Ünnepi közgyűlést tartott az egerszegi önkormányzat képviselő-testülete (videó)

Ezt a pénteki ünnepi közgyűlésen fogalmazta meg a Balaicz Zoltán polgármester beszédében. A díszterembeli rendezvényt megelőzően ökumenikus ima hangzott el a városért a Mária Magdolna Plébániatemplomban, majd megkoszorúzták a város első, 1885-ben megválasztott polgármestere, Kovács Károly emlékművét. 

A zalaegerszegiek tudják és hiszik, hogy csak úgy lehet fejlődni, ha minden napot komolyan veszünk, minden napot kihasználunk és minden nap azzal a céllal kelünk fel és indulunk munkába, hogy tudjuk, magunkért és a közösségért tenni kell, küzdeni kell, mondta Balaicz Zoltán. Zalaegerszeg nyugalmat, biztonságot, kiszámíthatóságot jelent, az itt élők pedig megértést, bizalmat és szeretetet nyújtanak. A várost a benne lakók töltik meg élettel, lélekkel. A gondoskodó családok, a nyugalmat és bölcsességet sugárzó idősek, akik emlékeztetnek bennünket a megbecsülendő múltra, valamint a vidám gyermekek és fiatalok, akik a jövőt jelentik, fogalmazott a polgármester.

Zalaegerszeg kiemelten fontos városa az országnak,  775 esztendeje az, és az lesz ezután is, amíg magyar él a világon. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazta meg beszédében. Méltán lehet büszke minden magyar a városra és a zalaegerszegiek teljesítményére, tette hozzá.

Szavait követően a polgármester átvette a zalai megyeszékhely rekonstruált középkori pecsétnyomóját. Ez egy 1562-es adásvételi szerződést hitelesítő, kör alakú, viaszból készült függő pecsét alapján készült el. A lenyomaton a város védőszentje, Mária Magdolna glóriás alakja van a kenőcsös szelencével és a korszakban használt pontsoros kerettel. A körirat: Sigillum oppidi de Egerzegh, vagyis Egerszeg város pecsétje. A rekonstrukció elkészítéséhez ez a pecsétkép és a későbbi lenyomatok adták a mintát. Mária Magdolna glóriás alakja van a kenőcsös szelencével és a korszakban használt pontsoros kerettel. A körirat: Sigillum oppidi de Egerzegh, vagyis Egerszeg város pecsétje. Ezzel egészül ki azon tárgyak sora, melyek  lokálpatrióta öntudatot erősítve  járulnak hozzá, hogy  az itt élők büszkék lehessenek Zalaegerszeg múltjára. Ennek jegyében készült el a polgármesteri lánc, valamint a Zalaegerszegi Hitvallás, e sorba tartozik az 1247-es oklevél, amely a település nevének első említését tartalmazza, valamint az 1421-es oklevél, ami már városként hivatkozik Zalaegerszegre, és ezért lehet ma a Városházán az 1847-es, az akkori piac teret ábrázoló dagerrotípia.

A város napján adták át a közösség legmagasabb elismeréseit.  Zalaegerszeg Város Díszpolgára címet posztumusz kapta meg Czobor Mátyást, aki 1918 és 1936 között volt a város polgármestere, és tevékenységével örökre beírta magát a megyeszékhely történelmébe. A kitüntető cím plakettjét, a címmel járó diplomát és az arany pecsétgyűrűt Czobor Mátyás oldalági leszármazottja, Pintér János vette át, aki a diplomát felajánlotta Göcseji Múzeum részére.

Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült a Zala Megyei Szent Rafael Kórház két főorvosa, dr. Szalai Zoltán baleseti és kézsebész, a a Szidónia-díj alapítója,  valamint dr. Szalontai Tibor urológus. Az ünnepi közgyűlésen a Polgármesteri Hivatal több munkatársa kapott elismerést, kitüntető címet. Tóth Péter, az adóosztály szakreferense címzetes főtanácsosi, Tolvaj Ramóna, a polgármesteri kabinet szervezési szakreferense címzetes-vezető főtanácsosi, Mónok Andrea, a műszaki osztály közútkezelő szakreferense címzetes-vezető főtanácsosi, Lévai Éva, a szociális és igazgatási osztály nyilvántartási szakreferense szakmai tanácsadói, míg Cseke Tibor, a műszaki osztály osztályvezető-helyettese szakmai főtanácsadói címet kapott.

A város történetében nem volt még olyan jelentős fejlődés, mit az elmúlt tíz évben, ezt az ünnepség zárásakor Vigh László országgyűlési képviselő fogalmazta meg, és kifejezte meggyőződését: hasonlóan sikeres évtized előtt áll a város.