„Ez most nem lehet az amatőrök és a tapasztalatlanok időszaka”

2022.03.19. 06:50

Szijjártó Péter: Ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát

Ez most nem a tapasztalatlanok ideje – utalt a szomszédunkban dúló háborúra és az annak nyomán kialakuló biztonsági és gazdasági kockázatokra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Lapunknak nyilatkozva arról is beszélt: most az egyik legfontosabb, hogy Magyarország ne sodródjon bele a katonai konfliktusba, mert ezzel őrizhető meg a magyarok biztonsága – határon belül és kívül egyaránt.

Péter B. Árpád

Szijjártó Péter: Számunkra a családpolitika és a nemzeti érdek jelenti az iránytűt Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Aki itthon, a sajtóból próbál tájékozódni az orosz–ukrán háborúról, azt hiszem, nem kap pontos képet róla. Segítsen: mi történik most keleti szomszédunknál?

 

– Egyre súlyosabbak a harcok Ukrajnában. A háborús helyzet jelenleg nem a megoldás irányába tart, bár elemi erejű erőfeszítések történnek a béke elősegítése érdekében, hiszen például a francia elnök és a német kancellár is heti rendszerességgel beszél Oroszország elnökével, és a török külügyminiszter is aktív szerepet tölt be, amivel összehozott egy találkozót orosz és ukrán kollégájával Antalyában. Sajnos jelenleg mégis azt kell mondanunk, hogy a diplomáciai erőfeszítések egyelőre korlátozottan sikeresek. A humanitárius akcióknak köszönhetően ugyanakkor emberek tízezreinek tudtunk segíteni, ami fontos, de sajnos egyelőre ennél átütőbb sikerre nem számíthatunk. Sőt, vélhetően a következő időszakban súlyosbodnak a harcok, és emiatt jelentősen nőhet a menekültek száma is. Arra kell felkészülnünk, hogy azoknak, akik Magyarországra jönnek, szállást, menedéket, ellátást tudjunk biztosítani, illetve munkát adjunk olyanoknak, akik hosszabb távon itt szeretnének maradni.

 

A kormány álláspontja egyértelmű: se katona, se fegyver, se háborús célú területhasználat. Meddig lehet ezt fenntartani, amikor vannak olyan európai országok, amelyek ezzel ellentétesen foglalnak állást?

 

– Nekünk itt világos feladataink és kötelességeink vannak, mindenekelőtt, hogy megőrizzük Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Éppen ezért csapatokat telepítettünk a keleti határra, hogy katonáink megvédjék az országot mindenfajta militáris és paramilitáris csoportok beszivárgásától vagy betörésétől. A második feladat, hogy mindent el kell követni azért, hogy Magyarországot senki se sodorja, vagy provokálja bele ebbe a háborúba. A kormány álláspontja itt nagyon világos: sem fegyvert, sem katonát nem küldünk a háborúba, és nem engedünk át az ország területén halált okozó fegyverszállítmányt. Igaz, van rajtunk nyomás külföldről, és a magyar ellenzék is mást szeretne, de az álláspontunk sziklaszilárd, hiszen ezek a műveletek ránk és a Kárpátalján élő magyarokra nézve egyaránt veszélyesek. A harmadik alapvetés, hogy természetesen tiszteletben tartjuk mások döntéseit, és nem szólunk bele abba, ki mit küld, illetve enged át a saját területén, mert az mindenkinek a saját dolga, amivel majd elszámol a választói felé. A következő fontos célunk pedig, hogy ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, vagyis nem kockáztathatjuk Magyarország energiaellátását. Éppen ezért olyan döntéshez nem adjuk a nevünket, amely ezzel ellentétes: soha nem fogjuk támogatni az energiaszektort érintő szankciókat, mert az az ellátásunkat veszélyeztetné.

 

A mai magyar álláspont egybecseng a 60-as évek békepárti jelszavával: „Szeretkezz, ne háborúzz!” A mondat első felét például a hazai családtámogatási rendszer, a gyermekközpontú politika is tükrözi, a második tagmondat pedig a jelenlegi hivatalos magyar álláspont. A hazai ellenzék viszont mintha mást gondolna mindkét területen. Mi kell ahhoz, hogy fontos, nemzeti kérdésekben végre konszenzus legyen?

 

– A mi politikai stratégiánk alapja a magyar nemzeti érdek. A döntéseink középpontjában ezért a családok támogatása áll. Amikor erről beszélünk, akkor nemcsak a fiatalokra, hanem a nagyszülőkre is gondolunk. A fiataloknak meg kell adni a segítséget az életkezdéshez, az otthonteremtéshez, a gyermekvállaláshoz; szüleink, nagyszüleink nemzedékének pedig az időseknek járó tiszteletet és támogatást. Amíg mi kormányzunk, addig ez így is lesz, mert a családok segítése jelenti az alapot, hiszen ha a gyermekvállalás nehezebb helyzetbe hoz egy családot, mintha nem vállalna gyermeket, akkor elvesztünk. Számunkra a családpolitika és a nemzeti érdek jelenti az iránytűt.

 

Talán kétség sem fér hozzá, hogy az elmúlt három évtized legfontosabb választása következik. Hogyan folytatódhat az élet Magyarországon a következő négy évben?

 

– Ha három héttel ezelőtt tette volna fel ezt a kérdést, akkor is azt mondtam volna, hogy ez egy sorsdöntő választás lesz. Sokat beszéltünk volna társadalmi jövőképekről, a 2010 előtti és utáni korszak összehasonlításáról, például a gázárakról, a tizenharmadik havi nyugdíj elvételéről és visszaadásáról, a tandíj és a vizitdíj bevezetéséről, a szuperbruttóról és kontraként az adócsökkentésekről, a fiatalok adómentességéről, a családi szja-visszatérítésről. Most azonban van egy magasabb dimenzió is: a választás tétje nem kevesebb, mint hogy béke és biztonság lesz-e Magyarországon, vagy belesodródunk a háborúba. Ha mi győzünk, akkor az előbbi forgatókönyv érvényesül, ha viszont a baloldal kerül kormányra, akkor az utóbbi, hiszen ők katonákat, fegyvereket akarnak küldeni háborús területekre, és árulásnak tartják, hogy nem engedünk át fegyverszállítmányokat az országunkon. A baloldal győzelme szörnyű veszélybe sodorná Magyarországot és a kárpátaljai magyarokat egyaránt. Elég Márki-Zay Péter legutóbbi felelőtlen kijelentésére gondolni, miszerint a kárpátaljai magyarok oroszszimpatizánsok. Egy ilyen megnyilvánulásnál talán már nincsen lejjebb, hiszen ezzel Ukrajnában élő magyar emberek tízezreit sodorja veszélybe azzal, hogy nacionalisták és szélsőségesek céltáblájává teszi őket egy háborús helyzetben. Ezt követően pedig képes volt a háború elől menekülő magyarok pártpreferenciájával foglalkozni, ami elfogadhatatlan, és nagyon komoly, súlyos kérdéseket vet fel. A választás tétje tehát nem kevesebb, mint hogy béke és biztonság legyen, vagy háború. Abban bízom, a magyarok ezt a kérdést kellőképpen hideg fejjel mérlegelik.

 

A háború és a választás árnyékában beszéljünk a gazdaságról is. A tavalyi, rekord mértékű, 7,1 százalékos növekedésben mi játszott szerepet, s mi a prognózis 2022-re, szomszédunkban egy súlyos katonai konfliktussal?

 

– Tavaly négy rekordot döntött meg a magyar gazdaság, és ez jó alapot ad arra, hogy az elkövetkezendő időszak kihívásait is kezelni tudjuk. Azt persze nem látjuk előre, hogy a háborúnak pontosan milyen gazdasági hatásai lesznek, de biztosan nem pozitívak. Ismét egy új világgazdasági rend alakul majd ki, ugyanúgy, ahogyan 2020-ban a járvány nyomán is. A történelemben még nem volt példa arra, hogy két éven belül kétszer alapvetően átrendeződik a világgazdaság struktúrája, de most ezzel kell szembesülnünk. A pandémia idején jó döntéseket hoztunk, és a magyar gazdaság győztesként jött ki abból az időszakból, s erre a tapasztalatra építhetünk most is, amikor a folyamatokat megint a magunk javára akarjuk fordítani. A munkaalapú társadalom, az adócsökkentés, a beruházások támogatása eddig bevált, és szükségünk lesz minderre a következő időszakban is. Most nem a tapasztalatlanok és az amatőrök időszaka jön: megfontoltságra és kellő felelősségre van szükség.

 

Kétségkívül nehéz időket élünk, ezért zárjuk talán rendhagyó interjúkérdéssel: mennyit alszik, és hogy van?

 

– A kampány sosem könnyű, hiszen az embernek a napi kormányzati munkája mellett ebben is részt kell vennie – de a háború a legnehezebb időszakot hozta el. Amikor végre egy kicsit fellélegeztünk a pandémiából, annak gazdasági hatásaiból, és azt hittük, kint lehet a fejünk a vízből hosszú távon is, akkor jött a háború – amely a legrosszabb forgatókönyv, és nem válasz semmire. Azért is nehéz ez az időszak, mert a mi nemzedékünkben – szerintem joggal – élt az a remény, hogy nekünk nem kell ilyet megtapasztalni. Ez a vágyunk most szertefoszlott. Most már az a cél, hogy a konfliktus ennél közelebb ne jöjjön, vagyis Magyarország maradjon ki ebből a háborúból. Ennek csak egy garanciája van: ha megnyerjük a választást, mert a másik oldalnak jól láthatóan nem ez a célja.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában