattak be Keszthelyen

A tárlókban a vendégek láthatták – mások mellett – Széchenyi István, Kossuth Lajos, Illyés Gyula, Zrínyi Miklós, Batthyány Lajos és Csengey Dénes arcképét, Shakespeare-hez kapcsolódóan pedig például a Machbet és a Lear király ihlette, kuriózumnak számító plaketteket is.

Farkas István, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének nagykanizsai és keszthelyi titkára, a kiállítás szervezője úgy fogalmazott: felsorakoztatják itt „nemzeti íróink és költőink színe virágát”, s több arckép látható a nemzetközi mezőnyből is, például „Will mesteré”, amely Csóka Zsuzsa szobrászművész alkotása, aki többször megfordult már börzéiken, kiállításaikon.

– Születésének közelgő, 200. évfordulójához közeledve Petőfire összpontosítottunk elsősorban – mondta a numizmatikai szakember –, ő több plaketten is megjelenik, de mellette láthatjuk Móriczot, Arany Jánost és Kazinczy Ferencet, a tragikus sorsú Kazinczy Lajos szabadságharcos vértanú édesapját is.
A plakettekhez árveréseken vagy közvetlenül az alkotóktól lehet hozzájutni, de a gyűjtőknek résen kell lenniük egy-egy példány megszerzése érdekében, mert ezek általában kis darabszámban születnek.

– A fém- és bronzplakettek gipszmintáról készülnek, precíziós öntéssel – magyarázta Farkas István. – Ha a művész mondjuk öt darabot rendel, akkor miután megszületnek az alkotások, a mester összetöri a gipszet. Néha előkerülnek ugyan kalózöntések, de az ügyeskedők hamar lelepleződnek, mert a minőséget nem lehet reprodukálni. Rétfalvi Sanyi bácsi, aki maga is sok plakettet készített, azt mondta ezekről a műalkotásokról: ezek még nem szobrok, de már nem is képek.

Az egyik tárlóban helyet kapott egy Kassák-plakett is, a költő kapcsán a szervezet titkára felidézte: ő volt az, aki elsétált Párizsba, mert drágállotta a vonatjegyet. „Szóval: egy-egy alkotás kapcsán felidéződhet a magyar irodalomtörténet s annak sok sztorija is” – tette hozzá Farkas István, aki ezen a napon egy meglepetéstárlót is felállított, amelyben Goldmark Károly keszthelyi születésű zeneszerzőről készült plaketteket láthattak az érdeklődők, illetve a Sába királynője című világhírű operájának kéziratmásolatát.