Veszélyek a szélfútta utakon

A kidőlt fák, megrongálódott tetők mellett sajnos tragikus közúti balesetek is bekövetkeztek, mert a szél miatt irányíthatatlanná vált autók sodródtak át a másik sávba, és ütköztek a szembejövő járművel. A történtek kapcsán a baleset-megelőzési bizottság a honlapján hasznos tudnivalókat osztott meg. 

A viharos szél szokatlan feladatok elé állíthatja a rutinos autóvezetőket is, akár személy-, akár teherautóval, vagy busszal közlekednek. A meglepetésszerű széllökések hatását télen fokozza, hogy a sofőrök szemmel nehezebben észlelik a szelet, hiszen nincs lombozat a fákon, kevésbé látszik rajtuk a szél, a nedves környezet miatt pedig por sem keletkezik az erős légáramlatban. Így elsősorban a járművünk, illetve a többi közlekedő mozgásából, reakcióiból lehet következtetni a szélre. 

Az oldalról érkező szél a járműveket kitérítheti haladási irányából, és ezt főként a gyakorlatlan sofőrök tudják nehezebben korrigálni. Az oldalszél-érzékenység létező fogalom a gépjárműgyártásban. Alapvetés: minél nagyobb a jármű oldalfelülete és minél magasabb a súlypontja, annál érzékenyebb az oldalról érkező szél nyomására. Ebből kikövetkeztethető, hogy a magas építésű autók erőteljesebben reagálnak az oldalszélre. 

Különösen igaz ez a nagy oldalfelületű furgonokra, teherautókra és buszokra. Ezek a járművek – mivel a gyártóik elsődleges célja a tervezéskor a minél nagyobb belső tér – meredek oldalfalakkal készülnek, kamionoknál az egyszerű téglatest forma a leghatékonyabb. Ezek vitorlaként viselkednek a szélben. Az elmúlt napok balesetei felhívják a figyelmet arra, hogy szélérzékenységben a könnyű építésű, de magas ponyvás felépítmények járnak az élen, különösen, ha rakomány nélkül, terheletlenül közlekednek. 

Ez különösen igaz akkor, ha pótkocsi vagy utánfutó ilyen felépítményű, ahol csak a hordozóváz, futómű és a felépítmény súlya terheli a tengelyt – tehát jóval könnyebbek a vontató járműveknél. 

A tehergépkocsikat, buszokat vagy utánfutókat vontató járműveket vezetve szélben különösen kell figyelni, és lehetőség szerint kisebb sebességgel kell haladni, illetve ha a sofőr észleli a billenés veszélyét, akkor célszerű mielőbb szélvédett helyen félreállni, amíg csillapodik a szél. Erős szélben az ilyen „érzékeny” járművek közelében haladó személyautósoknak is jobban kell figyelniük, előzéskor, kikerüléskor nemcsak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előző, elhaladó gépkocsi hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról, és a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet. 

A szélárnyékra nem csak nagyméretű járműveket előzve, kikerülve kell felkészülni. Épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát miatt is szintén szélárnyékba kerülhet a jármű, tehát a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozhat. Erős szélben nem ajánlott a nagy sebesség sem, ugyanis menet közben az autók karosszériájára felhajtóerő hat, ez a tempóval növekszik. A versenyautókon, sportautókon ezért alkalmazzák a hátsó szárnyakat, spoilereket, hogy leszorítóerőt termelve ellensúlyozzák ezt a felhajtóerőt, no és növeljék a tapadási erőt. 

Ha egy autó 100 km/óra sebességgel 50 km/óra sebességű szembeszelet kap, akkor a légerők úgy hatnak rá, mintha 150 km/h sebességgel haladna. Ebből következik, hogy a napokban mért 100-120 km/óra sebességű szélben hatalmas erők hatnak az autópályán a megengedett legnagyobb sebességgel haladó autóra, mintha 250 km/óra sebességgel robogna. A szél emelőereje különösen jól érvényesül például szembeszélben felüljáróról lefelé, nagyobb sebességgel haladva. Ilyenkor a kormányzás könnyű lesz, kicsit olyan, mintha jégre úszna fel az autó. Szerencsétlen esetben a sofőr elvesztheti az uralmát a kocsi fölött. Az is megeshet, hogy az autópályáinkon megengedett maximális sebességet viharos időben jelentősen túllépi a szél, és a kocsi alá kapva fel is boríthatja a járművet. Ilyen jeleneteket lehet látni nagysebességű pályaversenyeken is. 

Összegezve: erős szélben mérsékelt sebességgel kell haladni, mert ettől az autó mozgása érezhetően nyugodtabb lesz, azt pedig a sofőrnek kell éreznie, mit engedhet meg magának és az autójának a biztonságos haladásért. 

A visszafogottabb tempó azért is előnyös, mert az erős szél az útra sodorhat különböző dolgokat, és ezek kikerülésére is több idő jut alacsonyabb sebességnél. Ráadásul az akadály észlelése után a fékezés vagy kikerülő manőver nagyobb sikerrel hajtható végre.