2022.03.09. 07:00
Ládára és lepedőre van leginkább szükségük az ukrajnai menekülteknek
Az Ukrajnából érkező menekülteknek most leginkább lepedőkre és a köznyelvben csak káposztás- vagy kenyeresládaként emlegetett M30-as rekeszekre van szükségük.
Ezt a Homokkomáromban élő, a nagykanizsai piarista iskolában portásként dolgozó Bodó Tamás mondta lapunknak, aki hosszú évek óta segíti adománygyűjtéssel a Kárpátalján élő nehéz sorsú embereket. Most az iskola diákjaival, pedagógusaival és a szülőkkel fogott össze, de érkezett számos külső felajánlás is, miután a Facebookon meghirdette az újabb akciót. Záhonyba indult nagyfiával, Péterrel, de végül nem ott rakodta le a tisztálkodószereket, plédeket, matracokat, babakocsikat, édességeket tartalmazó szállítmányát.
– Eredetileg Záhonyba vittük volna a kisteherautónyi adományt, de akkor még nem tudhattam, hogy másnap három kamionnyi segélyszállítmány érkezik a fogadópontra – bocsátotta előre Bodó Tamás. – Ezért úgy döntöttünk, hogy a határon „lecsorogva”, a Beregsurány melletti Gelénes településre autózunk át. A református szeretetszolgálat koordinátorától megkérdeztem, hogy mire van most a legnagyobb szükség, és habár kézenfekvő, de szerintem sokunknak nem jutna eszébe: rekeszekre. Az úgynevezett M30-as ládákra, amit az emberek általában csak káposztás- vagy kenyeresládaként ismernek. Ezekbe sok minden belefér, könnyen egymásra pakolhatók, helytakarékosak –tehát igazán alkalmasak arra, hogy a menekültek magukkal vihessék bennük mindazt, ami megmaradt nekik az otthonukból. Most ilyeneket gyűjtök, hálás lennék, ha bárki hozzá tudna járulni az akció sikeréhez. A másik, ami kellene, a lepedő, igaz, a plédek is szépen fogynak, de előbbi nemigen van, s arra is szükség lenne. Terveim szerint jövő hét végén indulok útnak újra.
A férfi elárulta: a beregsurányi befogadóállomáson rengeteg menekülttel találkozott, akiknek az arcára kiült a szomorúság, a kilátástalanság. Ez annyira szíven ütötte, hogy nem volt lelki ereje fotózni, pedig mindig dokumentálja az úton tapasztaltakat. Többségében nőkkel és gyerekekkel találkozott, akik azt sem tudják, most hol lehet a férjük, az édesapjuk vagy a már nagykorú fiuk, akik nem jöhettek át a határon az általános hadkötelezettség miatt.