Frissen Zalából

2021.12.01. 17:30

Már vágják a fenyvest a zalai-somogyi határszélen

Több százezer fenyőt vágnak ki ilyentájt a zalai-somogyi határszélen, hogy országszerte, sőt külföldön is legyen mit feldíszíteni majd karácsonykor.

Pásztor András

Surdon, Nemespártón vagy éppen a már Somogy megyéhez tartozó Porrogon november végéotől kezdik kitermelni a fenyőket. Ilyenkor szinte mindenki a hegyhátakon dolgozik, legyen szó fiatalról vagy idősről, vékonyka nőkről vagy meglett férfiakról. Az itt élők ugyanis főfoglalkozásként vagy melléktevékenységként, de évtizedek óta fenyőtermesztéssel foglalkoznak.

Paulin Zoltán (balról) és segítője, Marits Bálint a fővárosi piacokon szeretné eladni a kivágott fenyőket Fotók: Szakony Attila

– Értenek is hozzá, a környékbeliek mindent tudnak a fenyőkről – szögezte le Kanász János, Surd polgármestere, aki maga sem kivétel, több hektárnyi területen telepít örökzöldeket. – Ráadásul ezen a vidéken a kissé agyagos föld is kedvező a fenyők számára, nem véletlen, hogy ameddig a szem ellát, mindenhol tűlelevelűeket látni. Ha meg kellene saccolnom, azt mondanám: több mint egymillió fenyő van a térségben.

Győrfy Balázs (balról) és testvére Győrfy Patrik a csomagoló tölcsérbe teszi a kivágott fenyőket

Surdot végigjárva egyértelművé válik, hogy most folyik a munka dandárja, a házak udvarában hálóba csomagolt halmokban fekszik a szállításra váró fenyő, a házak előtt hatalmas, olykor pótkocsis teherautók parkolnak.

– Vannak, akik kereskedőknek adják el a kitermelt fenyőt, alacsonyabb árat kapnak a piacinál, de cserébe nincs gondjuk az eladással – mondta Kanász János, miközben egy megrakott teherautó mellett haladtunk. – Aztán olyanok is vannak a faluban, akik maguk fuvarozzák a fát Budapestre és az ottani piacokon árulják a fenyőt. Így nagyobb a haszon, de a ráfordított idő és energia is.

Megjött a fuvar, lehet rakodni

Az árakról érdeklődve megtudjuk: a piacokon 15-20 százalékos áremelkedés várható, a lucfenyőnek 4 ezer forint, az ezüstfenyőnek 5 ezer forint, míg a nordmannak 6-7 ezer forint lesz métere. Kanász János szerint mindez nem meglepő, a permetszerek ára tavalyhoz képest a duplájára emelkedett, az üzemanyag ára is magas és az élőmunka sem lett olcsóbb. Ráadásul a fenyő-biznisz önmagában is groteszk, az ember évekig neveli, gondozza a fát, de ha december 23-ig nem sikerül eladni, másnapra már semmit sem ér.

Természetesen egy a fenyőiről híres településen, a falu karácsonyfája sem lehet akármilyen, a kultúrház előtt magasodó, csodaszép nordmann fenyőt már hetekkel ezelőtt feldíszítették.

A somogyi határszélen található Porrogon is gőzerővel folyik a munka, Győrfy Balázs és testvére Győrfy Patrik reggel óta több száz fenyőt vágott már ki.

– Szerencsére az eső eddig elkerült minket, nyakig érő sárban sokkal rosszabb lenne ez a munka – vallotta be Győrfy Balázs őstermelő, aki történetesen a szomszédos Nemespártó polgármestere is. – November 20-án kezdtük a kitermelést, először a földlabdás fenyőket szedtük ki, aztán a lucot, az ezüstöt és a nordmannt vágjuk. – A kivágott fenyőket ezen a csomagoló tölcséren keresztül „öltöztetjk” hálóba. Aztán ha megérkezik végre a fuvar, kezdődhet a rakodás.

Mint megtudjuk: a többi iparághoz hasonlóan a fenyőzést is negatívan érintette a koronavírus járvány. Míg korábban osztrák, német és olasz kereskedők is megfordultak a falvakban, mostanában csak elvétve akad vállalkozó szellemű külföldi. A fenyők többségét most hazai kereskedők vásárolják fel.

És, hogy mi történik a kitermelt, de el nem adott fenyőkkel? A nagyját ott helyben, a piacon ledarálják, ez a tulajdonos költsége, de akadnak, akik legallyazzák a fákat, hogy aztán eladhassák a koszorúkötőknek.

 

– A megmaradt fákat mi általában felajánljuk a rászorulóknak, a lényeg mégiscsak az, hogy szenteste mindenhová jusson egy fenyő – fogalmazta meg az egyik gazda.

Ezek is érdekelhetik